Értékelemzés segítheti az önkormányzati munkát
A gútai Szeiner Zsuzsa hozzávetőleg másfél éve foglalkozik értékelemzéssel, eredeti szakmája pénzügyi controller. Ismereteit Magyarországon szerezte, illetve eddig ott is kamatoztatta, mivel odaát már ötven évvel ezelőtt meghonosították ezt a módszert. Emellett a Selye János Egyetem doktoranduszaként akadémiai szinten is a menedzsment tanácsadás önkormányzati gyakorlatát, illetve a magánigazgatásból a közigazgatás hatékonyságnövelése érdekében átvett módszerek önkormányzati alkalmazását vizsgálja.
Az anyaországban működik a Magyar Értékelemzők Társasága, de Szlovákiában nincs ilyen szervezet. „Sajnos, Szlovákiában ez még nem nagyon ismert módszer. Igaz, hogy pár szlovákiai egyetem műszaki és építészeti, illetve gazdaságtudományi karán oktatják, de idehaza az ún. VMA nemzetközi minősítést (angolul: Value Metodology Associate) még mindig nem lehet megszerezni. A SAVE International elnevezésű nemzetközi világszervezet felügyeli azt, hogy az értékelemzésnek nevezett módszer valóban megfeleljen az előírt szabványnak“ – mondta el a Hírek.sk-nak.
„Az értékelemzés a menedzsmenttudományhoz tartozó külső tanácsadási módszer, amely más ilyen jellegű módszerekhez hasonlóan az Egyesült Államokból származik, s immár 70 éves múltra tekint vissza. Először az ipar területén, a gyártásfejlesztésben terjedt el azzal a céllal, hogy úgy emelje egy-egy projekt minőségét és értékét, hogy elhagyja a felesleges technikai megoldásokat, amelyek nem szolgálják az adott termék funkcióinak betöltését. Ezáltal az a felesleges költségektől is mentesül. Az USA-ban ennek a projektmenedzsment-módszernek a kötelező alkalmazását törvény írja elő a kormányzati és önkormányzati szervek, illetve ügynökségek számára, de a világ számos más országában, így az Egyesült Királyságban, Németországban, Japánban is szervesen beépült a vállalati valamint a közigazgatási gyakorlatba" - fejtette ki a szakértő, hozzátéve azt is, hogy az először 1949-ben publikált módszert Lawrence D.Miles, a GE mérnöke és négytagú csapata dolgozta ki, s már világszerte elterjedt. Valamennyi nyugati nagyvállalat alkalmazza egy-egy projekt tervezésénél vagy újratervezésénél, ha valamilyen zavarok adódnak.
Szeiner Zsuzsa elmondta, miután külső értékelemzőt hívnak az adott céghez vagy társasághoz, ő egy projekt-teamet alakít az adott ügyben releváns szakemberekből, akiket koordinátorként átvezet az aktuális probléma folyamatán. A konkrét munkát tehát a szakember-csoport végzi el, miközben az értékelemző felel az általa ajánlott szabványosított módszer betartásáért. Ezen összmunka eredményeként egy zárójelentés, azaz egy döntés-előkészítő tanulmány készül.
A gútai Köz-Ért Polgári Körök tájainkon is szeretné bevezetni ezt a módszert, amit Szeiner Zsuzsa „nagyon innovatív és rendhagyó kezdeményezésnek“ nevezett.
Általában ugyanis egy-egy projekt kapcsán annak a megrendelője szokta betölteni a kivitelező szerepét is. Ez esetben azonban a Köz-Ért Polgári Körök a városi önkormányzatnak szeretne segítőkezet nyújtani egy olyan konkrét problémát illetően, amely évek óta gondokat okoz, ám azt a városvezetés eddig önerőből nem tudta megoldani. Horváth Árpád, Gúta polgármestere egy májusi lakossági fórumon elmondta, hogy hivatalukba a parkok és játszóterek csöppet sem rendeltetésszerű használata kapcsán nagyon sok panasz érkezik, de mivel a városi önkormányzat azt egyedül képtelen megoldani, ezért szívesen fogadná a lakossági javaslatokat. "A Samu István vezette Köz-Ért Polgári Körök polgári társulás engem kért meg egy közös javaslatcsomag kidolgozására. Nos, így született meg a Parkok, játszóterek rendeltetésszerű használatának támogatása című értékelemzés, illetve annak zárójelentése“ – magyarázta Szeiner Zsuzsa.
Gútán ez esetben az a konkrét gond, hogy a Szent Rozália-parkba, ahol korábban kápolna is volt, beköltözött 8 hajléktalan, akik a közszeméremsértéstől kezdve a szökőkútban való fürdésen át az italozásig mindennemű tevékenységüket ott végzik. A helyzet megoldásra vár, mert a helyiek már elkerülik ezt a zöldövezetet. Mindenki a városi rendőröktől várja a segítséget, akik viszont azt állítják: nem áll jogukban kitiltani őket a parkból.
„A Köz-Ért Polgári Körök civil szervezet és általam koordinált szakértő teamben Rigó Andrea szociális terepmunkás, Zsélyi Zoltán városi rendőr, a lakosságot képviselő civil aktivista, Kurucz József és a városvezetés részéről Samu István kapott helyet. Arra jutottunk, hogy egyrészt Gútán nincs egy olyan szociális központ, ahol a hajléktalanokról állami támogatással valamiképp gondoskodnának. Másrészt a probléma másik forrása az, hogy az említett parkban semmilyen módon nem korlátozzák, hogy ott ki mikor és mennyi ideig tartózkodhat, s azt eddig körbe sem kerítették. Emiatt a hajléktalanok állandóan ott tanyáznak, másokat távol tartva a parktól“ – vázolta a probléma lényegét.
A szakértő team 38 pontban foglalta össze a szükséges intézkedéseket, amelyeket a városi önkormányzat több helyi polgári társulással együtt tudna megoldani.
„A teljesség igénye nélkül megemlítek párat: létesíteni kellene egy szociális központot a rászorulók számára, hogy ők napközben, de akár éjjel is ott tartózkodhassanak, illetve naponta egyszer meleg ételt kaphassanak. A park ügyét pedig szintén polgári társulásokkal együttműködve kellene megoldani. Először azt körbe kellene keríteni, s az önkormányzatnak általános érvényű rendelettel meg kellene határozni azokat a tevékenységi köröket (pl.: alkohol- és drogfogyasztás, továbbá póráz nélküli kutyasétaltatás vagy a szökőkútban történő fürdés tilalma stb.), amelyeket onnan teljes mértékben ki kellene tiltani. A tilalmakat a park valamennyi bejáratánál táblákon kellene feltüntetni. Éjszakára be kellene azt zárni, illetve parkőr vigyázhatna a területre, aki a szemetelést is felügyelhetné. A park gazdájának szerepét felvállaló polgári társulás ott a későbbiekben családi, egyházi és kulturális programokat rendezhetne, esetleg színpadot és alkalmi könyvkölcsönző polcokat is létesíthetne. Ezzel a park visszakaphatná hajdani látogatóit és sajátos hangulata lehetne. Tehát az elkészített tanulmány a döntéshozatalban résztvevőknek egy alapos kiindulási pontként szolgálhat, valamint a további erőfeszítésekhez gyakorlati megoldási javaslatokat és releváns ötleteket vázol fel“ – ismertette Szeiner Zsuzsa a projekt konkrét részleteit.
Ha más önkormányzatok értékelemzés iránti érdeklődését is sikerült felkelteni, akkor Szeiner Zsuzsa a jövőben szívesen a rendelkezésükre áll a 0948/249 781-es telefonszámon és a szeinerzsu@gmail.com e-mail-címen. Az érdeklődők minderről további részleteket az október 4-én, szerdán 16 órakor a gútai városi művelődési központ (VMK) libresszó-termében tartandó, sajtótájékoztatóval egybekötött bemutató fórumon tudhatnak meg.
