Erdogan szerint a Golán-fennsíkkal kapcsolatos amerikai álláspont újabb válság szélére sodorja a térséget - HÁTTÉR

hirek.sk | MTI 2019. március 22., 12:09

A Golán-fennsíkkal kapcsolatos amerikai álláspont újabb válság szélére sodorja a térséget - mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken.

Fotó: TASR/AP

"Trump elnök úr szerencsétlen kijelentése" újabb feszültségek forrása lehet - vélekedett a török vezető az Iszlám Konferencia Szervezetének isztambuli rendkívüli tanácskozásán.

"Törökország és az Iszlám Konferencia Szervezete nem maradhat néma ebben az érzékeny kérdésben" - tette hozzá.

Sohasem adjuk áldásunkat a Golán-fennsík megszállásának elismerésére."

Bár Erdogan Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen harcol a szíriai konfliktusban, nem szűnt meg hangsúlyozni Szíria területi egységének fontosságát. A török elnök attól tart, hogy egy kurd állam jöhet létre országa szomszédságában. Törökország jelentős kurd kisebbséggel rendelkezik.

Képgalériánk:

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a Twitteren közölte: "52 év után elérkezett az idő, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben elismerje Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett, amely stratégiai és biztonsági szempontból létfontosságú Izrael Állam és a térség stabilitása számára". Trump ezzel szakított az elődei által évtizedekig követett állásponttal.

Elemzők szerint az amerikai bejelentés nagy lökést ad Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek az április 9-én tartandó parlamenti választások hajrájában.

Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban szerezte meg a Golán-fennsík jelentős részét (1200 négyzetkilométert) Szíriától, és 1981-ben gyakorlatilag magához csatolta a területet. A lépést a nemzetközi közösség mindeddig nem ismerte el, és a Golán hovatartozása korábban az Izrael és szomszédjai közötti béketárgyalások egyik sarkalatos pontja volt. A zsidó állam ellenőrzése alatt álló területen mintegy 23 ezer drúz és 20 ezer izraeli él.

Erdogan a palesztinok ügyének egyik legjelentősebb szószólója, és 2017 végén is határozottan bírálta az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését.

A Golán-fennsík különleges geopolitikai helyzete miatt Izrael számára igen fontos stratégiai szempontból, és az 1967-ben elfoglalt területek közül ez a legegyszerűbben integrálható terület.

A terület geopolitikai szempontból kulcsfontosságú: vízforrások tömege található rajta, ezek kilencven százaléka a Kineret tóba ömlik, és mivel a szomszédos izraeli területeknél magasabb, onnan megfigyelhetők, és könnyűszerrel lőhetők az alatta felépített izraeli települések.

Izrael 1967-ben éppen ezen, évtizedek óta tartó szíriai belövések miatt foglalta el a hatnapos háború utolsó napján, miután - a fennmaradt dokumentumok és visszaemlékezések szerint a gyors, és számukra is váratlan hadisikereket látva - a kibucok képviselői ezt követelték a polgári és a katonai vezetéstől.

1973-ban a jóm-kipúri háborúban ez a terület rövid időre ismét Szíria része lett, majd visszakerült Izrael fennhatósága alá. Jeruzsálemben 1981-ben a parlament megszavazta, hogy kiterjesszék rá az izraeli törvénykezést, és ezzel Izrael gyakorlatilag annektálta. 

A Golán-fennsík Izrael számára a legkönnyebben integrálható terület,

mert onnan 1967-ben a szíriai civil lakosság túlnyomó többsége elmenekült, mindössze négy, drúz nemzetiségű falu maradt. Jelenleg ők, húszezren teszik ki a fennsík lakosságának felét, az odaköltözött, szintén mintegy húszezer izraeli mellett.

A drúzok nem ellenségesek Izraellel. Az Izrael Állam megalakulása óta izraeli területen élő drúz férfiak bevonulnak a hadseregbe, és az ország egyenrangú polgárai. A Golán-fennsík lakóinak hovatartozása összetettebb, elsősorban azért, mert attól tartanak, hogy egy későbbi rendezésnél visszakerülhetnek szíriai fennhatóság alá, és akkor megbüntethetik őket, ha lojalitást mutatnak Izrael felé. Ráadásul számos család kettészakadt 1967-ben, rokonaik élnek a fennsík szíriai felén, illetve Szíria más, drúzok lakta részein.

Emiatt a Golán-fennsíkon élő drúzoknak csak csekély része vette fel az izraeli állampolgárságot, noha erre lehetőségük van.

A fennsíkon 1967 óta Izrael létrehozta Kacrin várost, a térség közigazgatási központját, valamint 19 falvat és tíz kibucot. A térségben nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés, borászat és szarvasmarha-tenyésztés folyik, és jelentős turisztikai fejlesztések épülnek a patakok völgyeiben lévő kirándulóhelyekre. 

A múlt század kilencvenes éveiben Benjámin Netanjahu miniszterelnök titkos tárgyalásokat folytatott Szíriával Ronald Lauder amerikai üzletember, a Zsidó Világkongresszus jelenlegi elnöke közvetítésével a fennsík jövőjéről, egy Damaszkusszal megkötendő béke részeként. A kiszivárgott tervek szerint Jeruzsálem további, több évtizedes fennhatóságot kért, melynek végeztével átadta volna a területet. 

A Golán-fennsíkon a Biblia szerint Dán és Manasse törzse élt, egy Golán nevű város volt a központja, és Salamon király vezetőket nevezett ki a térségbe.

Az egyesült zsidó királyság kettészakadásakor, Izrael és Júdea születésekor, Izrael királyságának lett része. Az időszámítás előtti nyolcadik században az Asszír birodalom elfoglalta, és elhurcolták lakóit a legyőzött területeket sújtó lakosságcserék korabeli szokásának megfelelően.

Amikor az Óperzsa Birodalom idején a zsidók visszatérhettek Izrael földjére, ismét letelepedtek a területen. Különösen a rómaiak elleni, levert és keményen megtorolt felkelések - köztük a Bar Kohba felkelés (132-135) - után alapítottak számos települést a fennsíkon. Ekkor a lerombolt Jeruzsálemből, valamint a déli, júdeai vidékről tömegesen északra, Galileába és a Golán-fennsíkra települt a korabeli zsidó lakosság. A régészek az utóbbi évtizedekben több mint harminc, az első századokból származó zsinagóga épületet tártak föl a fennsíkon, köztük több, igen jelentős, nagy alapterületű imaházat. 

A fennsík zsidó települései a korai muzulmán korszakban, a hetedik századtól hanyatlásnak indultak. Súlyos földrengések is sújtották a vidéket, és a rájuk kivetett vallási különadók is egyre tarthatatlanabbá tették helyzetüket.

0 HOZZÁSZÓLÁS