Embercsempészek és civil szerveztek kapcsolatát vizsgálják
A szicíliai ügyészség a Frontex európai part- és határvédelmi ügynökséggel és az olasz haditengerészettel együttműködésben indított vizsgálatot.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász ezzel kapcsolatban az M1 Ma Este című műsorában elmondta: mivel az Afrikából, Fekete-Afrikából érkező migránsok szállításának több mint 40 százalékát a civilek és segélyszervezetek bonyolítják le Európába, ez komoly aggályokat vet fel a Frontex elnöke szerint is.
Az alkotmányjogász kiemelte, hogy bár a balkáni útvonal tekintetében a nyomás 97 százalékkal csökkent, de a 2017 elején és 2016 elején Görögország tekintetében közzétett adatokat vizsgálva látható, hogy előbbi esetében 600 százalékban nőtt az irreguláris átkelések száma, 2016-ban összességében pedig 1,8 millió irreguláris határátkelés volt.
Az olasz hatóságok azért vizsgálódnak, mert a legtöbb afrikai migráns mégiscsak Olaszországba érkezik meg – magyarázta ifj. Lomnici Zoltán, kiemelve, hogy a Szófia hadművelet arról szól, hogy az út csupán hatodát kell megtennie a migránsoknak, mert összeszedik őket a Frontex hajói és Olaszországba szállítják őket – fogalmazott.
Óriási pénzről van szó arra vonatkozóan, miből teszik ezt a civil szervezetek – húzta alá az alkotmányjogász. Egy-egy átkelés akár 30 millió forintnak megfelelő eurót eredményez az embercsempészek számára, és több száz, adott esetben több ezer átkelésről van szó – fűzte hozzá Lomnici Zoltán.
A Frontex vezetőjének beszámolója szerint arról van információ, hogy az embercsempészekkel inkább összeegyeztethető a civil szervezetek tevékenysége, mint a parti őrséggel vagy a Frontex hajóival, ez pedig számos nemzetközi jogi kérdést is felvet – magyarázta a szakember.
Ha kiderül, hogy nem tiszta pénzekből működnek e civil szervezetek, és egyetlen céljuk, hogy minél több ellenőrizetlen migránst hozzanak be az unióba, akkor ezt a tevékenységet meg kell akadályozni, ez a Frontex határozott szándéka – húzta alá Lomnici Zoltán.
Az Európai Unió Bírósága megakadályozhatja a menekültügyi fordulatot
A Migrációkutató Intézet szerint ha az Európai Unió Bírósága március 7-én helybenhagyja főtanácsnoka, Paolo Mengozzi álláspontját, az uniós tagállamok kötelesek lesznek humanitárius vízumot kiadni bármely válságövezetből jelentkező harmadik országbeli állampolgárnak, ami nem csupán a menekültügyi politikában szükséges fordulatot akadályozná, hanem "megrengetné" az unió egészét.
Az intézet szerdán közzétett elemzésében az áll: Paolo Mengozzi szerint a tagállamoknak humanitárius vízumot kellene kiadniuk, ha komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okokból vélelmezhető, hogy a megtagadás a nemzetközi védelemre váró személyeket kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak tenné ki. Álláspontjuk szerint ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az a tagállam, amelynek külképviseletén egy harmadik országbeli állampolgár menedékjogi kérelem benyújtása miatt vízum kiadását kéri, köteles lenne ezt megtenni. Ezért - olvasható az elemzésben - a világ válságzónáiban élő emberek "egy repülőjegy birtokában szabadon beutazhatnának az Európai Unió területére azért, hogy menedékjogi kérelmüket benyújthassák".
A Migrációkutató Intézet ismertette, az ügy előzménye egy szír család vízumkérelmének elutasítására vonatkozó per, amely jelenleg is tart Belgiumban. 2016-ban egy Aleppóban élő szír házaspár, valamint három kiskorú gyermekük Belgium bejrúti nagykövetségén vízumkérelmet terjesztett elő, az EU vízumkódexe alapján korlátozott területi érvényességű vízum megszerzésére, azért, hogy a család menedékkérelmének belgiumi előterjesztése miatt elhagyhassa az ostromlott Aleppó városát, és belga területre utazhasson. A belga idegenrendészeti hivatal elutasította a család kérelmét, a család pedig az EU bíróságához fordult.
Felhívták a figyelmet arra, hogy bár az ügyben a végső döntést a bíróság hozza meg, a főtanácsnoki véleménynek rendszerint komoly súlya van a határozat meghozatalakor. Az intézet értékelése szerint a tagállamok szempontjából a döntés legfontosabb következménye a menekültügyi politikára gyakorolt hatás lesz. Kifejtették: ha kötelező lenne a tagállamoknak humanitárius jellegű vízumot kiadniuk, akkor a külképviseleteken keresztül egy új jogi csatorna nyílna a válságövezetekben élő harmadik országbeli állampolgároknak. "Ezzel az Európai Unió tagállamainak eddigi erőfeszítései kútba esnének, fölöslegessé válna az EU-török megállapodás, a balkáni útvonal lezárása, a dublini rendelet reformja, illetve az áttelepítésről és áthelyezésről folytatott diplomáciai alkudozás" - hangsúlyozták.
Azt írták: egyes migrációs szakjogászok szerint a főtanácsnok indítványa "jogilag helyes, azonban politikailag elhibázott", mivel a döntés következményeire az EU nincs felkészülve. Mások szerint ha a bíróság hasonló következtetésre jut, mint a főtanácsnok, akkor "romokban heverne az európai menekültügyi politika egész intézménye", és ez a következő pár év választásait is befolyásolná: Európa-szerte előtérbe kerülnének a szélsőségek.
