Eltűnik a Kilimandzsáró jégtakarója?
WASHINGTON. Kutatók újabb jelét fedezték fel annak, hogy a Kilimandzsáró jégmezője 50 éven belül eltűnhet.
A Kilimandzsáró legnagyobb megmaradt jégmezeje mára összezsugorodott és két darabra vált szét – fedezte fel egy kutatóexpedíció szeptemberben.
A hegycsúcs északi jégmezeje jelenleg elég nagy hasadékkal rendelkezik ahhoz, hogy át lehessen rajta biciklizni. Ez az első alkalom, hogy a jégtömeg két darabra vált szét – mondja Kimberley Casey, a NASA glaciológusa. A hiátus a NASA EO-1 műholdjának felvételén is látható, amely október 26-án kapta lencsevégre a régiót.
A Tanzániában lévő szunnyadó rétegvulkán Afrika legmagasabb csúcsa - 5895 méteres -, és három különálló jégmezőnek ad otthont. Az egyik a nyugati oldalon található, a másik kettő pedig a csúcson. Az északi jégmező 1970-ben kezdett el lyukat növeszteni.
Annak ellenére, hogy a Kilimandzsáró a trópusokon helyezkedik el, a hegycsúcs feletti száraz és hideg levegő több mint 10 ezer éven át jelentős mennyiségű jeget őrzött meg a vulkán tetején. Bizonyos időszakokban a jég teljesen körbevette a krátert. A jégminták tanulmányozása azt mutatja, hogy a Kilimandzsáró jege számos melegedési periódust, aszályt és hirtelen klímaváltozást élt túl. Ez a trend több mint egy évszázada indult változásnak. 1912 és 2011 között a csúcson lévő jég mennyisége több mint 85 százalékkal csökkent.
A nyugati lankán lévő jégtakaró 2020-ra eltűnhet, míg a csúcson lévő fennsík jégtakarói 2040-re – sugallja egy tanulmány, melyet október elején közölt a Cryosphere Discuss folyóirat. A becslések változóak, de számos kutató úgy véli, hogy a jégmezők 2060-ra teljesen eltűnhetnek, amennyiben a klímafeltételek nem változnak.
A jégvesztés fő oka máig vita tárgyát képezi. A kutatások szerint fontos szerepet játszhat ebben a régió száraz légköre, ugyanis az egyre szárazabb regionális atmoszféra többek között megfosztja a hegyet a jégmezők fenntartásához szükséges friss hótól. A szárazabb levegő csökkenti a felhőtakarót is, és lehetővé teszi, hogy több napfény érje el és melegítse fel a jég felszínét. A felmérések azt is megerősítik, hogy a melegedő klíma is hozzájárul a jég eltűnéséhez.
A Kilimandzsáró jégmezőit egy évszázaddal ezelőtt vizsgáló kutatók még közel 20 négyzetkilométernyi jeget találtak. 2003-ra a jégtakaró mértéke már csak 2,51 négyzetkilométer volt, 2011. június 17-én pedig 1,76 négyzetkilométeres.
A hegycsúcs északi jégmezeje jelenleg elég nagy hasadékkal rendelkezik ahhoz, hogy át lehessen rajta biciklizni. Ez az első alkalom, hogy a jégtömeg két darabra vált szét – mondja Kimberley Casey, a NASA glaciológusa. A hiátus a NASA EO-1 műholdjának felvételén is látható, amely október 26-án kapta lencsevégre a régiót.
A Tanzániában lévő szunnyadó rétegvulkán Afrika legmagasabb csúcsa - 5895 méteres -, és három különálló jégmezőnek ad otthont. Az egyik a nyugati oldalon található, a másik kettő pedig a csúcson. Az északi jégmező 1970-ben kezdett el lyukat növeszteni.
Annak ellenére, hogy a Kilimandzsáró a trópusokon helyezkedik el, a hegycsúcs feletti száraz és hideg levegő több mint 10 ezer éven át jelentős mennyiségű jeget őrzött meg a vulkán tetején. Bizonyos időszakokban a jég teljesen körbevette a krátert. A jégminták tanulmányozása azt mutatja, hogy a Kilimandzsáró jege számos melegedési periódust, aszályt és hirtelen klímaváltozást élt túl. Ez a trend több mint egy évszázada indult változásnak. 1912 és 2011 között a csúcson lévő jég mennyisége több mint 85 százalékkal csökkent.
A nyugati lankán lévő jégtakaró 2020-ra eltűnhet, míg a csúcson lévő fennsík jégtakarói 2040-re – sugallja egy tanulmány, melyet október elején közölt a Cryosphere Discuss folyóirat. A becslések változóak, de számos kutató úgy véli, hogy a jégmezők 2060-ra teljesen eltűnhetnek, amennyiben a klímafeltételek nem változnak.
A jégvesztés fő oka máig vita tárgyát képezi. A kutatások szerint fontos szerepet játszhat ebben a régió száraz légköre, ugyanis az egyre szárazabb regionális atmoszféra többek között megfosztja a hegyet a jégmezők fenntartásához szükséges friss hótól. A szárazabb levegő csökkenti a felhőtakarót is, és lehetővé teszi, hogy több napfény érje el és melegítse fel a jég felszínét. A felmérések azt is megerősítik, hogy a melegedő klíma is hozzájárul a jég eltűnéséhez.
A Kilimandzsáró jégmezőit egy évszázaddal ezelőtt vizsgáló kutatók még közel 20 négyzetkilométernyi jeget találtak. 2003-ra a jégtakaró mértéke már csak 2,51 négyzetkilométer volt, 2011. június 17-én pedig 1,76 négyzetkilométeres.
Forrás
hirado.hu
