Eltemették Habsburg Ottót

A július 4-én Németországban elhunyt politikust, egykori trónörököst a belvárosi Kapucinusok templomának kriptájában temették el. Előzőleg a Szent István székesegyházban (Stephansdom) mutattak be gyászmisét az elhunytért mintegy ezerfős gyászoló tömeg, köztük európai uralkodóházak tagjai jelenlétében. Részt vettek a gyászmisén osztrák és külföldi politikusok is, köztük Jadranka Kosor horvát miniszterelnök, Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, Karl Schwarzenberg cseh külügyminiszter és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes.

 A koporsót ezt követően ünnepélyes menetben kísérték Bécs történelmi belvárosán át a dómtól a Kapucinusok templomáig.
Ahogy 1989-ben Habsburg Ottó anyja, Zita királyné temetésekor, ezúttal is a gyászszertartás része volt az úgynevezett "kopogtatási ceremónia". Először az elhunyt egykori trónörökösi címeit, majd politikai tisztségeit sorolták fel, s a szerzetesek mindkétszer azt felelték belülről: "nem ismerjük". Csak a harmadik kopogtatás után nyitották ki a kaput, amikor a "Ki kér bebocsátást?" kérdésre azt a választ kapták: "Ottó, egy halandó, bűnös ember".

Habsburg Ottó koporsójával együtt Ausztriába szállították és szintén a kapucinusok kriptájában helyezték örök nyugalomra tavaly elhunyt felesége, Regina földi maradványait is.

Az utolsó magyar király, IV. Károly (I. Károly osztrák császár) legidősebb fia 98 évesen hunyt el a németországi Pöckingben.

A gyászszertartások Bajorországban kezdődtek, és ezen a héten Mariazellben folytatódtak. Habsburg Ottó szívét kívánsága szerint külön urnában, a Pannonhalmai Bencés Főapátságban helyezik el. A szertartás előtt a budapesti Szent István Bazilikában mondanak gyászmisét vasárnap Habsburg Ottóért.

A Habsburgok családi kriptájában, a bécsi Kapucinus templomban temetik el Habsburg Ottót. Szívét a testtől külön, a pannonhalmi főapátságban helyezik örök nyugalomra. A Kapucinus templom a család egyik fő temetkezési helye. Noha nem minden alkalommal követték, hagyománynak számít az is, hogy a szívet külön helyezik el, most először kerül azonban Magyarországra egy Habsburg szívurna.

A belvárosi Neue Markton álló Kapucinus kolostor temploma 1633 óta szolgál a Habsburgok fő temetkezési helyéül. Közel 150 sír található többször is bővített kriptájában, kevés kivétellel uralkodóké és családtagjaiké. Itt található Mária Terézia és férje, Lotharingiai Ferenc szarkofágja csakúgy, mint I. Ferenc, I. Ferenc József és Erzsébet királyné, valamint fiuk, Rudolf sírhelye. 1989-ben itt temették el Habsburg Ottó anyját, Zita magyar királynét és osztrák császárnét, valamint 2008-ban Habsburg Ottó testvérét, Carl Ludwigot is. Nem minden Habsburgot temettek el azonban Bécsben, a kivételek közé tartozik Ferenc József 1914-ben meggyilkolt fia, Ferenc Ferdinánd, valamint Habsburg Ottó apja, az 1922-ben Madeira szigetén, száműzetésben elhunyt IV. Károly.

Ugyancsak a XVII. század elejétől kezdve óta volt hagyomány a szíveket a Hofburgban álló Ágoston-rendi templom (Agustinerkirche) Loreto-kápolnájában elhelyezni - mondta az MTI-nek Karl Vocelka történész, a Bécsi Egyetem Történettudományi Intézetének vezetője keddi nyilatkozatában. A szívnek szimbolikus jelentősége van: a lelket, a személyiséget jelképezi - mutatott rá. A szív "hazaküldése", eredetileg távoli vidéken, csatában elhunytak esetében, a kora középkorban is szokásban volt. Közép-Európában a XVI. században terjedt el tágabb körben a szívurnás temetkezés. A szokásban az a törekvés is megjelenik, hogy a családtagok lehetőleg egy helyen nyugodjanak, akkor is, ha sírjuk nem ugyanott van.

Ahogy nem minden Habsburgot temettek a Kapucinusok templomába, a szívurnás temetkezés szokását sem követték szigorúan. Az Ágoston-rendi templomban több mint ötven szívurna található, temetkezési helytől függetlenül.

A történész elmondta, a szívurnás, "többes temetkezés" nem volt egyedülálló Európában. Más nemesi családoknál és a spanyol Habsburg-ágnál is volt rá példa, utóbbiak az Escorialban létesítettek kriptát erre a célra.

A bécsi Ágoston-rendi templom kriptájának használata a monarchia felbomlásával, a Habsburgok száműzetésbe kényszerülésével megszakadt, ezután a svájci Muri kolostorban egy újat létesítettek. Itt található többek között IV. Károly és az 1989-ben Svájcban elhunyt Zita királyné szívurnája is, valamint más, az Egyesült Államokban elhunyt családtagoké.

 A XI. századi bencés kolostor története a Habsburgok korai, uralkodóházzá válása előtti történetével fonódik össze. A mai Aargau kantonban álló kolostor volt az első, amelyet a Habsburgok alapítottak. Ugyancsak Aargau kantonban áll Habsburg várkastélya, ahonnan a család a nevét eredezteti.

Habsburg Ottó szívurnája a család közlése szerint az elhunyt akarata szerint kerül Magyarországra, Pannonhalmára. Pannonhalma igen közel állt a szívéhez, miután bencés diákként tanult és érettségizett magyar nyelven - közölte a Habsburg család titkársága.

Kivételes, hogy a szívurna Magyarországra kerül - hangsúlyozta Karl Vocelka. Véleménye szerint a gesztus a Magyarországhoz való kötődés jelzése mellett egyben az egykori Osztrák-Magyar Monarchiára való utalás is: Habsburg Ottó azt szerette volna, hogy Ausztriában és Magyarországon - az egykori monarchia mindkét fő alkotórészében - egyaránt "jelen legyen".