Előre hozott választásokat tartanak Nagy-Britanniában

Theresa May konzervatív párti miniszterelnök - aki korábban határozottan elvetette az idő előtti választásokat - április 18-án jelentette be teljesen váratlanul az előre hozott választások kiírását.   

May egyebek mellett azzal indokolta az előre hozott választások meghirdetését, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről szóló tárgyalássorozatot az Európai Unióval.   

A választások kiírása utáni első felmérések még földcsuszamlásszerű konzervatív győzelmet vetítettek előre. Az azóta eltelt hetekben azonban a konzervatívok korábbi 18-20 százalékpontos támogatottsági előnye jelentősen csökkent, és az utóbbi időszakban voltak olyan felmérések, amelyek szerint az abszolút többség megszerzése is kérdésessé vált a Konzervatív Párt számára.   

A legtöbb közvélemény-kutatás mindazonáltal még mindig a konzervatívok egyértelmű győzelmét jósolja, de földcsuszamlásszerű diadalt ma már senki nem vár.

50 millió választópolgár járulhat az urnák elé

A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre.   

A szavazatok összeszámlálási és ellenőrzési folyamata a többi fejlett ipari ország gyakorlatához mérve hagyományosan lassú, véglegesnek tekinthető eredmények péntek délutánig várhatók.  

Kormányalakításra két pártnak, a 2010 óta kormányzó Konzervatív Pártnak, illetve a legnagyobb ellenzéki erőnek, a Munkáspártnak van reális esélye. A II. világháború óta eltelt több mint hét évtizedben kizárólag e két párt miniszterelnökei váltogatták egymás a Downing Street 10. alatti kormányfői rezidencián.   

Ha a csütörtöki választáson a két nagy párt valamelyike megszerzi az alsóházi képviselői helyek abszolút többségét, annak a pártnak a miniszterelnök-jelöltje - a Konzervatív Párt esetében Theresa May, a Munkáspárt győzelme esetén Jeremy Corbyn - várhatóan már pénteken felkeresi II. Erzsébet királynőt a londoni Buckingham-palotában és tájékoztatja az uralkodót arról, hogy meggyőződése szerint pártja képes kormányt alakítani. A királynő ennek alapján felkéri kormányalakításra a győztes párt vezetőjét, aki akár még aznap megalakíthatja új kormányát.   

Elhúzódhat az új kormány megalakulása

Ha egyik pártnak sem sikerül abszolút többséget elérnie, vagyis nincs olyan párt, amelyiknek az alsóházi frakciója eléri legalább a 326 főt, akkor nagy valószínűséggel az a párt próbálkozik először kormányalakítással, amelynek frakciója a legnagyobb létszámú, de ebben az esetben az új kormány megalakulása elhúzódhat.   

Ez történt a 2010-es választások után, amikor a Konzervatív Párt alsóházi frakciója lett a legnagyobb, de csak 307 fős létszámmal. Néhány napnyi egyezkedés után a konzervatívoknak sikerült a Liberális Demokratákkal koalíciós többségi kormányt alakítaniuk, és ez a kormány az idő előtti szakítást jósló számtalan előrejelzés és a szinte folyamatos koalíciós súrlódások ellenére sikeresen ki is töltötte ötéves mandátumát.   

Előzőleg 1974-ben fordult elő, hogy a választások után egyik brit parlamenti pártnak sem volt abszolút többsége az összes többi alsóházi frakció együttes létszámához képest. Edward Heath akkori konzervatív párti kormányfő is megpróbált koalíciót kötni a liberálisokkal, ám a tárgyalások három nap után kudarccal végződtek, és II. Erzsébet királynő végül Harold Wilsont, a Labour vezetőjét bízta meg kormányalakítással. Wilson nyolc hónapig állt kisebbségi kormány élén, ezután újabb választásokat tartottak, amelyet a Munkáspárt hajszálvékony, háromfős abszolút többséggel megnyert.

Szakértő: nagy szerepe lesz a választáson az átszavazásoknak

Nagy szerepe lesz a csütörtöki, nagy-britanniai előrehozott parlamenti választáson annak, hogy hová szavaznak át a liberálisok és a függetlenségi pártiak (UKIP), illetve, hogy miként tudják mozgósítani a fiatalokat - mondta Kiss István, a Századvég Alapítvány vezető kutatója az M1 aktuális csatornán csütörtökön.

Kiss István elmondta: a választás nemcsak arról szól, hogy a két nagy párt, a Konzervatív Párt, illetve a Munkáspárt mennyire népszerű, hanem arról is, hogy a két jelölt, Theresa May konzervatív párti miniszterelnök és Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője mennyire népszerű.  

A szakértő felhívta a figyelmet arra, korábban egyértelmű volt, Theresa May a legnépszerűbb politikus az országban, de az elmúlt másfél hónapban nemcsak a pártok közötti különbség csökkent, hanem a két politikus közötti is. Theresa May továbbra is népszerűbb Jeremy Corbynnél, de míg May népszerűsége az elmúlt időben csökkent, ahogy a pártjáé is, Corbyn pedig - bár megítélése még mindig összességében negatív -, sokat tudott "visszahozni" - jegyezte meg.   

Jelezte: az egyfordulós, egyéni választókerületi brit választási rendszer miatt nagyon nagy szerepe lesz a taktikai szavazásoknak. Könnyen lehet, hogy ez a választás a két nagy pártról szól, mert az emberek tudják, ennek a választásnak témája a Brexit, Nagy-Britannia távozása az EU-ból is, ezért a kilépéspártiak jobban át fognak szavazni konzervatívokra, a liberálisok pedig a Munkáspártra - mondta.   

Kiss István szólt arról is, hogy a választás érdekli az embereket, 3 millió új szavazó regisztrált, közülük egymillió 25 év alatti. Kitért arra is, hogy az elmúlt 5-6 év során megváltozott a pártok szavazóbázisa, míg korábban az osztályellentétek határozták meg, hogy melyik pártot támogatja a választó, addig ma már inkább az életkor. Az alacsony jövedelműek csaknem 50 százaléka már konzervatív szavazó, miközben a 25 év alattiak körében majdnem 20 százalékos többséggel rendelkezik a Munkáspárt, a 60 év felettieknél pedig óriási, 50 százalékos az előnye a Konzervatív Pártnak - tette hozzá. Megjegyezte: ezért fontos lehet, hogy a választás során sikerül-e a fiatalokat mobilizálni.

Londoni elemzők: a piac jelentős konzervatív többséget áraz

Londoni pénzügyi elemzők szerint az árazásokból úgy tűnik, hogy a piaci szereplők a kormányzó brit Konzervatív Párt jelentős alsóházi többségére számítanak a csütörtöki előrehozott választások eredményeként, ezért a font árfolyamát leginkább egy ettől eltérő, meglepetésszerű végeredmény befolyásolhatná.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics csütörtöki tanulmányában azt valószínűsíti, hogy ha a konzervatívoknak sikerül komoly mértékben növelniük eddigi alsóházi többségüket, azt a font rövid ideig tartó, megkönnyebbülést jelző erősödése követné.

A ház szerint csekély konzervatív többség, vagy éppen kisebbségi konzervatív kormány esetén azonban a font gyengülésnek indulna, mivel egy ilyen eredmény növelhetné az EU-szkeptikus tory képviselők befolyását, és ez ellenségessé teheti a brit EU-tagság megszűnési feltételeiről szóló tárgyalássorozat hangnemét.