Eljárást indít Lengyelország ellen az Európai Parlament

A néppárti, szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali frakciók által benyújtott előterjesztést 438 szavazattal, 152 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadták el a strasbourgi ülésen.   

A határozat szerint az elmúlt évek fejleményei az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozzák magukban Lengyelországban. Az EP ezért utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Lengyelországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban.   

A képviselő-testület mélységes aggodalmának adott hangot a lengyel igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítások miatt, mondván, ezek meggyengíthetik a bíróságok függetlenségét és a jogállamiságot, az alkotmánybíróság nem megfelelő működése pedig "súlyosan aláássa" a demokráciát. Ezért az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság ajánlásainak maradéktalan végrehajtását sürgették.   

Mint írták, az utóbbi időben számos területen gyors jogalkotási fejleményekre került sor megfelelő konzultáció és alkotmányossági felülvizsgálat nélkül, például az állami média, a büntetőjog, a rendőrségre és a civil szervezetekre vonatkozó törvények, a menedékjog és a nők jogai terén. Rámutattak: ez felveti a fékek és ellensúlyok, illetve az alapvető emberi jogok szisztematikus ellehetetlenítésének kockázatát.   

Lengyel külügy: politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető a határozat

Politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető az EP Lengyelországra vonatkozó, egyoldalú, alapos elemzéseket mellőző határozata - közölte a lengyel külügyi tárca. Varsó nem tér ki a párbeszéd elől, melynek azonban a tényeken, a lengyel érvekre való nyitottságon kell alapulnia - szögezi le.   

Az EP plenáris ülésén a felszólalók nagy többsége komoly bírálatokat fogalmazott meg a varsói fejleményekkel kapcsolatban, mások viszont a demokratikusan megválasztott kormány döntéseinek tiszteletben tartására szólítottak fel.   

A lengyel külügyi tárca tudomásul veszi a határozat megszavazását, egyúttal megállapítja, hogy az EP "nagyon szerencsétlen pillanatban fogadta ezt el", amikor még csak megkezdődik a kifogásolt bírósági törvényekre vonatkozó törvényhozói folyamat - áll a varsói közleményben. Ezzel arra utal a külügyminisztérium, hogy a szerdai strasbourgi határozatban - egyebek mellett - bírált két bírósági törvény parlamenti tárgyalása még nem indult el, erre várhatóan november végén kerül sor.

Az EP határozata egy "egyoldalú dokumentum, mely túl gyakran politikai értékelésen, nem pedig a jogi helyzet alapos elemzésén alapszik" - foglalja össze a lengyel külügyminisztérium, mely szerint az ilyen hozzáállás árt az európai integrációs folyamatnak, és csupán arra irányul, hogy egy adott tagállamot megbélyegezzenek.   

A határozat elfogadását megelőző EP-vitára szerda délután Witold Waszczykowski külügyminiszter is kitért a lengyel kormány beiktatásának második évfordulója alkalmából mondott értékelő beszédében. Leszögezte: a kormányt megdöbbentette a felszólalások hangneme, és ebben az összefüggésben elfogadhatatlannak minősítette egyes EP-képviselők Lengyelországra vonatkozó kijelentéseit. "Úgy gondolom, hogy egyes képviselők panaszt fognak tenni gyűlöletbeszéd miatt ezen felszólalások miatt" - mondta.

Az Európai Néppárt részéről Janusz Lewandowski példátlannak nevezte, hogy valamely ország politikai imázsát ilyen gyorsan lerombolja egy kormány. A lengyel ellenzéki képviselő mások mellett "az alkotmány lábbal tiprását, az utolsó (bialowiezai) erdőség kiirtását és az idegengyűlölet megerősödését" is felrótta Varsónak.  

Az EU gyarmatként kezeli Kelet-Európát

Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció társelnöke kijelentette: "nem párbeszéd, hanem hatalmi harc folyik" az EU és Lengyelország között, "nem a jogállamiságról van szó, hanem arról, hogy kinek az érdekei érvényesülnek". A lengyel kormánypárti képviselő szerint Brüsszel csak ultimátumokat küldözget.  

Ryszard Legutko lengyel EP képviselő a lengyel jogállamiságról tartott plenáris ülés után megjegyezte, úgy tűnik, valami régi gyarmatosító beidegződés él még Nyugat-Európában, amely feléled, amikor Kelet-Európa önrendelkezéséről és megerősödéséről van szó.

Az Európai Bizottság törvénytelenül jár el Lengyelországgal szemben, egyértelműen megszegi az uniós alapszerződéseket – jelentette ki Ryszard Legutko, a lengyel kormánypárt európai parlamenti képviselője szerdán, miután a Jog és Igazságosság (PiS) küldöttsége elhagyta az EP lengyel jogállamiságról tartott plenáris ülését.

Legutko szerint a lengyel jogállamiságról folytatott párbeszéd folyamán Brüsszel teljességgel semmibe vette a lengyel kormány érveit, szemétkosárba dobja őket, és csak megismétli saját ajánlásait, amelyek igazából nem is ajánlások, csupán egy ultimátum".

Beszámolt arról, hogy az összes képviselőnek Varsó és az Európai Bizottság (EB) viszonyát leíró, tárgyilagos jelentést továbbított, szavai szerint azonban az Európai Néppárt képviselői, köztük Manfred Weber, valamint Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport vezetője "a lengyelellenes hisztéria újabb hullámát gerjesztették", anélkül, hogy akármilyen elemzést kézhez vettek volna.

Legutko szerint a szerdai vita annak az arroganciának a tünete, amellyel többek között Emmanuel Macron francia elnök Lengyelországról és a többi térségbeli országról szól. "Ez valamiféle régi gyarmatosító beidegződésekre emlékeztet, amelyek most élednek fel, amikor Kelet-Európa önrendelkezésre tesz szert, erősödik" – fejtette ki Legutko.

"Megállapítom, hogy az EB törvénytelenül jár el Lengyelországgal szemben, ez az alapszerződések egyértelmű megszegését jelenti. A bizottságnak nincs ilyen hatásköre, érvényben van a hatáskör-átruházás elve" – jelentette ki a lengyel EP-képviselő, reagálva egyebek között arra, amit a testület első alelnöke, Frans Timmermans a vita során elmondott.

A képviselő szerint az EB és személy szerint Timmermans kettős mércét alkalmaz. "Hallgatott, amikor Lengyeloroszágot az ő szövetségesei sajátították ki" – mondta Legutko, utalva az előző lengyel kormányra. A kettős mércét Legutko szerint Timmermans a katalán válságról szóló EP-vita során is érvényesítette, amikor "szintén hallgatott". "Elképzelhetjük, mi lenne, ha a katalán eseményeknek csak az egytizede Lengyelországban történne" – fűzte hozzá a lengyel képviselő.

Magyarország kész megvétózni a határozatot

A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja leszögezte: nem támogatták a határozatot, ugyanis elfogadhatatlannak tartják, hogy "Brüsszel nyomást gyakoroljon szuverén tagállamokra", és demokratikusan megválasztott kormányokat büntessenek. 

Szégyen és skandalum, hogy az Európai Parlament a hetes cikk szerinti eljárás előkészítését kéri Lengyelországgal szemben - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a kormány nevében szerdán az MTI-nek.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a magyar kormány Lengyelország mellett áll, ilyen határozat elfogadásáról szó sem lehet. A miniszterelnök-helyettes igennel válaszolt arra a kérdésre, ez jelentheti-e, hogy Magyarország akár vétót emel.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője arra figyelmeztetett: a jogállamiság az EU legfontosabb alapelve, és ha ez veszélybe kerül, akkor veszélybe kerülnek az emberi jogok és a demokrácia is.   

Szanyi Tibor szocialista képviselő kiemelte: el kell érni, hogy "Orbán és Kaczinsky következmények nélküli politikai ámokfutása ne lebeghessen csábító példaként a jövő potenciális európai despotái előtt". Mint rámutatott, a lengyel és a magyar jogállamiság ügyét az is összekapcsolja, hogy a két kormány előre jelezte, kölcsönös vétójukkal úgyis megmentenék egymást az esetleges uniós szankcióktól. Szanyi ezért azt javasolta a bizottságnak és a tagállamoknak, hogy "a két eljárást eleve egyesítve folytassák le".  

Verhofstadt fasisztázva ment neki a lengyel kormánynak

Az EP liberális képviselőcsoportját vezető Guy Verhofstadt úgy vélekedett, a lengyel kormány "elvesztette a józan eszét", majd emlékeztetett, hogy szombaton "60 ezer fasiszta masírozott Varsó utcáin", és közölte, soha nem gondolta volna, ez még megtörténhet Európában. Elmondta, a lengyel kormánypárt Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz hasonlóan "illiberális államot" akar kiépíteni, de ez ellentétes a lakosság érdekeivel. Mint mondta, olyan szankciókat kell hozni Varsó ellen, hogy azokkal ne a lengyel állampolgárokat büntessék a kormány intézkedései miatt.   

Az Európai Bizottság nem jogosult a lengyel jogrend alakítására - szögezte le a lengyel alkotmánybíróság a honlapján közzétett közleményben, Frans Timmermansnak, a brüsszeli testület első alelnökének beszédére reagálva.   

Timmermans egyebek között azt szorgalmazta, hogy Varsó "állítsa vissza az alkotmánybíróság függetlenségét és legitimitását". A taláros testület "határozott tiltakozását" fejezi ki az ellen, hogy Timmermans "minden jogi és tényleges alap híján kétségbe vonja egy szuverén állam alkotmányos szervének függetlenségét és szerepét". A lengyel alkotmánybíróság a Lengyelországban érvényes jog alapján, ennek keretében működik, bírái függetlenek - szögezi le a közlemény.   

Az Európai Parlament tavaly január óta öt vitát folytatott a lengyel jogállamisági helyzetről, és a mostanival együtt három állásfoglalást fogadott el.   

Továbbra is legalább két lépés kell még ahhoz, hogy meginduljon Varsóval szemben az a többlépcsős eljárás, melyet az alapjogok megsértése esetére kodifikáltak az uniós jogba.   

Az EP májusban hasonló határozatot fogadott el a magyarországi helyzet kapcsán is, kezdeményezve az "atomfegyverként" is emlegetett uniós eljárás megindítását.

Szydlo visszautasította az EP-határozatnak a lengyeleket fasizmussal vádoló kitételeit

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök határozottan visszautasította az Európai Parlament szerdai, Lengyelországgal foglalkozó vitájában elhangzott, majd a strasbourgi határozatba is belefoglalt nézeteket, melyek idegengyűlölettel és fasizmussal vádolják a függetlenség napi meneten részt vevő lengyeleket.

"Lengyelország mentes az antiszemitizmustól és a rasszizmustól. Aki mást mond, távol áll az igazságtól" - szögezte le Szydlo a wpolityce.pl konzervatív hírportálnak nyilatkozva. Hozzáfűzte: a marginális incidenseket nem lehet az egész nemzettel azonosítani.

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén a többségi frakciók által megszavazott, a lengyel jogállamiságra vonatkozó határozat többek között arra hívja fel a lengyel kormányt, hogy ítélje el a szombati függetlenség napi menetet. A határozat "idegengyűlölőnek és fasisztának" minősíti a mintegy 60 ezer fő részvételével megtartott rendezvényt, amelyen néhány rasszistának minősíthető jelszó is megjelent.