Élet menete - a holokauszt áldozataira emlékeznek Budapesten

Az indulás előtt tartott beszédében Székhelyi József színművész, az Élet Menete Alapítvány egyik alapítója azt mondta: "mi, most élők, mindannyian karöltve, kéz a kézben, szív a szívben, lélektől lélekig együtt és mindig együtt menetelünk az életért".

Arról is beszélt, hogy "szíve szerint" megalapítaná a pártonkívüliek pártját, a Szenvedélyes Élet Pártját, amelynek "akarata, szorgalma, tehetsége, teremtő ereje, tudása, munkabírása türelme és innovatív leleményessége alkalmi zsenialitással párosulna, (...) gyógyítaná a gyengélkedőt (...) és soha-soha nem ölne".

A hídfőnél Kelemen Zénó szobrászművész Élet menete című szobrát avatta fel Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete, Forgács János holokauszt-túlélő, volt auschwitzi fogoly, az Élet Menete Alapítvány önkéntese és Kolos Sára, a Scheiber Sándor Zsidó Gimnázium és Általános Iskola tanulója.

Hegedűs D. Géza színművész, az alapítvány felügyelőbizottsági tagja ehhez kapcsolódóan kiemelte: a gemoterikus alakzat a holokauszt súlyát, a továbbvezető ív pedig az Élet menete hitvallását jelképezi. A két formát egy örökös körforgásban csavarodó ív köti össze, ahogy az utókor, az Élet menete immáron örök feladatává vált az emlékezés és az emlékeztetés - tette hozzá.

A "vékonynak látszó, ám kitartó és szívós civil pillér nélkül a nagy tömeg, néha a többség közömbösségével, intoleranciájával agyonnyomja ezeket a fontos, megoldatlan társadalmi és történelmi kérdéseket" - fogalmazott.

Elmondta, hogy az emlékművön a nulla és kilenc között folyamatosan, véletlenszerűen keveredő számok a koncentrációs táborok áldozatainak tetoválásait idézik fel: tőlük azonnal elvették az identitásukat, és már csak számokként jelenítették meg őket.

Soha többé nem engedjük, hogy a nemzetünket megfosszák értékes, fontos, szerethető, hasznos tagjaitól - hangsúlyozta Hegedűs D. Géza.

Az eseményen elismerést adtak át Zoltai Gusztávnak, az Élet Menete Alapítvány egyik fővédnökének, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége volt ügyvezető igazgatójának.

A felvonuláson - ahol izraeli zászlókat és Soha többé! feliratú táblákat is visznek - részt vesz mások mellett Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, illetve Mécs Imre volt liberális és szocialista képviselő és Szanyi Tibor MSZP-s politikus.

Az Élet menete a Keleti pályaudvar parkolójába érkezik, ahol Simon Peresz, Izrael elnöke és Konrád György Kossuth-díjas író videóüzenetben mondja el gondolatait, továbbá beszédet tart Gordon Gábor, az Élet Menete Magyarország Alapítvány elnöke, Éli Rubinstein, a kanadai Élet menete szervezet nemzetközi igazgatója, Douglas Davidson, az Egyesült Államok külügyminisztériumának antiszemitizmus és holokauszt ügyekkel foglalkozó különmegbízott nagykövete, Jobst Bittner evangélikus lelkész, a háborús bűnösök leszármazottainak civil csoportja nevében, illetve Kardos Péter főrabbi. A gyászimát Simon Farkas magyar származású ausztrál főkántor mondja el.

A 600 tagú magyar delegáció ezután vonattal indul Auschwitzba.

Az Élet menete felvonulását tizenkettedszer tartják meg Budapesten.

Navracsics: a holokauszt az emberiség, a magyarság és a zsidóság tragédiája volt

A holokauszt, amely példátlan iparszerűen végrehajtott terror volt, az emberiség, a magyarság és a zsidóság tragédiája volt - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Terror Háza Múzeumnál tartott holokauszt-megemlékezésen.
 

Navracsics Tibor úgy fogalmazott: "a 20. század Magyarországa a rossz helyzetekre adott rossz válaszok Magyarországa volt". Mint mondta, a viták ma arról folynak, hogy ez azért volt-e így, mert a magyarok egyébként is rossz válaszokat adtak a felmerülő kérdésekre, vagy pedig azok már olyanok voltak, amelyekre jó válasz nem létezett. Ma a politikai közösség alapját - a múltba emlékezésen keresztül - részben ezek a viták adják - fűzte hozzá.

Navracsics Tibor szerint ugyanakkor szükséges és a jövő szempontjából fontos, hogy az egyetértés uralja a viták mögött meghúzódó véleményeket. Vitatkozhatunk egy-egy politikai helyzetről, válaszról; vitatkozhatunk arról, hogy lett volna-e másfajta lehetőség - mondta, majd leszögezte: egyvalamit nem lehet megkérdőjelezni, ennek a nemzetnek minden tagja, még a viták során is, a közjót és a nemzet boldogulását keresi.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: egy politikai közösség nem élhet csak a múltba zárva, nem élhet csak "a 20. század tragédiáinak elemzési hálójába bonyolódva". Miközben Európa más nemzetei a 21. században élnek, nem engedhetjük meg magunknak, hogy újra és újra csak a 20. század tragédiáit értelmezzük újra - mondta.

Hangsúlyozta azt is, hogy az áldozatokat meg kell siratni, és el kell temetni, az elkövetőeket meg kell találni és meg kell büntetni, de tovább kell lépni a 21. századba. "Feldolgozva a 20. század tragédiáját, tanulva a 20. század tragédiájából, tovább kell lépnünk a 21. századba" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, aki szerint a 20. század gyermekeinek kell elkezdeniük a 21. század vitáit.

Nekünk kell megfognunk egymás kezét, nekünk kell túllépni az elmúlt egy évszázad politikai vitáin és politikai tragédiáin. Nekünk kell megkezdenünk a magyarság 21. századi jövőjének építését - zárta beszédét Navracsics Tibor.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédében azt mondta: ami a második világháború alatt az európai zsidósággal, és 1944 vészterhes hónapjaiban a magyar zsidókkal történt, arra nincs mentség. Ez nem csak a zsidóság tragédiája, ez Európa tragédiája - jelentette ki, majd hozzátette: 1944 fekete tavaszán magyarok és zsidók közé ékelődött a szégyen.
A kitaszítottak szégyene a megalázottság szégyene volt, a többség pedig tehetetlenségéért szégyellte magát. Ezek a szégyenváltozatok még mindig itt vannak közöttünk - mondta Schmidt Mária, aki szerint nem csak a gyászt, hanem a szégyeneket is fel kellene dolgozni.
A főigazgató közölte, a megemlékezésen idősebb Antall József (1896-1974), Antall József, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök édesapjának embermentő példáját szeretnék felmutatni.

A néhai kormánymegbízott, belügyminiszteri hivatalnok, újjáépítési miniszter 1939 szeptemberében irányította a Magyarországra menekülő lengyelek tízezreinek ellátását, jogvédelmét. A menekültek között több ezer lengyel zsidó is Magyarországon keresett menedéket. Idősebb Antall József megkülönbözetés nélkül, különös érzékenységgel gondoskodott elhelyezésükről, segélyezésükről - mondta.

Schmidt Mária kijelentette: idősebb Antall Józsefet a mentő tevékenységre emberi tisztessége, keresztény erkölcse mellett a lengyel-magyar szolidaritás hagyományai késztették.

Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke idősebb Antall József életéről és tevékenységéről beszélt. Azt mondta: fejet kell hajtani idősebb Antall József előtt, akinek életútját példaként is tanulmányozni lehet.

Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete beszédében rámutatott: a holokauszt tapasztalata arra figyelmeztet, hogy minden társadalom, kulturális, tudományos és technikai fejlettségétől függetlenül, bűnössé válhat és elveszítheti azt a képességet, hogy a jót a rossztól elhatárolja.

A Terror Háza Múzeum épülete előtt a holokauszt áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen, mások mellett jelen volt Schiffer András, az LMP társelnöke, Meszerics Tamás, az LMP európai parlamenti listájának vezetője, Schmuck Andor, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának elnöke, Pálffy István, a Fidesz-KDNP EP-képviselőjelöltje, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Hassay Zsófia (Fidesz), Terézváros polgármestere, valamint Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.