Elemzők: itt a vég, szétesik az euróövezet

Az eszkalálódó euróövezeti adósságválság a központi eurótagállamok megoldási erőfeszítéseiről szóló hírek ellenére is most már a valutaunió "valamilyen formájú" szétesését valószínűsíti, mégpedig "inkább előbb, semmint utóbb" - vélekedtek londoni pénzügyi elemzők szerdai helyzetértékelésükben.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-befektetési elemzőháza, a Capital Economics európai főközgazdásza, Jonathan Loynes befektetőknek összeállított szerdai előrejelzésében közölte: a cég azzal számol, hogy Görögország 2012-ben távozik az euróövezetből, és 2013-ban "legalább egy" további eurótagállam követi. Loynes szerint a Capital Economics úgy ítéli meg, hogy "egyértelmű az esélye" egy ennél nagyobb mértékű felbomlásnak.

A ház szerint nyilvánvaló, hogy a politikai döntéshozók mindent megtesznek a valutaunió egyben tartása végett, és még elő is állhatnak az euró jövőjének biztosítását célzó, átütő horderejű döntésekkel. Ezek között lehetnek a költségvetési unió felé tett nagyobb lépések, vagy más országok is közbeléphetnek annak megakadályozására, hogy az euróválság "globális katasztrófát" okozzon.

A Capital Economics szerint az azonban valószínűtlen, hogy Németország és a többi központi eurógazdaság valaha is hajlandó lenne a megoldáshoz szükséges mértékű, hatalmas költségvetési átcsoportosításra, vagy ha mégis készen állnának erre, kétséges, hogy erről egyezség születhet, mielőtt a válság elérkezik a törésponthoz.

Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnöke, gazdasági és pénzügyi biztosa azt hangoztatta: "Összességében most kritikus tíz napba lépünk, amikor véglegesíteni és lezárni kell a válságkezelést". "Két főbb irányvonal mentén kell folytatni a munkát, hogy biztosítsuk a piaci turbulencia visszaszorításához szükséges pénzügyi tűzfalat, hogy ezzel egy időben tovább erősítsük a gazdasági kormányzást" - tette hozzá.

December 9-én Brüsszelben tartja következő állam- és kormányfői találkozóját az Európai Unió, és ezen a tervek szerint ismét tárgyalnak azokról a lépésekről, amelyeket az adósságválság enyhítése érdekében tehet a szervezet.

Rehn szerint a válság idején jó együttműködés jött létre az euróövezeti államok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között. Elmondta azt is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) "jelentős szerepet" játszott eddig a válságkezelésben.

A valutaalap szerepvállalását méltatta Brüsszelben Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter is. Egyik nyilatkozatában ő Magyarországot is említette, üdvözölve, hogy az IMF az euróövezeten kívüli országokat is támogat.

A finn biztos az ülésen óvott attól is, hogy pánikhelyzet alakuljon ki. Ha a jelenlegi nehéz helyzet folytatódik, az helyrehozhatatlan károkat okozhat - fogalmazott a miniszteri vitában.

A találkozón megvitatták az Európai Bizottság múlt héten bejelentett újabb terveit a gazdasági fegyelem további szigorítására. A résztvevők általánosságban üdvözölték a megfogalmazott törekvéseket.

A várakozásoknak megfelelően megoszlott a miniszterek véleménye a közös euróövezeti kötvények lehetséges szerepével kapcsolatban. A végrehajtó testület erre is terjesztett be elképzeléseket, de döntés egyelőre nem várható a témában.

Rehn szerdán nem zárta ki az esetleges uniós szerződésmódosítást sem, amelyről a következő EU-csúcstalálkozón várhatóan újra szó esik. Megismételte azonban azt a bizottsági álláspontot, hogy előbb meg kellene várni, milyen hatásuk lesz az eddig meghozott döntéseknek.

Foglalkozott ez utóbbi kérdéssel szerdán tartott heti ülésén az Európai Bizottság teljes testülete is. Egy szóvivő elmondta, a biztosok úgy ítélik meg, hogy a szerződésmódosítás általánosságban véve a tagországok közös eltökéltségét támaszthatná alá az euró fenntartására.