Egyre több a szexuális tapasztalattal rendelkező 15 éves kamasz
„Ebben a korban még korai a szex, bár a számok összehasonlíthatók több európai országgal is“ – vélekedik a nemzeti HBSC csapat tagja, Pavol Jarèuška. Egyben felhívja a figyelmet: a lányoknak közel a fele úgy gondolja, várniuk kellett volna a szexszel, de talán még jobb lett volna, ha meg sem történik.
Ugyanakkor 2010 óta statisztikailag ezen a téren éppen a lányok körében tapasztalható emelkedés. A fiúk ezzel szemben úgy gondolják, az első szex éppen időben jött, sőt néhányan azt szerették volna, ha már korábban megtörtént volna. A csoport másik tagja, Andrea Madarasová Gecková szerint „a 15 évesek nagy része elismerte, hogy az elmúlt év során járt valakivel, illetve volt randija”.
Szexuális élményeikkel kapcsolatos tapasztalataikat a családdal a 15 évesek egyötöde egyáltalán nem beszélheti meg, miközben a lányok 26, a fiúknak pedig a 41 százaléka bevallotta: az utóbbi egy évben főként az interneten keresztül jutottak információhoz. A zaklatásról viszont nem igazán szeretnek beszélni. A megkérdezett kiskorúaknak megközelítőleg a 10 százaléka jelezte, hogy volt ilyen jellegű tapasztalata. Egy kevéssel többen voltak, akik bevallották, maguk is a zaklatókhoz tartoznak. Az alakjuk miatti csúfolást a fiúk 15, a lányoknak pedig a 21 százaléka vallotta be. A zaklatásról a megkérdezetteknek közel a fele senkivel nem beszélt. Madarasová szerint ez azért van, mert a diákok nem bíznak a tanítókban.
A felmérés arra is rámutatott, hogy az iskolások egyharmada nem rendelkezik szabadidős tevékenységgel. A 13-15 év közötti lányok 40, a fiúknak pedig a 30 százaléka szabadidejét naponta vagy heti néhány alkalommal vásárlással tölti. Az iskolás gyerekek kétharmada naponta tévézik vagy legalább napi két órát tölt a számítógép előtt. A fiúk egynegyede, illetve a lányok ötöde képes akár napi négy, esetleg több órát is hasonló tevékenységgel tölteni. „Szabadidős tevékenységnek a sport vagy a különböző körök tevékenysége tekinthető, ahová a szülőknek kellene elvinniük a gyermekeket, s ez időt igényel. Az ilyen tevékenység pedig pénzbe kerül, amit nem mindenki engedhet meg magának” – magyarázza Madarasová Gecková.
A HBSC egyike az első átfogó kutatásoknak, mely három ország (Anglia, Finnország és Norvégia) összefogásából született 1983-ban. A csoport fokozatosan további országokkal bővült, majd később átvette az Egészségügyi Világszervezet (WHO), s jelenleg Európa és Észak-Amerika több mint 40 országának együttműködése mellett valósul meg. „A tanulmány akár össze is köthetné a minisztériumokat, hogy néhány kockázatosnak mondható eredmény ügyében tegyenek valamit“ – tette hozzá Jarèuška.
