2017. augusztus 22., 18:48

Egyre több a gázolásos merénylet Európában

Múlt héten Spanyolországban két helyszínen is a tömegbe hajtottak: a támadásokban 14-en haltak meg, az eddigi legsúlyosabb ilyen jellegű terrorakció pedig tavaly júniusban, Nizzában történt – a témában Georg Spöttle, biztonságpolitikai szakértő volt az M1 vendége.
201708221854170.000346347874.jpg
Galéria
+3 kép a galériában

Az efféle támadások ellen védekezni sehogy sem lehet, az azonban mégsem elvárható Európa lakosságától, hogy belenyugodjon kiszolgáltatott helyzetébe. A szakértő szerint mindössze annyit lehet tenni, ami mára például Németországban bevett gyakorlat lett: a különféle nyíltszíni rendezvényeket, lásd utcabálokat rendőrségi teherautókkal, kamionokkal zárják le az érintett terület két szélét, mely kordonon csak személyek tudnak áthaladni – őket aztán megmotozzák, illetve fémdetektorral vizsgálják meg. Magyar példánál maradva elég csak a legutóbbi augusztus 20-ára gondolni, mely ünnepet is határozott TEK jelenlét lengett körül.

Spöttle: sántít az a két hónap

A barcelonai gázolást elkövető marokkói férfiak környezetük megbecsült tagjai voltak, akiket két hónap alatt radikalizált egy börtönviselt imám a helyi mecsetben. A vallási vezető korábban négy és fél évet ült, mivel hasist csempészett Spanyolországba Marokkóból. A börtönben megismert egy al-Kaida tagot, akinek köze van a 2004-es madridi vonatrobbantásokhoz. A férfi fanatizálta az addig csupán piti bűnözőként számon tartott imámot, aki ezt követően magát Allah emberének vallva a helyi mecsetben kezdte meg muszlim elöljárói tevékenységét.

A szakértő szerint persze kissé gyanús, hogy a vallási vezetőnek két hónap alatt sikerült „megtérítenie” a két fiatalt, hiszen azokon még a szűk családjuk sem vette észre ennek jeleit – Georg Spöttle szerint egy sikeres agymosáshoz leginkább évek kellenek.

Mivel a legutóbbi merényletet bérelt gépkocsival követték el, joggal merül fel a kérdés, miszerint nem volna-e ésszerű lépés az autóbérlések feltételeinek szigorítása, ugyanakkor az is tudható, hogy a tettes spanyol útlevéllel rendelkezett, valamint egy szintén spanyol banktól származó hitelkártyával fizetett az általa igénybe vett szolgáltatásért, vagyis marokkói származása ellenére átlagos spanyol állampolgár volt. Természetesen az autóbérlő cégek nyilvántartása összeköthető lenne a rendőrségi adatbázissal, ám az elkövetőkről semmilyen információ sem szerepelt a rendszerben, azaz a titkosszolgálatok előtt még nem voltak ismertek – a merényletet megelőzően még csak egy kihágás sem volt a számlájukra írható.

Elszánt, aprólékos munka

Persze mára már az ismeretes, hogy a tettesek autóbombákat akartak készíteni: 120 darab propánbután palackot és egyéb robbanóanyagot akartak bevetni, ezért is béreltek három furgont, három különböző néven és hitelkártyával, ráadásul forgalmas helyeken, egy időben akartak robbantani – a spanyol hatóságok azóta megerősítették, hogy a bombagyáros mellett a fenn említett imám is az áldozatok között van.

120 darab palack természetesen nem nevezhető elenyésző mennyiségnek: a biztonságpolitikai szakértő szerint az sem kizárható, hogy az elkövetők akár több száz kilométert is megtettek ezek beszerzése során, elvégre ha egy közel-keleti személy mondjuk 20-30 darabot akar vásárolni, az már a legtöbb kereskedőnek szemet szúrt volna.

Van új a nap alatt

Lassan az is kezd megszokott jelenséggé válni, hogy nemcsak vallási fanatikusok, de tőlük teljesen független, pszichés betegségben szenvedők is járókelők közé hajtanak – akárcsak tegnap Belgiumban, vagy éppen ma Marseilles-ben. Ezen személyek kórlapja alapján kijelenthető, hogy mentális állapotuk sarkallta őket cselekedeteikre: valószínűleg láthatták a híradókat, és vélhetően egyfajta kényszerképzet hatására hajtották végre e szörnyű cselekményeket.

A francia miniszter szerint is elmebeteg a terroristák egy része

Gérard Collomb francia belügyminiszter szerint a radikalizálódás miatt nyilvántartott emberek mintegy harmada valamilyen pszichológiai problémával küzd.

Egy tavasszal nyilvánosságra hozott szenátori jelentés szerint Franciaországban eddig 17 400 radikálist regisztráltak a 2015-ben létrehozott nyilvántartásban. A miniszter szerint közülük 12 ezren állnak “nagyon aktív” megfigyelés alatt.

“Úgy tekintjük, hogy körülbelül egyharmaduk pszichológiai problémákkal küzd” – mondta kedden a belügyminiszter a BFM hírtelevíziónak adott interjúban. Gérard Collomb arra kérte a pszichiátriai intézményeket augusztus 14-én, miután egy ámokfutó belehajtott egy útszéli pizzéria épületébe Párizs közelében – egy kislány halálát és 12 ember sérülését okozva -, hogy azonosítsa be azokat az embereket, akik képesek akcióba lépni.

“Egyértelmű, hogy az orvosi titok szent. Ugyanakkor meg kell találni az eszközt ahhoz, hogy egyesek, akik súlyos zavarokkal küzdenek, ne tudjanak merényleteket végrehajtani” – hangsúlyozta a tárcavezető, utalva annak a férfinak az esetére, aki hétfőn a dél-franciaországi Marseille-ben két buszmegállóba hajtott bele egy kisteherautóval, egy ember halálát okozva.

“Pszichiátriai klinikán kezelték. Ült már börtönben, és most megölt egy embert. El kell gondolkodni ezen a síkon … Ez nem terrorizmus, de azt utánozza. Egyes gyengeelméjűeket magával ragadhatják ilyen utánzásra épülő akciók” – tette hozzá.

A miniszter azt is elmondta, hogy az úgynevezett Sentinelle hadműveletet, amelynek keretében 7 ezer katona is részt vesz a közintézmények és nyilvános események terrorkészültség miatti biztosításában, átszervezi a kormány.

“Átszervezzük, hogy mobilabb legyen. Ezt azt jelenti, hogy nem egyszerűen 7 ezer ember áll majd meghatározott helyeken, hanem talán 3500 meghatározott helyeken, 3500 pedig rugalmasabb módon tudja majd szavatolni például a lille-i bolhapiac biztonságát” – mondta a miniszter, jelezve, hogy ez lesz a védelmi tanács következő, augusztus 30-án esedékes ülésének a témája.

Az elmúlt hónapokban hat alkalommal voltak járőröző katonák a terroristák célpontjai.

201708221854170.000346347874.jpg
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.