Egyes polipok a bőrükkel is látnak
SAN DIEGO. Amerikai kutatók eredményei megerősítik azt a nézetet, miszerint bizonyos polipok bőrükkel is képesek a látásra.
A polipnak egyedülálló tulajdonsága, hogy képes változtatni bőrének színét, mintázatát és textúráját, ráadásul nemcsak az álcázás gyanánt, hanem kommunikációhoz is. A puhatestűek legintelligensebb, legmobilisabb és legnagyobb képviselője majdnem emberszerű szemével küld jelzéseket a bőrében lévő, festékanyagot tartalmazó szerveknek, az úgynevezett kromatofóráknak, amelyek tágulással vagy összehúzódással módosítják megjelenését.
A Kaliforniai Egyetem szakembereinek új tanulmánya feltárta, hogy a kétpettyes polip (Octopus bimaculoides) anélkül is képes érzékelni a fényt, hogy központi idegrendszerétől információkat kapna. Mindezt a fényérzékelő proteinek ugyanazon családjával (opszinok) éri el, mint amely szemében is megtalálható. Ilyen folyamatot eddig nem írtak le fejlábúaknál. A tanulmányt a Journal of Experimental Biology folyóirat közölte.
Desmond Ramirez, a vizsgálat vezetője kifejtette, a polipbőr nem ugyanolyan részletességgel érzékeli a fényt, mint maga az állat, amikor szemét és agyát használja ugyanezen célból. Ellenben érzékeli a fény mennyiségének növekedését vagy éppen csökkenését, vagyis bőre nem a kontrasztot és a szegélyeket, mint inkább a fényességet észleli.
A kísérlet részeként fehér fényt alkalmaztak a szöveten, emiatt a kromatofórák kitágultak és színt váltottak. Amikor a fényforrást kikapcsolták, a kromatofórák nyugalmi helyzetbe álltak, és a bőr visszatért eredeti színárnyalatához. Ez a folyamat a kutató szerint azt sugallja, hogy a kromatofórákkal fényérzékelők állnak kapcsolatban, és mindez lehetővé teszi a reakciót az agyból vagy szemből érkező információ nélkül is. Õ és társszerzője, Todd Oakley a folyamatot fényre aktiválódó kromatofóra tágulásnak nevezte el (Light-Activated Chromatophore Expansion vagy LACE).
Ahhoz, hogy rögzíteni tudják a bőr érzékenységét a fényspektrumra vetítve, a polipbőrt a fény különféle hullámhosszainak - az ibolyától a narancsig - tették ki - Kiderült, hogy a kromatofórák reakcióideje a kék fénynél a leggyorsabb. Ezt követően molekuláris kísérleteket végeztek, hogy meghatározhassák, mely proteinek fejeződnek ki a folyamatban: a rendszerint a szemben képződő rodopszint találták meg a szövet felszínén lévő érző idegsejtekben.
Oakley szerint az új kutatás evolúciós adaptációt sugall, a polipnál megfigyelt nagyon összetett álcázási viselkedés új komponensét fedezhették fel.
A polipok nem az egyetlen tengeri puhatestűek, amelyek bőrükkel is érzékelik a fényt, de a kutatók egyelőre nem tudják, hogy más állatok bőre is tartalmazza-e a fényérzékeny opszinokat. Ha igen, a következő lépés a két csoport közötti kapcsolatok feltérképezése.
A Kaliforniai Egyetem szakembereinek új tanulmánya feltárta, hogy a kétpettyes polip (Octopus bimaculoides) anélkül is képes érzékelni a fényt, hogy központi idegrendszerétől információkat kapna. Mindezt a fényérzékelő proteinek ugyanazon családjával (opszinok) éri el, mint amely szemében is megtalálható. Ilyen folyamatot eddig nem írtak le fejlábúaknál. A tanulmányt a Journal of Experimental Biology folyóirat közölte.
Desmond Ramirez, a vizsgálat vezetője kifejtette, a polipbőr nem ugyanolyan részletességgel érzékeli a fényt, mint maga az állat, amikor szemét és agyát használja ugyanezen célból. Ellenben érzékeli a fény mennyiségének növekedését vagy éppen csökkenését, vagyis bőre nem a kontrasztot és a szegélyeket, mint inkább a fényességet észleli.
A kísérlet részeként fehér fényt alkalmaztak a szöveten, emiatt a kromatofórák kitágultak és színt váltottak. Amikor a fényforrást kikapcsolták, a kromatofórák nyugalmi helyzetbe álltak, és a bőr visszatért eredeti színárnyalatához. Ez a folyamat a kutató szerint azt sugallja, hogy a kromatofórákkal fényérzékelők állnak kapcsolatban, és mindez lehetővé teszi a reakciót az agyból vagy szemből érkező információ nélkül is. Õ és társszerzője, Todd Oakley a folyamatot fényre aktiválódó kromatofóra tágulásnak nevezte el (Light-Activated Chromatophore Expansion vagy LACE).
Ahhoz, hogy rögzíteni tudják a bőr érzékenységét a fényspektrumra vetítve, a polipbőrt a fény különféle hullámhosszainak - az ibolyától a narancsig - tették ki - Kiderült, hogy a kromatofórák reakcióideje a kék fénynél a leggyorsabb. Ezt követően molekuláris kísérleteket végeztek, hogy meghatározhassák, mely proteinek fejeződnek ki a folyamatban: a rendszerint a szemben képződő rodopszint találták meg a szövet felszínén lévő érző idegsejtekben.
Oakley szerint az új kutatás evolúciós adaptációt sugall, a polipnál megfigyelt nagyon összetett álcázási viselkedés új komponensét fedezhették fel.
A polipok nem az egyetlen tengeri puhatestűek, amelyek bőrükkel is érzékelik a fényt, de a kutatók egyelőre nem tudják, hogy más állatok bőre is tartalmazza-e a fényérzékeny opszinokat. Ha igen, a következő lépés a két csoport közötti kapcsolatok feltérképezése.
Forrás
hirado.hu, sciencedaily.com
