Egyelőre csak a káosz biztos a brexit kapcsán

Dunajszky Éva 2018. július 15., 15:32

Elkészült Nagy-Britannia kilépési javaslatcsomagja, amivel azonban nem mindenki maradéktalanul elégedett az országban. Theresa May javaslatcsomagja ugyanis a „kemény brexit” helyett közös szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja az EU-nak, ami miatt lemondott a Brexit-ügyi tárca vezetője és a brit külügyminiszter is.

A Denník N napilap kommentárja szerint a brexit radikális támogatói felfedték ezzel a becstelenségüket: senki sem meri, vagy nem kompetens ugyanis megmagyarázni azok közül, akik Nagy-Britannia távozása mellett kardoskodtak, hogyan kellene az uniós tagság alternatívájának kinéznie. A lap szerint David Davis és Boris Johnson lemondása után a brit politikai rendszer vad küzdelemmé fajul a rossz és még rosszabb lehetőségek pártolói között.

A brexit ára

A Pravda napilap szerint a brit miniszterelnök most azzal fenyegeti a konzervatívokat, hogy „egyáltalán nem kell, hogy a brexit végbemenjen”, ha tovább gáncsoskodnak az unióból való kilépésre vonatkozó terveit illetően. May szerint a küldetése az országa szempontjából ezen a hétvégén egyszerű: a tekintetüket arra kell fordítaniuk, hogy mi lesz ennek az ára. „Ha nem ezt tesszük, azzal azt kockáztatjuk, hogy egyáltalán nem lesz brexit” – jelentette ki a brit kormányfő, aki „gyakorlatias és pragmatikus” hozzáállásra szólított fel az „ártalmas és kaotikus” hozzáállással szemben.

Theresa May az amerikai elnök Donald Trump bírálatát is kivívta a javaslatcsomagjával, aki szerint a May által forszírozott egyezség az unióval nagyon eltér attól, amire a brit nép szavazott. Közös találkozójuk után azonban az amerikai elnök úgy nyilatkozott, a britek távozása az unióból Nagy-Britannia ügye, bármit is lépnek a britek, az amerikai kormány elfogadja azt, és az előzetes kijelentései ellenére a brexit után is kereskedelmi kapcsolatokat akar fenntartani Londonnal.

Áldozatok biztosan lesznek

A népszavazás óta eltelt két év alatt a brexitről folytatott tárgyalások nem nagyon léptek előbbre, mivel a brit kormány több időt töltött a belső viszályok megoldásával, mint a Brüsszellel való kiegyezéssel, annak pedig meg kellett várnia, hogy London tulajdonképpen mit is akar. Azt remélték, hogy May miniszterelnöknek sikerül a kabinetjén belüli ellentéteket kivasalnia, és valamiféle realista stratégia születik végre, s megkezdődhetnek a tárgyalások. Csakhogy ma úgy tűnik, hogy ez a kérdés ahelyett, hogy megoldódna, újabb belső küzdelmeket generál.

A Denník N szerint a rezignáló brexitőrök nem tévednek, amikor May javaslatcsomagjának hiányosságaira mutogatnak. Az ugyanis a kör négyszögesítésével próbálkozik, ami sohasem volt egyszerű feladat. Az egyik oldalon ugyanis ott az igyekezet a közös piacról való távozásra, a másik oldalon viszont igyekezet látszik a közös szabadkereskedelemre, ami azt jelzi, mintha az Egyesült Királyság mégiscsak benn maradna ezen a piacon. Kényes helyzet ez a hazai vélemények és a többi uniós tagállammal való viszony szempontjából is, véli a lap.

Még a legrosszabb forgatókönyv: a kemény brexit is lehetséges

A francia kormányfő szerint Theresa May tervei ellenére még a kemény brexit, azaz az egyezség nélküli távozás sincs teljesen kizárva, ami a legrosszabb forgatókönyv lenne, írja a postoj.sk portál hozzáfűzve, a francia kormányfő szerint ennek „szörnyű következményei” lennének elsősorban a britek, de némely francia régió számára is. Mivel egyelőre nem létezik semmilyen garancia arra, hogy a megegyeznek az átmeneti időszakban, az érintetteknek a kemény brexit forgatókönyvével is számolniuk kell 2019 márciusában, vélekedik a portál szerint az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) is. Az átmeneti időszak nélkül az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalatok, kereskedelmi platformok és vagyonkezelők európai ügyfeleivel azonban megszakítható a kapcsolat.

Képgalériánk:

Mi lehet a megoldás?

A kérdés jelenleg az, van-e lehetőség a helyzet megoldására. A norvég minta, azaz, hogy az ország nem tagja az uniónak, de a közös piacon jelen van, elméletileg lehetséges, csak hogy ezzel fájdalmas demokratikus hiányt is vásárol az ország, amit nehéz elfogadni. Norvégia tagja az unió közös piacának, ám be kell tartania annak minden érvényes szabályát a legapróbbakig. Csakhogy a közös piac szabályairól kizárólag a tagállamok döntenek, Norvégia abba nem szólhat bele. Úgy tűnik, hogy a brit miniszterelnök egyfajta félig norvég megoldásra törekszik a brit termékek számára. Csakhogy az unió nagy valószínűséggel azon lesz majd, hogy a britek teljes egészében vegyék át a norvég modellt, véli a denník N.  Az egész brexitben több gazdasági ágazat számára a gazdasági kérdések kulcsfontosságúak. Ha az uniós piacra is gyártó brit cégek integrált piacai és szállítmányaik új vámokba vagy kiszámíthatatlan költségekbe ütköznek, nem tudnak majd úgy dolgozni, mint eddig. A versenyképesség elveszítése pedig az új akadályok és költségek miatt áldozatokat követel.

Hogy merrefele irányul mindez? A londoni fogadóirodák is tévedhetnek (de akár igazuk is lehet), hasonlóképpen, mint a politológusok és a kommentátorok. Egyelőre csak annyi bizonyos, amiben mindnyájan megegyeznek, hogy pillanatnyilag e téren nagy a káosz.

A brexit egész folyamata azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedek alatt mennyire integrálódtak az uniós gazdaságok és társadalmak, s hogy a folyamat hány különböző területet érint valójában – az atompolitikától kezdve egészen addig a kérdésig bezárólag, hogy utazhatunk-e majd ezentúl Európában a kis házikedvencükkel.

Az Egyesült Királyságnak a különböző rossz lehetőségek közül kell választania, ami sohasem kényelmes helyzet. A brit kormány csak akkor tud ebből kikorcsolyázni, ha tisztességgel szembenéz a belső viszályok kedvezőtlen valóságával. Ám idáig egyelőre még nem jutott el, véli a napilap.

0 HOZZÁSZÓLÁS