Egy robbantás, amelybe beleremegett Szentpétervár

Két állomás között járt egy szerelvény a világ egyik legnagyobb utasforgalmát bonyolító szentpétervári metróban, amikor pokolgép robbant a harmadik kocsi utasterében. Utóbb kiderült, hogy a robbanást egy házi készítésű, 300 gramm trotilnak megfelelő robbanóerejű, fémgolyókkal megtöltött pokolgép okozta akkor, amikor a szerelvény eleje már beért az alagútba. (A mozdonyvezető ekkor nem állította le a szerelvényt, hanem továbbhaladt a következő állomás felé – amivel lényegesen megkönnyítette a későbbi mentést.)

A detonáció következtében 11-en a helyszínen életüket vesztették, hárman pedig később haltak bele súlyos sebesüléseikbe. A metróban összesen 57-en sérültek meg.

Egy másik, jóval nagyobb robbantás is elő volt készítve

A hírek kezdetben két robbanásról számoltak be, ám ezt a hatóságok hamar cáfolták. Az viszont tény, hogy a metróhálózat Vossztanyija állomásán a biztonsági szolgálatok egy második, szintén fémgolyókkal töltött robbanószerkezetet hatástalanítottak. Ennek a pokolgépnek robbanóereje – derült ki később – egy kilogramm trotilnak felelt meg, így sokkal nagyobb pusztítást okozhatott volna, mint az, amelyet működésbe hoztak.

A napi kétmillió utast szállító szentpétervári metró összes megállóját lezárták. A helyi önkormányzat háromnapos gyászt hirdetett. Szentpétervári lakosok az áldozatok és családtagjaik iránti szolidaritásuk jeleként virágot vittek a metróhoz.

Moszkvában és több más orosz nagyváros metróhálózatában a szentpétervári robbantások hírére fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be. Fokozták a készültséget több orosz repülőtéren is. Az orosz közlekedési minisztériumban és a közlekedésfelügyeletnél bizottságok alakultak rendkívüli helyzet kezelésére.

Megtalálták az elkövető maradványait

A nyomozás csakhamar megállapította, hogy a robbanószerkezetet a metrón hétfőn az egyik utas hozhatta működésbe, akinek maradványait a metrókocsiban megtalálták. A támadás feltételezett elkövetője a 22 éves, orosz állampolgárságú, kirgizisztáni üzbég származású Akbarzson Dzsalilov. Április 4-én már hivatalosan is a Kirgizisztánból Oroszországba elszármazott, iszlamista csoportokkal is összeköttetésben álló férfi volt a robbantás gyanúsítottja.

A legfontosabb bűnügyekben nyomozó orosz szövetségi hatóság szerint Dzsalilov „genetikai nyomot” hagyott a második, fel nem robbant pokolgépet tartalmazó táskán is.

A robbanószerkezet vagy a testéhez volt erősítve, vagy a hátizsákjában volt, vagy kézben tartotta, a hasa magasságában.

A robbantással összefüggésben az orosz hatóságok tizenegy közép-ázsiai származású (kirgizisztáni üzbég) embert vettek őrizetbe, így a 27 éves Abror Azimovot is, aki a merénylőt felkészítette a robbantásra, amely – habár azt minisztériumi szinten sokáig cáfolták – az Iszlám Állam bosszúja volt Moszkva szíriai beavatkozása miatt.

740 millió utast szállít a szentpétervári metró

A szentpétervári metró ma is a város legnépszerűbb közlekedési eszköze, a városi közlekedés 40 százalékát bonyolítja. A metrónak közel 70 állomása van, vonalainak teljes hossza 113,52 kilométer, az állomásokon 263 mozgólépcső működik.

A szentpétervári hálózaton a 2015-ös adatok szerint összesen 741 millióan utaztak, így ez Európában a negyedik legforgalmasabb metró a moszkvai, a párizsi és a londoni után, a világrangsorban pedig a 18. helyen áll. A metrónak mintegy 14 500 alkalmazottja van, és 1700 kocsival közlekedik.

Hasonló támadásokat követett el két csecsen öngyilkos merénylőnő a tavalyi esetet megelőzően, 2010-ben a moszkvai metróban: az akkori merényletekben mintegy negyvenen vesztették életüket és több mint százan megsebesültek.

Akkor robbantott az Iszlám Állam, amikor Putyin Szentpéterváron volt

Vlagyimir Putyin a szentpétervári merénylet után azt mondta: a metrórobbantás azt bizonyítja, hogy a terrorhelyzet nem javul, és Oroszország is potenciális célpont. Mi változott az elmúlt egy évben? Ezekre a kérdésre Horváth József biztonságpolitikai szakértő válaszolt.

A terrortámadás szimbolikus üzeneteket hordozott. „Szentpétervár  Oroszország második legnagyobb városa, Putyin szülővárosa, karrierje is onnan indult, és a robbantást akkor követték el, amikor az elnök ott tartózkodott. Ezek mind szimbolikus üzenetek voltak, amelyet az Iszlám Állam Oroszország felé küldött” – mondta az M1 Ma reggel adásában Horváth József biztonságpolitikai szakértő.

A terrortámadás utáni tájékoztatás szerint a merénylő nem tudta, hogy öngyilkos támadásra vállalkozik, csak azt a feladatot kapta, hogy két csomagot helyezzen el a metróban. A szakértő szerint ez jellemző a csecsenekre, ugyanis nem kockáztathatták, hogy „besüljön a merénylet”,  a hitbéli elkötelezettség nem olyan erős.

„Hosszú előkészületet, konspirációt igényel ez ehhez hasonló támadás” – mondta az elemző, aki hozzátette, hogy rendkívül jól működik az orosz titkosszolgálat, amelynek beszámolói szerint csak 2017-ben több mint 20 terrorakciót akadályozott meg.

Vlagyimir Putyin gyorsan és keményen reagált a terrortámadásra, azt az utasítást adta a biztonsági szerveknek, hogy  „túszokat nem ejtünk,  az ellenséget likvidáljuk”. Az üzenet azt közvetítette, hogy az orosz elnök keménykezű vezetőként képes megvédeni az embereket – mondta Horváth József.  A szeparatista vagy iszlámalapú terrorizmus a Kaukázus térségében mindennapos, így erős elvárás a lakosság részéről a védelem.

A volt szovjet tagállamokban is egyre nagyobb súlyt szerzett az Iszlám Állam, ennek oka két tényezőre vezethető vissza – hangzott el az adásban.  A kaukázusi térségből sok zsoldost toborzott az Iszlám Állam terrorszervet, a csecsen szervezett bűnözés számára ez anyagi vonzerőt jelentett, de az iszlámalapú terrorizmussal egy ideológiai kapcsolat is kialakult, amely önmeghatározás nyújtott  az oroszokkal szemben. A csecsenek közül nagyon sok magasan képzett harcos jutott ki Szíriába és Irakba és vezető pozíciókba kerültek az Iszlám Államon belül – mondta az elemző.

A jelenlegi terrorhelyzettel kapcsolatban a biztonságpolitikai szakértő kitért a külföldről visszatérő iszlamisták elleni lépésekre. Putyin elnök utasítása szerint azok, akik az Iszlám Állam oldalán harcoltak, azoknak nincs visszatérés Oroszországba. Akiket azonosítottak vagy elfogtak, azokat börtönbe zárták, vagy likvidálták. Kitért a jövőbeli demográfiai folyamatokra, hogy a muszlimok aránya a teljes népességen belül 2030-ra várhatóan 30 százalékára növekedhet.

A nyári labdarúgó-világbajnokság kapcsán kifejtette, hogy szakmailag nagy kihívás lesz az esemény  biztosítása, de az oroszok mindent meg fognak tenni, mert ez egy politikai kérdés. „Szakmailag nagy kihívás lesz a biztonság garantálása, a nagy távolságok, a sok helyszín és a várhatóan sok turista miatt, de Oroszország számára ez egy politikai kérdés, hogy képesek biztonságosan egy ekkora sporteseményt megrendezni” – mondta Horváth József.