Egy évvel a robbantások után is félnek az emberek Brüsszelben

Tavaly március 22-én, körülbelül négy hónappal a 2015. novemberi párizsi merényleteket követően a belga fővárosban is öngyilkos robbantásokat hajtottak végre egy dzsihadista csoport tagjai, akik először a Zaventem nemzetközi repülőteret, majd fél órával később az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomást vették célba. A támadásokban harminckét ember életét vesztette, és nagyjából háromszáznegyvenen megsebesültek, utóbbiak között két magyar állampolgár is volt.   

A robbantások elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett, akárcsak a 2015-ös párizsi támadások esetében, a hatóságok szerint bizonyítottnak tekinthető a kapcsolat a merényletek kitervelői és elkövetői csoportjai között.  

Az országban elrendelték a legmagasabb, negyedik szintű terrorkészültséget. A Brüsszelből induló és oda érkező légi forgalmat leállították, ahogyan a villamos-, a metró-, a vonat- és a buszközlekedést is, a várost teljesen lezárták, a lakosságot pedig otthon maradásra szólították fel.   

Sajtóhírek szerint a brüsszeli merénylők eredetileg franciaországi vagy hollandiai támadást terveztek, de végül a mielőbbi cselekvés mellett döntöttek, miután a hatóságok március 15-én felfedezték a búvóhelyüket a belga fővárosban, majd őrizetbe vették Salah Abdeslamot, a párizsi terrortámadások feltételezett főszervezőjét.   

Pár nappal a robbantások után ugyan csökkentették, az illetékes hatóságok azonban még mindig hármas, azaz "súlyos" fokozaton tartják az ország terrorkészültségi szintjét. Ez azt jelenti, hogy a fenyegetés jelentős, "lehetséges és valószínű" terrortámadás.   

Szakemberek szerint a merényletek a kollektív emlékezet részévé váltak Belgiumban, szinte mindenki vissza tudja idézni, hogy mit csinált azon a bizonyos márciusi reggelen, amikor értesült a történtekről.   

Bernard Rimé pszichológus professzor szerint a hasonló katasztrófák után nagyjából két-három hétig tart a kezdeti sokkhatás, ezután már a sajtóban is csillapodik az érdeklődés, az emberek pedig próbálnak visszazökkenni a rendes kerékvágásba - írta a La Libre Belgique című belga újság.   

Az utcákon viszont azóta is fokozott a katonai és a rendőri jelenlét, gyakoriak a terrorizmus gyanúja miatti házkutatások, megfigyelés alá vontak több tucat radikális iszlamistát Brüsszel hírhedtté vált Molenbeek negyedében, és több esetben is merényletre készülő dzsihadistákat vettek őrizetbe. A terrorellenes intézkedések keretében egyebek mellett mintegy kétezer intelligens térfigyelő kamerával erősítették meg a pályaudvarok biztonságát, s fokozták az atomerőművek és a vallási célú épületek védelmét.   

A belga sajtó jelentései szerint még mindig hatalmas a nyomás a rendőrségen, a rendfenntartók meglehetősen túlterheltek, a terrorveszély szinte minden mást háttérbe szorított, sokan ráadásul úgy érzik, hogy az egyenruhával maguk is célponttá válnak.   

A Le Soir című napilap arról írt, hogy az elmúlt évben elfogadottá vált a katonák utcai jelenléte, de még a G4S biztonsági cég alkalmazottai is arról számoltak be, hogy az emberek a korábbiaknál jobban tisztelik a munkájukat. A támadások óta sokan megköszönik, de legalábbis némán tudomásul veszik, amikor kinyittatják a táskájukat egy rendezvény bejáratánál, míg korábban gyakran méltatlankodtak és tiltakoztak - mondta Bob Verbeeck, a G4S belgiumi fiókvállalatának egyik vezetője. Michael Dantinne kriminológus azonban leszögezte, mindezen intézkedések ellenére "hiú ábránd", hogy teljes mértékben kiküszöbölhető egy jövőbeli terrortámadás.   

A felmérések szerint bár összességében nem nőtt jelentősen az iszlámellenesség Belgiumban, a muzulmánok közül sokan mégis romló helyzetről számoltak be. Patrick Charlier, a belga esélyegyenlőségi hivatal igazgatója elmondta, a merényletek óta egyre többeket ér hátrányos megkülönböztetés, például a munkakeresés során. Sokakat gyaníthatóan a származásuk miatt nem vettek fel a hadseregbe, és több hasonló panasz érkezett például az atomerőművekkel és a repülőterekkel kapcsolatban is. "Korábban nem volt ilyesmi tapasztalható" - mondta Charlier.   

"Valami megváltozott a támadásokkal, felütötte a fejét a gyanakvás. Korábban eszembe sem jutott, milyen származású lehet az, akivel éppen beszélek" - mondta a Le Soirnak egy középkorú belga nő. "Néhány napja egy bevásárlóközpontban voltam, és várakozott ott egy hagyományos, hosszú köpenyt viselő, szakállas férfi, akit a katonák egy vásárló bejelentésére megmotoztak. Ez a jelenet pár évvel ezelőtt komolyan felháborított volna, ahogyan már az is, hogy katonák járőröznek a plázában. De most megnyugtató volt a jelenlétük, és ennek nem lenne szabad így lennie" - fogalmazott.

Az egy évvel ezelőtti terrortámadások áldozataira emlékeztek Brüsszelben

Brüsszelben a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metrómegállónál Fülöp belga király, Charles Michel belga miniszterelnök és az elhunytak hozzátartozóinak részvételével egyperces néma csenddel emlékeztek meg az egy évvel ezelőtt elkövetett robbantások 32 halálos áldozatáról.

A repülőtéren tartott rövid és szűk körű megemlékezésen a várócsarnok előtt felállított emlékműnél Fülöp király koszorút helyezett el az áldozatokra emlékezve, a repülőtér egyik magas rangú alkalmazottja pedig felsorolta az elhunytak neveit és nemzetiségüket. Ezzel a szertartással kezdődtek meg a megemlékezések a két helyszínen elkövetett terrortámadások áldozataira.   

A királyi pár és a belga kormány képviselői ezt követően a Maelbeek metrómegállónál is koszorút helyeztek el.    

Az európai intézmények vezetőinek részvételével felavatták az egy évvel ezelőtt elkövetett merényletek áldozatainak emlékművét is az uniós központi intézményeknek otthont adó épületeknél található Schuman tér közelében.   

Az avatáson Fülöp király hangsúlyozta: a terrortámadások túlélői megmutatták a világnak, hogy a gyűlöletre és az erőszakra méltósággal és bátorsággal lehet válaszolni. Kiemelte, hogy Belgium levonta a tanulságokat és mindent megtett a biztonság fokozása érdekében, amit a törvényi keretek megengedtek.   

"Mindannyiunk feladata, hogy társadalmunkat még emberségesebbé és igazságosabbá tegyük. Meg kell hallgatni egymást, oda kell figyelünk egymásra, javítanunk kell gyengeségeinken és meg kell engedni magunknak a szeretetteljes gyöngédséget. Országunknak el kell köteleződnie mindezek mellett" - fogalmazott.   

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozatában arra emlékezett, hogy a terrortámadásokat követően minden európai polgár támogatásával a belgák és különösen a brüsszeliek "úgy döntöttek, hogy nem vesztik el a reményt". A megpróbáltatások idején az európaiak megerősítették egységüket a biztonságukat fenyegető terrorizmus ellen és a béke megőrzése érdekében. Megmutatták elkötelezettségüket, hogy minden áron megvédik értékeiket és szabadságukat. "Jövőnket ezekre, az európaiak számára fontos és nemes eszmékre kell építenünk. Ezzel tartozunk az áldozatoknak" - fogalmazott a bizottság elnöke.   

Körülbelül négy hónappal a 2015. novemberi párizsi merényleteket követően, 2016. március 22-én a belga fővárosban először a Zaventem nemzetközi repülőtéren, majd fél órával később az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomáson hajtottak végre öngyilkos merényletet egy dzsihadista csoport tagjai. A két támadásban harminckét ember életét vesztette, és nagyjából háromszáznegyvenen megsebesültek, utóbbiak között két magyar állampolgár is volt.