Egy éve történt a berlini terrortámadás

Egy évvel ezelőtt, december 19-én egy acélrudakkal teli lopott kamion hajtott a tömegbe Berlin egyik adventi vásárán, az esti órákban. Az elkövetőnek sikerült megszöknie a hatóságok elől, és csak négy nappal később, Olaszországban találtak rá.

A karácsony előtti terrortámadás egy fekete kamion ellopásával kezdődött. Anis Amri, a tunéziai származású, de Európában „otthonosan közlekedő” terrorista az esti órákban hajtott bele a karácsonyi vásáron nézelődő tömegbe a Budapesti utca irányából. Tizenegy embert megölt, és negyvenkilencen súlyos sérüléseket szenvedtek. A tizenkettedik áldozata a kamionsofőr volt, aki holtan feküdt a vezetőfülkében, a támadó mellett.

Miután belehajtott a karácsonyi vásáron nézelődőkbe, Amri kihasználta a támadás okozta pánikot, és eltűnt. A német hatóságok a merénylet után őrizetbe vettek egy pakisztáni férfit, de róla hamar kiderült, hogy semmi köze sincs a terrortámadáshoz.

Németországban széles körben bírálták a biztonsági szerveket, amiért nem tudták megelőzni a merényletet, utána pedig egy ártatlan embert gyanúsítottak meg, majd „hagyták elszökni” a valódi támadót.

A nyomozók csak a merénylet másnapján találták meg Amri iratait és mobiltelefonját a kamion vezetőfülkéjében, ez alapján adtak ki harmadnap nyilvános, nemzetközi elfogatóparancsot ellene. A gyanúsítottról akkor már tudták, hogy korábban, több ügyből kifolyólag is a hatóságok látókörébe került, büntetve is volt. Azonban csak november végén derült fény arra a baklövésre, aminek elkerülésével meg lehetett volna akadályozni Amri gázolásos merényletét.

Meg lehetett volna akadályozni a terrortámadást?

Amri mobiltelefonját még hónapokkal a halálos gázolás előtt kobozta el a német tartományi bűnügyi hivatal. Több mint 12 ezer médiafájlt találtak , de a rossz minőségű fotókat nem elemezték az értékelés során. Ezek között a rossz minőségű képek között hét olyan kép is volt, amiken Amri fegyverekkel pózolt.

„Ez egy olyan hiba volt, aminek nem lett volna szabad megtörténnie” – mondta a belügyminiszter, de azt nem részletezte, hogy ez megváltoztatta volna Amri értékelését. Elismerte, hogy elfogatóparancsot nem adhattak volna ki pár fegyveres fotó alapján, de azt is bevallotta, hogy a fotókkal más ügynökségek igenis kezdhettek volna valamit.

A terrorista „európai útja” a támadás után

Amrinak a vele szemben kiadott nemzetközi körözés ellenére – eddig még nem teljesen tisztázott útvonalon – sikerült megszöknie Németországból, és mint utóbb kiderült, a következő napokban Hollandián, Belgiumon és Franciaországon keresztül Olaszországba utazott. Legalább négy országhatárt lépett át, és minimum húsz órát utazott tömegközlekedéssel, anélkül, hogy bárkinek feltűnt volna. Útvonalát 2017. januárjának első napjaira sikerült azonosítani.

– A támadás után a berlini állatkertnél lévő metró- és S-Bahn megállónál járt, bele is nézett az ott található kamerába és az Iszlám Állam egyezményes jelét mutatta fel a mutatóujjával.

– Másfél nappal később, december 21-én délelőtt fél 12-kor a hollandiai Nijmegen vasútállomásán tűnt fel, 630 kilométerre Berlintől.

– Újabb két órával később pedig már Amszterdamban volt. Onnan még ugyanaznap továbbutazott Brüsszelbe, tehát már a belga fővárosban tartózkodott, amikor kiadták ellene a nemzetközi körözést.

– Brüsszelből utazott tovább Franciaországba, majd Lyon és Chambéry érintésével az olaszországi Torinóba, ahol szintén felvette legalább egy köztéri kamera, a Porta Nuova állomásnál várakozva.

A berlini merénylet gyanúsítottja a szíriai háború kezdetét követően próbált Tunéziából a konfliktus területére menni. Később Olaszországban a hatóságok előállították és négy év börtönre ítélték, amikor Törökországba próbált utazni, hogy onnan megkísérelje az átjutást a háborús térségbe.

Az Iszlám Állam harcosa volt

Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet pénteken közölte, hogy a Milánóban lelőtt férfi az ő katonájuk, a berlini terrortámadó. „A berlini merénylő újabb támadást követett el olasz rendőrök ellen Milánóban, és életét vesztette a tűzharcban” – szerepelt az Iszlám Állam szócsövének számító Aamák  közleményből, amely név szerint nem említi a támadót.

A hírügynökség pénteken közzétett egy videófelvételt is, amely szerint a berlini merénylő hűséget fogadott a terrorszervezet vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak, és felszólította az Iszlám Állam híveit, álljanak bosszút a muszlimokat bombázó „kereszteseken”:

„Azt üzenem a minden nap muszlimokat bombázó kereszteseknek (…), nem hiába hullatják a vérüket (a muszlimok). Olyan nemzet vagyunk, amely mögöttük áll, és bosszút áll értük. Felszólítom muzulmán testvéreimet, akik Európában tartózkodnak, öljék meg a keresztes disznókat” – mondta a férfi a felvételen.

Marokkó kétszer is figyelmeztette a németeket

A marokkói titkosszolgálat két, szeptemberben és októberben elküldött levélben már figyelmeztette a német hatóságokat arról, hogy Anis Amri merényletre készülhet – tudta meg a Morocco News World. A titkosszolgálat kiderítette, hogy Amri már tizennégy hónapja tartózkodott illegálisan Németországban. Dortmundban ráadásul az Iszlám Állam két veszélyes követőjével – egy orosz és egy marokkói állampolgárral – is tartotta a kapcsolatot.

A portál információi szerint a marokkói hatóságok nem először figyelmeztették európai partnereiket az Iszlám Állam szimpatizánsaival kapcsolatos veszélyre. Példaként megemlítették, hogy a spanyol kormány a Marokkóból érkező információknak köszönhetően tudott felszámolni egy terrorista hálózatot, míg a francia biztonsági szervek fontos adatokhoz jutottak a (2015. novemberi) párizsi merénylet után Abdelhamid Abaaoudnak, a támadás európai koordinátorának hollétét illetően.

Véletlenül bukott le Milánóban

Amri a véletlennek köszönhette lebukását és meggyilkolását. A támadás után négy nappal Milánó egyik elővárosában, Sesto San Giovanni vasútállomása közelében járőröző rendőrökbe futott bele, akik igazoltatni akarták. Amri közölte, hogy nincsenek nála iratok. A rendőrök kérdésére olasz kiejtéssel, nyugodtan közölte, hogy ő calabriai, de a tisztek arra kérték, hogy nyissa ki csomagját. Amri egy pisztolyt húzott elő, és vállon lőtte az egyik rendőrt. A tűzharc során azonban két mell-lövést is kapott, majd mintegy tíz percen belül életét vesztette.

A rendőrök akkor még nem tudták, hogy kivel álltak szemben, nem is sejthették, hogy Amri a környéken tartózkodik, hiszen az olasz hatóságok semmilyen erre utaló információt nem kaptak a német biztonsági szervek részéről.

Német államfő: fel kell tárni a mulasztásokat, és tanulni kell a hibákból

Fel kell tárni az egy évvel ezelőtti berlini iszlamista terrormerénylettel kapcsolatos mulasztásokat, és tanulni kell a hibákból - mondta Frank-Walter Steinmeier német államfő kedden a gázolásos támadás helyszínén az évforduló alkalmából tartott megemlékezésen.

A 12 halálos áldozat hozzátartozóinak és a több mint 70 sebesültnek rendezett zárt körű megemlékezésen Frank-Walter Steinmeier a hivatala által nyilvánosságra hozott beszédében hangsúlyozta: "ki kell mondani és be kell ismerni", hogy történtek megelőzhető hibák, és ki kell mondani azt is, hogy "ennek a támadásnak soha nem lett volna szabad megtörténnie". Hozzátette: az a "keserű" igazság, hogy az állam nem tudta megvédeni az embereket.   

Köszönet jár mindazoknak, akik segítettek az áldozatoknak, de "az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a segítség egy része túl későn érkezett, és nem volt megfelelő" - mondta a német államfő.  

A vezető politikusok, köztük Angela Merkel kancellár részvételével tartott megemlékezés után felavatták az áldozatok és sebesültek tiszteletére alkotott emlékművet, egy arany színű fémmel kiöntött repedést a merénylet helyszínén, a belvárosi Breitscheid tér burkolatában, a Vilmos császár-emléktemplom mellett, azon a helyen, ahol az automata fékező berendezés megállította a támadáshoz használt kamiont. A repedés a templomhoz vezető lépcsőknél ér véget, amelyekbe bevésték a 12 áldozat nevét.

Az alkotást Michael Müller, Berlin kormányzó polgármestere adta át, aki az emberiség elleni merényletnek nevezte a támadást, és hangsúlyozta: 2016. december 19-ének estéje "mély nyomokat hagyott a berlini emberek szívében", de nem hozta el a terror győzelmét, mert a berliniek nem engedik, hogy életüket befolyásolja a gyűlölet.   

Angela Merkel a megemlékezés margóján újságíróknak elmondta: az évforduló nemcsak a gyász, hanem annak a szilárd elhatározásnak is a napja, hogy a szövetségi kormány javítson mindazon, ami a támadással kapcsolatban félresikerült.   

Az áldozatok hozzátartozóival és a sebesültekkel tartott hétfő esti találkozójáról elmondta: a velük folytatott beszélgetésekből kiviláglik, hogy az állam "gyengének" bizonyult, de néhány hónap múlva ismét találkozik majd velük, és beszámol a törekvésekről, amelyek nemcsak a közbiztonság erősítését célozzák, hanem azt is, hogy a merényletben érintett emberek élete amennyire csak lehet, visszatérjen a régi kerékvágásba.   

A zárt körű megemlékezés után megnyitották a helyszínt, a Breitscheid téri karácsonyi vásárt, amelyen az árusok a gyásznapra tekintettel kedden zárva tartanak. A téren estig több nyilvános megemlékezést és tüntetést tartanak. Szerveztek egyebek között ökumenikus imádságot és gyertyás felvonulást, demonstrációt a "politikai iszlám" és az "iszlamizáció" ellen, egy tüntetést pedig "A határokat zárják le, ne a karácsonyi vásárokat" címmel hirdettek meg.   

A városvezetés közreműködésével szervezett hivatalos programok zárásaként este 20.02-től - percre pontosan a támadás évfordulóján - megkondulnak a templom harangjai, és az áldozatok tiszteletére 12 percen keresztül szólnak majd.   

Olasz dokumentumfilm arról, hogyan vált Anis Amri terroristává

Anis Amri, hogyan keletkezik egy terrorista címmel készült film Olaszországban a 2016. december 19-i berlini gázolásos merénylet tunéziai elkövetőjéről, aki Lampedusa szigetére érkezett Európába, és a milánói Sesto San Giovanniban rendőrségi tűzharcban vesztette életét.

Az olaszországi kereskedelmi hírcsatornákon vetített dokumentumfilm Anis Amri életének olaszországi szakaszát kíséri végig. Ezzel egy időben a La Repubblica olasz napilap honlapja többrészes webfilmet közölt a tunéziai fiatalemberről. A filmek december 23-ig láthatók. Tavaly ezen a napon lőtték le olasz rendőrök Anis Amrit Sesto San Giovanni vasútállomása előtt.   

A filmek arra keresnek választ, mi vezette Anis Amrit a berlini karácsonyi vásáron elkövetett merényletig, amelyben 12 személy veszítette életét: hol radikalizálódott Anis Amri, milyen olaszországi háttérrel bírt, és hány hasonló terrorista lehet még Olaszországban.   

A 24 évesen meghalt Anis Amri fiatalkorúként 2011-ben érkezett Tunéziából Lampedusa szigetére. Illegális bevándorlóként egy szicíliai migránstáborba került, ahol lázadásban vett részt, hatósági személyre támadt, és ezért több mint négy évet töltött olaszországi börtönben.   

A migránstábor olasz dolgozóinak visszaemlékezései szerint Anis Amri a táborban kitett feszületeket feje tetejükre állította. Ezen kívül a migránstáborban az elsők között szervezte a muzulmán imatalálkozókat, ahol maga is gyakran prédikált. Radikalizálódása azonban az olasz börtönökben kezdődhetett, ahol szélsőséges rabtársak hatása alá került. Hatósági adatok szerint több mint ötszáz iszlamista rabot tartanak megfigyelés alatt az olaszországi börtönökben, akik közül több mint száz vall szélsőséges nézeteket. Például ünnepel, ha több áldozatot követelő terrorista merényletről értesül.   

Anis Amri 2015 májusában szabadult az olasz börtönből, megállt a közép-olaszországi Aprilia városában (ahol az idei marseille-i késelő algériai merénylő is élt) és júniusban már Németországban volt. Hamis olasz és tunéziai útlevél is volt nála, és nem kizárt, hogy Olaszországba is néha visszatért, mivel drogkereskedőként több olasz ügyfél száma is szerepelt a mobiltelefonján.

Alberto Nobili olasz ügyész kedden zárta le a tunéziai terrorista ügyében indított nyomozást, megállapítva, hogy Anis Amrinak nem voltak tettestársai Olaszországban. Anis Amri holttestét családja augusztusban szállíttatta vissza Tunéziába.