Eddig 50 ezer honosítási kérelmet bíráltak el

Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén Wetzel Tamás miniszteri biztos arról is tájékoztatott, hogy a 80.850 kérelem 40 százalékát külképviseleteken, 40 százalékát a hazai anyakönyvvezetőknél adták be, és közel 20 százalék érkezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, illetve a kormányablakokhoz.

A miniszteri biztos beszámolója szerint 35.825 személy névmódosítási kérelmet is beadott. Õk a magyar név visszaállítását kérik. A kérelmek közül mintegy 50 ezret már elbíráltak, az időseknél, illetve azoknál akik már voltak korábban magyar állampolgárok az elbírálási arány 91 százalékos.

Wetzel Tamás  kiemelte: míg eddig évente érkezett négyezer kérelem, most heti 4.000-4.200 beadványt regisztrálnak, azaz közel ötvenszeres az emelkedés. A 12 hónapos intézési határidő három hónapra csökkent, de tudják tartani a szűk határidőt. A fokozott érdeklődésre való tekintettel bővítik a külképviseleti állományt, amelynek létszáma Kolozsvárott, Szabadkán és Csíkszeredában - ahol kiemelt az érdeklődés - további 33 fővel nő. Rövidesen az útlevéleljárás is elindul majd a külképviseleteken.

Kérdésre válaszolva a miniszteri biztos elmondta, vannak visszautasított kérelmek is, százas nagyságrendben, amelyeket elsősorban bűncselekmény és nemzetbiztonsági kockázat miatt nem fogadtak be.

A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok.

A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.