Ebola - Csak látszatintézkedés a hőkamerás vizsgálat?
BUDAPEST. Egyre több ország vezeti be az ebola miatt, hogy a repülőtereken hőkamerákkal vizsgálják a beutazókat.
Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztály főosztályvezetője az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta: rövid lappangási idejű betegségnél ez eredményre vezethet, habár a H1N1 esetében egyetlenegy embert nem szűrtek ki egy reptéren sem.
Azonban ilyen hosszú lappangási idejű betegségnél (amelynek maximum lappangási ideje 21 nap), annak az esélye, hogy pont akkor betegszik meg valaki, mikor belép a reptérre, gyakorlatilag nulla – fogalmazott Ócsai Lajos. Szerinte a sajtó által keltett hisztériának a kezelése a hőkamerás vizsgálat, és csak látszatintézkedés.
A szakember szerint inkább azt kellene vizsgálni, hogy megvannak-e a járványügyi feltételei, hogy az adott személy ebolás lehet-e. Hozzátette, három országban csaknem ötezer ember halt meg, ugyanakkor arról, hogy évente ugyanezen a területen 200 ezer ember hal meg maláriában, keveset beszélünk. A malária vezető tünete a magas láz, amely 3-4 naponta ismétlődik – húzta alá.
Ha valakinek nem volt ebolás beteggel kontaktusa, akkor mindig másra kell gondolni a fenti tünetek esetében – a maláriát 15 perc alatt diagnosztizálni lehet, és rögtön meg lehet kezdeni a gyógykezelést, és ebből az éghajlati övből Magyarországra hasonló számban voltak maláriások, mint idén – emelte ki Ócsai Lajos.
Magyarországon egyelőre nem tervezik a hőkamerás vizsgálatok bevezetését, és az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) sem tartja kötelezőnek – mondta a főosztályvezető.
A szakember szerint a betegség ellen a védőoltás a legjobb megoldás a jövőben.
Azonban ilyen hosszú lappangási idejű betegségnél (amelynek maximum lappangási ideje 21 nap), annak az esélye, hogy pont akkor betegszik meg valaki, mikor belép a reptérre, gyakorlatilag nulla – fogalmazott Ócsai Lajos. Szerinte a sajtó által keltett hisztériának a kezelése a hőkamerás vizsgálat, és csak látszatintézkedés.
A szakember szerint inkább azt kellene vizsgálni, hogy megvannak-e a járványügyi feltételei, hogy az adott személy ebolás lehet-e. Hozzátette, három országban csaknem ötezer ember halt meg, ugyanakkor arról, hogy évente ugyanezen a területen 200 ezer ember hal meg maláriában, keveset beszélünk. A malária vezető tünete a magas láz, amely 3-4 naponta ismétlődik – húzta alá.
Ha valakinek nem volt ebolás beteggel kontaktusa, akkor mindig másra kell gondolni a fenti tünetek esetében – a maláriát 15 perc alatt diagnosztizálni lehet, és rögtön meg lehet kezdeni a gyógykezelést, és ebből az éghajlati övből Magyarországra hasonló számban voltak maláriások, mint idén – emelte ki Ócsai Lajos.
Magyarországon egyelőre nem tervezik a hőkamerás vizsgálatok bevezetését, és az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) sem tartja kötelezőnek – mondta a főosztályvezető.
A szakember szerint a betegség ellen a védőoltás a legjobb megoldás a jövőben.
Forrás
hirado.hu, M1
