EBESZ-főtitkár: nem fest túl jól a kelet-ukrajnai tűzszünet
Zannier elmondta, hogy a konfliktuszónában nem csak könnyűfegyverekkel, hanem aknavetőkkel és más nehézfegyverekkel is történnek támadások, ami a tűzszünet egyértelmű megsértésének minősül.
Hétfőn még az ukrán csapatok és az Oroszország által támogatott szeparatisták is elismerték, hogy mindketten betartják a tűzszünetet. Zannier szerint viszont zavaros a helyzet, és most ismét intenzív harcok kezdődhetnek.
Az olasz diplomata azt is elmondta: az ukrán külügyminisztérium megerősítette, hogy kiadták az utasítást, hogy a fegyveres erők tájékoztassák az EBESZ-t a nehézfegyverek kivonásáról, de a szeparatisták oldaláról semmilyen információt nem kapott.
Ukrajna szerint meg kell reformálni az ENSZ BT-t
Az ENSZ Biztonsága Tanácsa (BT) sürgős reformra szorul, hogy Oroszország állandó tagként ne élhessen vissza vétójogával - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a testület ülésén, amelyen a rendezetlen európai konfliktusokról vitáztak.
A kijevi média szerdai híradásai szerint az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta: a BT-t alkalmassá kell tenni arra, hogy hatékonyan reagáljon a "véres konfliktusokra", beleértve a kelet-ukrajnai válságot. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ alapokmányában szerepel az a kitétel, miszerint az a fél, amely érintett egy vitás kérdésben, köteles tartózkodni a szavazástól. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy Oroszország ezt a szabályt teljességgel figyelmen kívül hagyja.
"Rendkívül fontos, hogy egyértelmű eljárásokat vezessenek be, amely az említett országot ennek a szabálynak a betartására kényszeríti" - hangoztatta a miniszter. Klimkin szerint Oroszország állandó BT-tagsága alapvetően akadályozza a Moszkva által "Európa-szerte kirobbantott konfliktusok" rendezésében a világszervezetet.
Petro Porosenko ukrán elnök már többször kijelentette, hogy a BT-ben fel kellene függeszteni Oroszország vétójogát az olyan konfliktusokat érintő döntésekkor, amelyekben Moszkva érintett, mivel az ENSZ-testület szerinte tehetetlen az orosz vétójog miatt.
Ukrán hírügynökségek emlékeztetnek arra, korábban például Malajzia, Ausztrália, Hollandia, Belgium és Ukrajna határozati javaslatot terjesztett az ENSZ BT elé arról, hogy állítsanak fel különbíróságot a 2014 nyarán Kelet-Ukrajnában lezuhant maláj utasszállító tragédiájának kivizsgálására és a felelősök megbüntetésére, Moszkva viszont a Biztonsági Tanács 2015. július végi ülésén megvétózta az indítványt. A nyugati országok és Ukrajna szerint a gépet a szakadárok lőtték le, méghozzá orosz légvédelmi rakétával, Moszkva viszont ezt tagadja.
Kijev agresszornak tekinti Oroszországot részben a Krím bekebelezése miatt, részben pedig azért, mert álláspontja szerint Oroszország robbantotta ki a fegyveres válságot a Donyec-medencében, valamint nemcsak az ottani szakadárokat támogatja pénzzel és fegyverekkel, zsoldosokkal, hanem hivatásos orosz katonák tartózkodnak Ukrajna keleti részén, orosz tisztek irányítják az önkényesen kikiáltott kelet-ukrajnai "népköztársaságok" fegyvereseinek támadásait. Moszkva mindezt tagadja, és azt állítja, hogy nincsenek orosz katonák Kelet-Ukrajnában.
Moszkva: Kijevnek a BT megreformálása előtt otthon kellene rendet teremtenie
Kijevnek "otthon kellene rendet teremtenie" azelőtt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) reformjára tesz javaslatokat - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.
Az orosz szóvivő szerint Kijev véleményét "más kérdésekben is meg lehet majd hallgatni", amikor Ukrajna megoldja majd mindazokat a problémákat, amelyekkel jelenleg "a nemzetközi közösség kénytelen foglalkozni". Zaharova hangot adott véleményének, hogy "a nemzetközi mechanizmusok Pavlo Klimkin nélkül is jól működnek".
Oroszország az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína mellett állandó és vétójoggal rendelkező tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának.
