Èaploviè: senki nem örülhet a PISA-teszt eredményeinek
POZSONY. A legutóbbi nemzetközi PISA-teszt során a szlovákiai tanulók jóval az OECD-átlag alatt teljesítettek. Ez senkit sem tölt el örömmel.
Dušan Èaploviè oktatásügyi miniszter a parlament mai ülésén kijelentette: az oktatási szakemberek, a politikusok és az iskolák igazgatói nem örülhetnek a legutóbbi PISA-teszt eredményének. A tárcavezető a diákok képességeinek további romlásától tart.
A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg.
A 15 éves szlovákiai tanulók teljesítménye a matematikát, a szövegértést és a természettudományokat illetően 2003 óta először maradt el jelentős mértékben az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD átlagától. Ezzel párhuzamosan nagy mértékben nőtt a legkisebb tudással rendelkező, ún. rizikócsoportba tartozó tanulók létszáma. A szlovákiai tanulók részaránya a legjobbak között visszaesett mindhárom tesztelt területen – derült ki a PISA mérés legújabb eredményeiből, amelyekről az oktatási tárca sajtóosztálya ma nyújtott tájékoztatást.
Èaploviè szerint a rossz teljesítmény hátterében több tényező húzódik meg: mindenekelőtt a szociális és a gazdasági helyzet, ami kihat a családi környezetre és a szelekció, azaz a diákok szétválasztása különböző típusú iskolákba főként a nyolcosztályos gimnáziumokba.
Egyre több tanuló szociálisan hátrányos helyzetűként kerül az oktatási rendszerbe, és sok a régóta megoldatlan probléma a szakiskolákban. A pedagógusok státuszát alulértékelik, a tanulókat alig serkentik jobbteljesítményre, a pedagógiai segédeszközök nem elégségesek, a leggyengébben teljesítő diákok pedig nem kapnak kellő segítséget az iskolájuktól, például pótórák formájában – véli a miniszter.
Èaploviè hangsúlyozta: a legrosszabb eredményeket a nyolcosztályos gimnáziumok elsősei és negyedikesei érték el. A miniszter emlékeztetett Andreas Schleicher, a PISA-teszt szerzője, az OECD művelődési igazgató-helyettese Csehországnak azt üzente: nem jó stratégia, hogy a legjobb tanítók az országban az elit iskolák nyújtotta kényelmet élvezve tanítanak. „Az önök problémája a legjobb és a leggyengébb tanulók szétválogatásában rejlik. Az egyéni bánásmódot nem a tanulók magas létszáma, hanem a tanító rossz hozzáállása gátolja" – idézte Èaploviè a szakember szavait hozzáfűzve: a Csehországhoz intézett szavak Szlovákiára is érvényesek.
A felmérést Szlovákiában a Certifikált Mérésekkel Foglalkozó Nemzeti Intézet (NÚCEM) végezte el 2012 áprilisában, 231 iskola 5737 tizenötéves diákjának bevonásával. A reprezentatív mintában alapiskolák, négy- és nyolcosztályos gimnáziumok, valamint szakközépiskolák szerepeltek. A tesztelésbe világviszonylatban 512 343 tanuló kapcsolódott be.
A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg.
A 15 éves szlovákiai tanulók teljesítménye a matematikát, a szövegértést és a természettudományokat illetően 2003 óta először maradt el jelentős mértékben az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD átlagától. Ezzel párhuzamosan nagy mértékben nőtt a legkisebb tudással rendelkező, ún. rizikócsoportba tartozó tanulók létszáma. A szlovákiai tanulók részaránya a legjobbak között visszaesett mindhárom tesztelt területen – derült ki a PISA mérés legújabb eredményeiből, amelyekről az oktatási tárca sajtóosztálya ma nyújtott tájékoztatást.
Èaploviè szerint a rossz teljesítmény hátterében több tényező húzódik meg: mindenekelőtt a szociális és a gazdasági helyzet, ami kihat a családi környezetre és a szelekció, azaz a diákok szétválasztása különböző típusú iskolákba főként a nyolcosztályos gimnáziumokba.
Egyre több tanuló szociálisan hátrányos helyzetűként kerül az oktatási rendszerbe, és sok a régóta megoldatlan probléma a szakiskolákban. A pedagógusok státuszát alulértékelik, a tanulókat alig serkentik jobbteljesítményre, a pedagógiai segédeszközök nem elégségesek, a leggyengébben teljesítő diákok pedig nem kapnak kellő segítséget az iskolájuktól, például pótórák formájában – véli a miniszter.
Èaploviè hangsúlyozta: a legrosszabb eredményeket a nyolcosztályos gimnáziumok elsősei és negyedikesei érték el. A miniszter emlékeztetett Andreas Schleicher, a PISA-teszt szerzője, az OECD művelődési igazgató-helyettese Csehországnak azt üzente: nem jó stratégia, hogy a legjobb tanítók az országban az elit iskolák nyújtotta kényelmet élvezve tanítanak. „Az önök problémája a legjobb és a leggyengébb tanulók szétválogatásában rejlik. Az egyéni bánásmódot nem a tanulók magas létszáma, hanem a tanító rossz hozzáállása gátolja" – idézte Èaploviè a szakember szavait hozzáfűzve: a Csehországhoz intézett szavak Szlovákiára is érvényesek.
A felmérést Szlovákiában a Certifikált Mérésekkel Foglalkozó Nemzeti Intézet (NÚCEM) végezte el 2012 áprilisában, 231 iskola 5737 tizenötéves diákjának bevonásával. A reprezentatív mintában alapiskolák, négy- és nyolcosztályos gimnáziumok, valamint szakközépiskolák szerepeltek. A tesztelésbe világviszonylatban 512 343 tanuló kapcsolódott be.
Forrás
TASR
