2016. október 15., 18:41

Duda: változik a nyugat-európai politikusok gondolkodása a migrációról

RZESZÓW. A migráció témájában változik a nyugat-európai politikusok gondolkodása, nemzeti érdekeket áthidalva Európában ez ügyben kompromisszumra lehet jutni - hangoztatta Andrzej Duda lengyel elnök szombaton a délkelet-lengyelországi Rzeszówban, a visegrádi csoport (V4) államfőinek csúcstalálkozóján.
201610151552450.duda01.jpg
Galéria
+2 kép a galériában

A lengyel államfő a csúcsot záró sajtóértekezleten kérdésre válaszolva rámutatott: Lengyelországba "igazából nem jönnek" a közel-keleti menekültek, Magyarországot pedig tranzitországnak tekintették. A témára a Nyugat ezért másképp tekint, "mint mi" - tette hozzá.

Felidézte: a V4-ek a szeptemberi pozsonyi EU-csúcson a migráció témájában a rugalmas szolidaritás elvét javasolták. Ez egyetértésre talált az Európai Bizottság részéről is, ami azt mutatja, hogy a hozzáállás változik - mondta, hozzáfűzve: az EU-tagállamoknak természetesen vannak saját érdekeik, de kompromisszumra lehet jutni.

Megerősítette: Lengyelország és a V4-ek nem egyeznek bele a menekültelosztási kvótákba, a migránsok Európán belüli kényszerű átirányításába. "Lengyelországba senki sem fog vonatokkal hozni menekülteket" - jelentette ki, feltéve a kérdést: "Mit kezdjenek velük a lengyel hatóságok? Zárják be őket?" Kifejtette: amennyiben a migránsok élhetnek a szabad mozgás jogával, mindig elhagyhatják Lengyelországot. "És meg is teszik ezt, mi pedig nem tartjuk vissza őket, mert mi minden embernek meghagyjuk a jogait" - hangsúlyozta.

A térségbeli gázpiacok diverzifikációjának szentelt szombati ülésszakról beszámolva a lengyel elnök elmondta: egyértelműen az volt a közös álláspont, hogy az Oroszországból Németországba vezető, a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat gázvezeték terve gazdaságilag nem megalapozott és politikai jellegű.

A legfontosabb kifogás az, hogy az Északi Áramlat "megvalósítása akadályozza a hatékony energetikai unió létrehozását Európában" - szögezte le Duda.

A sajtóértekezletet a kétnapos találkozó harmadik, a kelet-közép-európai gázpiac biztonságának szentelt plenáris ülése után tartották meg. A V4 államfői mellett részt vett rajta Maroš Šefcoviè, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke is, aki úgy értékelt: az energetikai függetlenség a térség stratégiai prioritása. Elmondta: ennek növeléséhez a Norvégiából Dánián keresztül Lengyelországba vezető új gázvezeték is hozzá fog járulni.

Šefcoviè azt is a V4-ek stratégiai érdekének nevezte, hogy 2019-ben is megmaradjon az Ukrajnán keresztüli gázszállítás lehetősége Európába.

Andrej Kiska köztársasági elnök kiemelte: a találkozó után is szilárd a V4-ek eddigi álláspontja, miszerint a jövőt az egységes Európai Unióban látják. Ugyanakkor elismerte, hogy az egyes tagállamok között – az egység ellenére – akadnak azért eltérő vélemények. „Itt, közöttünk, államfők között is előfordult eltérő vélemény. Másként látjuk például, milyen erősnek kellene lennie Európának vagy minek kellene lennie az Európai Bizottság feladatának. Ugyanakkor ez rendben van, párbeszédet kell folytatnunk, empatikusnak kell lennünk egymással szemben, meg kell próbálnunk megmagyarázni, illetve megérteni a dolgokat. Ez a legfontosabb” – hangsúlyozta Andrej Kiska.

A Rzeszów vajdasági központban, valamint a városhoz közel eső Lancutban rendezett csúcs fő témái az energiabiztonság és az európai önazonosság mellett a regionális ifjúságpolitika volt. Az utóbbit illetően a politikusok megegyeztek abban: a térség dinamikus fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy javuljon a négy ország fiataljainak helyzete, meg kell állítani elvándorlásukat, egyebek között a startupok támogatásával, de segítséget kell nyújtani nekik a családalapításhoz is. Úgy döntöttek, hogy a fiatalok támogatásának regionális szinten is testet kell öltenie, egyebek között közös ösztöndíjakban.

A megbeszéléseket a V4-ek EU-beli szerepének is szentelték, megegyeztek abban, hogy az országcsoportnak az erős nemzetállamokból álló, egységes EU-hoz kell hozzájárulnia. Andrzej Duda ebben az összefüggésben pénteken hangsúlyozta: a közép-európai térség országai nem a gyengébb és erősebb, hanem az egyenlő államok Európáját akarják, a kontinensen sok nemzeti identitás létezik, ezek "együtt képezik az európai civilizáció szövetét, melyet védeni akarunk."

Áder János: napjaink legfontosabb kérdése a biztonság

A biztonság kérdésében a visegrádi országoknak (V4) a következő években ugyanolyan következetességre lesz szükségük, mint amilyennel korábban a szabadságukért harcoltak - nyilatkozta Áder János magyar köztársasági elnök.

Áder János a V4-ek államfőinek csúcsértekezletét záró sajtókonferencián a megbeszélések egyik témájára, az európai önazonosságra utalva elmondta: a V4 legújabb kori történelmének legmeghatározóbb fogalma a szabadság.

Felidézve az 1956-os poznani munkásfelkelés júniusi évfordulós megemlékezéseit - amelyeknek résztvevője volt -, valamint a magyar forradalom közelgő 60. évfordulóját, elmondta: a témáról napjainkban főként azért indokolt beszélni, mert a visegrádi négyekre a szabadság nemzeteiként tekinthetünk.

Felsorolva a kommunizmus idején tanúsított ellenállás egyes stációit - az ´56-os események mellett a csehszlovákiai 1968-as reformtörekvéseket, az 1970-es lengyelországi munkáslázadásokat, valamint az 1981-es lengyel tömegmozgalmakat -, rámutatott: a kommunizmus időszakában "egymás szabadságküzdelméből meríthettünk erőt," még akkor is, ha annak idején ezeket a forradalmakat, felkeléseket leverték.

"Egymásra figyelve, egymástól tanulva jutottunk" az 1989-es rendszerváltáshoz, melynek révén a térség mindegyik nemzete szabaddá vált - mondta Áder János, és úgy értékelt: ez az összefogás a NATO-hoz, az Európai Unióhoz való csatlakozási időszakra is jellemző volt.

2016-ban új kérdés merült fel, ez pedig a biztonság kérdése: "saját országunk, a V4-ek biztonsága, valamint Európa, az EU biztonsága" - jelentette ki Áder János. "Azt gondolom, hogy ebben a kérdésben is legalább olyan következetes magatartásra lesz szükség a következő hónapokban és években, mint amilyen következetes magatartást tanúsítottunk a szabadságért folyó küzdelemben az elmúlt 40 évben" - hangsúlyozta.

Az M1 riporterének kérdésére válaszolva Áder János elmondta, az államfők a migráció összes dimenziójával foglalkoztak: egyetértettek abban, hogy fontos dolog a szolidaritás, hogy az arra rászorulókról, a politikai menekültekről gondoskodni kell. De arra is ügyelni kell, hogy a forrásokat, amelyek rendelkezésünkre állnak, jól használjuk fel, úgy, hogy "ezzel ne újabb konfliktusokat idézzünk elő" - szögezte le Áder János.

Hangsúlyozta: a migráció problémája nem fog megoldódni rövid időn belül, részben a háborúk miatt, részben a klímaváltozásból adódóan újabb és újabb emberek kényszerülhetnek otthonuk elhagyására. A megelőzés elősegítése pedig nemcsak az EU felelőssége, hanem az olyan fejlett országoké is, mint az Egyesült Államok, Ausztrália, sőt, Kína - tette hozzá Áder János.

201610151552450.duda01.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás