Duda: Lengyelország hű marad keresztény örökségéhez
Az európai parlamentek képviselői, a lengyel kormány tagjai, valamint egyházi méltóságok - köztük a Ferenc pápa legátusaként érkezett Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár - részvételével tartott ünnepi ülésen Magyarországot Kövér László, az Országgyűlés elnöke képviseli. Az ülés a háromnapos állami és egyházi megemlékezések része. A csütörtöki programon Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke is jelen volt.
A lengyel elnök, értékelve a lengyelországi kereszténység felvételének történelmi jelentőségét, leszögezte: "A keresztény civilizációhoz való csatlakozás áttörést jelentett a lengyelek történelmében". Rámutatott: a lengyel identitás és kultúra ezzel azokra az alapokra helyezkedett, melyek az európai civilizáció alappillérei is: a görög filozófiára, a római jogra és a zsidó-keresztény hagyományra, az Ó- és az Újszövetségre, a tízparancsolatra és az Evangéliumra. Úgy vélte, hogy "a görög-római és zsidó-keresztény civilizációból erednek a mai problémák megoldásai is".
"E civilizációnk alapjainak tönkretételére, helyettesítésére irányuló kísérletek mindig szenvedéssel és rombolással jártak" - mondta, utalva többek között a huszadik századi két totalitarizmusra.
Az államfői beszéd előtt Stanislaw Karczewski, a szenátus elnöke felolvasta azoknak az alsó- és a felsőház által korábban elfogadott határozatoknak a szövegét, melyekben a kereszténységnek Lengyelország történelmében betöltött szerepét méltatták. A szenátusi határozatban leszögezték többek között, hogy "Európa latin keresztény közössége akkor terjesztette ki befolyását, amikor Magyarországról származó Szent Hedvig királynő házasságot kötött Jagelló Ulászlóval, a nagy dinasztia alapítójával, mely dinasztia uralkodása alatt Lengyelország, a tolerancia és kulturális sokszínűség hazájaként, az állami berendezés tekintetében kivételes jelenség lett a korabeli világban".
A jubileumi év keretében arról emlékeznek meg, hogy a Piast-dinasztiát alapító I. Mieszko fejedelem valószínűleg 966 nagyszombatján, április 14-én keresztelkedett meg. Mieszkót a keresztség szentségében egy, a cseh Premysl-házból származó felesége, Dobrava udvarához tartozó pap részesítette, megteremtve ezzel a nyugati civilizációs körhöz csatlakozó lengyel állam létrejöttének előfeltételeit. A történészek több helyet jelölnek meg az esemény lehetséges színhelyéül, köztük van Mieszko udvarának két székhelye, a nyugat-lengyelországi Gniezno és Poznan.
A megemlékezéseket csütörtökön nyitották meg Gnieznóban, ahol Pietro Parolin és Erdő Péter bíborosok részvételével ünnepi ülést tartott a lengyel püspöki kar. A bíborosok által csütörtök este a gnieznói székesegyházban bemutatott koncelebrációs szentmisén a lengyel elnöki házaspár is részt vett. A poznani és gnieznói egyházi rendezvényeken - szentmiséken, körmeneteken, virrasztásokon - hívek tömegei vesznek részt.
