Donald Trump kiállt eddigi intézkedései mellett
Donald Trump a Fox televízióban csütörtökön sugárzott interjújában kiállt a határok védelméről és benne a mexikói határon építendő falról szóló elnöki rendelete mellett, és védelmébe vette azt a rendeletet is, amelyet várhatóan szombaton ír alá az Egyesült Államok menekültprogramjának átmeneti felfüggesztéséről és néhány országgal szemben a vízumkiadás szintén átmeneti befagyasztásáról.
"A fal kell. Nemcsak politikáról van szó, hanem a nemzet lelkének is jót tesz. Az emberek védelmet akarnak, és ez a fal megvéd" - szögezte le a Fehér Házban adott interjúban az elnök. A menekültprogram felfüggesztéséről - amelynek keretében elődje, Barack Obama vállalta mintegy tízezer közel-keleti menekült befogadását és letelepítését az Egyesült Államokban - Trump megállapította, hogy nincs más lehetőség.
Emlékeztetett arra, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) több mint ezer nyomozást folytat terrorizmus ügyében, és a gyanúsítottakat "mi engedtük be az országba". Leszögezte, hogy az Egyesült Államoknak erre nincs szüksége és hangsúlyozta, hogy a menekültek többsége ugyan nem, de néhányan "ördögi szándékokkal" érkeznek, ezért "nem kockáztathatunk".
Szerinte a hozzájuk érkező vagy már be is fogadott menekültekről semmit nem lehet tudni, nem vizsgálták át őket rendesen, nincsenek papírjaik. "Hogyan lehet valakit átvizsgálni, ha nincsenek is dokumentumai?" - tette fel a kérdést, utalva arra, hogy az Obama-elnökség idején a bevándorlási hatóságok azt állították, a menekülteket átvizsgálták, ellenőrizték.
Trump Németországot hozta fel intő példaként. "Nézzük meg, mi van ott, mi nem akarjuk ezt" - mondta. A terroristákat "trükkös, piszkos patkányoknak" nevezte, de hozzátette: "Győzni fogunk".
Az elnök kitért a kínzással történő vallatás témájára és megerősítette álláspontját, miszerint a - kínzásnak minősülő - vízbefojtás szimulálásával végrehajtott kihallgatás igenis hatásos. Ám leszögezte, hogy ez ügyben a védelmi miniszterre és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetőjére hagyatkozik majd. Emlékezetes, hogy mind James Mattis védelmi miniszter, mind pedig Mike Pompeo, a CIA új igazgatója ellenzi ezt a fajta kihallgatási módszert.
Donald Trump szólt még egy sor belpolitikai kérdésről: például az egészségbiztosításról, a legfelső bíróság új tagjának várható jelöléséről és arról is, hogy esetleg kegyelemben részesíti azt a fiatal katonát, aki emlékfotót készített egy tengeralattjáró egyik részéről, amiért egyévi börtönre ítélték. Nem tartotta korrektnek az ítéletet, kifejtve, hogy különösen annak fényében nem az, hogy mással mi történt: a Hillary Clinton e-mail-ügyében folytatott - vádemelés nélkül végződő - nyomozásra utalva leszögezte, hogy ha az nem lett volna, akkor eszébe sem jutna a fiatal katona kegyelmi kérvénye.
Viszonylag hosszan beszélt a sajtóról. "A média - nem mindegyik, de a nagyobbik része - nagyon-nagyon tisztességtelen" - állapította meg. Konkrét példákat hozva sorolta, hogy az amerikai sajtó nagy része hol és mikor volt szerinte tisztességtelen. Utalt a kisfia elleni sajtótámadásokra, és felhozta a többi között a Martin Luther King-mellszoborról szóló hamis híreket. Már beiktatása napján ugyanis átrendeztette az Ovális Irodát és visszahozatta azt a Churchill-mellszobrot, amelyet Obama elnök nyolc évvel ezelőtt eltávolított, s helyette behozatta Martin Luther King kis szobrát. Az átrendezés hírére szinte mindenütt az jelent meg, hogy az új elnök elvitette a Martin Luther King-szobrot, s egyes médiumok rasszizmust sejttettek. Donald Trump a csütörtöki interjúban közölte: nem csináltak semmit a polgárjogi harcosról mintázott szoborral, változatlanul ott áll az egyik polcon, Churchillé mellett.
Megalázónak tartja Trump falépítési terveit az UNASUR főtitkára
Megalázónak tartja Donald Trump amerikai elnök falépítési terveit a mexikói határon a Dél-amerikai Országok Szövetségének (UNASUR) főtitkára, és aggódnak az elképzelés miatt Brazíliában is.
Ernesto Samper, az UNASUR főtitkára közleményében a szervezet nevében elfogadhatatlannak nevezte az új amerikai elnök döntését, amellyel megalázó módon arra akarja kötelezni Mexikót, hogy állja a "még megalázóbb" falépítés költségeit.
A brazil külügyminisztérium is aggodalmát fejezte ki csütörtökön Trump tervei miatt. A tárca közleménye szerint a latin-amerikai országok zöme támogatja a szoros baráti kapcsolatok fenntartását az amerikai néppel, a brazil kormány ezért is fogadja aggodalommal a falépítést, amely baráti országokat hivatott elválasztani egymástól.
Szombaton telefonon beszél majd egymással Trump és Putyin
Hivatalba lépése óta először telefonon beszél szombaton Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel - jelentette az amerikai média, majd erősítette ezt meg pénteken Moszkvában a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov.
Peszkov szerint nem várható, hogy a Trump beiktatását követő első telefonbeszélgetés során minden kérdésben "lényegi kontaktus" alakuljon ki a két vezető között. Mint mondta, "általában" az ilyen kapcsolatfelvételek esetén a "kétoldalú kapcsolatok aktuális állapotáról" szoktak eszmecserét folytatni. A szóvivő elmondta, Putyin arra készül, hogy személyesen is gratuláljon Trumpnak hivatalba lépése alkalmából. Kérdésre válaszolva Peszkov az mondta, a Kremlnek nincs tudomása arról, hogy Trump az Oroszország ellen az ukrajnai beavatkozás miatt bevezetett szankciók enyhítésére készülne.
Az új amerikai elnök erre vonatkozó állítólagos tervéről a Politico című amerikai napilap számolt be, azt állítva, hogy a Trump-kormányzat a gazdasági büntetőintézkedéseken lazító rendeleten dolgozik.
A két ország viszonya Barack Obama előző amerikai elnök második ciklusa alatt a hidegháború óta nem látott mélypontra süllyedt. Washington az ukrajnai és a szíriai beavatkozás és az emberi jogok oroszországi helyzete miatt bírálta Moszkvát, emiatt szankciókat is bevezetett vele szemben. Majd az elnökválasztás után az Egyesült Államok nyíltan azzal vádolta meg az orosz vezetőket és személyesen Vlagyimir Putyint, hogy beavatkozott a tavaly novemberi elnökválasztásba, hogy ne Hillary Clinton demokrata párti jelölt, hanem Trump győzzön. Ezt Moszkvában többször visszautasították.
Donald Trump már a kampányában világossá tette, hogy javítani szeretné az Egyesült Államok és Oroszország viszonyát. Egy interjúban arról is beszélt, hogy elképzelhetőnek tartja a szankciók egy részének megszüntetését, ha Oroszország engedményeket tesz a nukleáris leszerelés terén. Az új amerikai elnök a Twitter közösségi portálon nemrég azt írta: csak a "hülyék" gondolják azt, hogy Oroszországgal jóban lenni rossz dolog.
Az orosz vezetők visszafogottan nyilatkoztak Trump várható Oroszország-politikájával kapcsolatban, de óvatos reményüknek adtak hangot aziránt, hogy az új amerikai elnök, aki korábban üzletemberként lett sikeres, képes lesz pragmatikusan kijelölni azokat a területeket, amelyeken a két ország együttműködhet. Ezek között nevezték meg az Iszlám Állam terrorszervezet elleni fellépést ás a szíriai rendezést.
A január 28-ra tervezett amerikai-orosz elnöki telefonbeszélgetésről elsőként a CNN hírtelevízió számolt be, washingtoni kormányforrásra hivatkozva.
