Divatos délután Szarka Zsuzsával

Nem először volt Divatos délután Nádszegen. Szarka Zsuzsa ugyanis nemcsak divattervező, nemcsak egy stílus, a Szalag Zsinór Design megteremtője, hanem ízig-vérig közösségi ember is. Ám Zsuzsát nem elsősorban az tölti el elégedettséggel, ha nagyvárosi divatbemutatókon vonultathatja fel legújabb munkáit, legalább olyan, ha nem fontosabb számára az a közösség is, amelyben él. Ezért is hívta életre Nádszegen a Divatos délutánt – hogy „legyen egy hely, ahová jó eljönni, ahol jó beszélgetni, és közben még szép ruhákat is nézhetünk”.

És még annál is többet... Az összejöveteleknek ugyanis vendége is van. Ezúttal Gál Tamás tette teljesebbé a Divatos délutánt.

Mesélt önmagáról, – legszebb vallomással is felérő – 16 éve tartó házasságáról, művészetéről, divatról, kötődéseiről, a világot jelentő deszkákról, amin időnként egy kisiskola tornatermében, máskor a veszprémi Petőfi Sándor Színházban, s néhanapján a Szlovák Nemzeti Színházban áll. No meg a Deszkák-(Dosky)-díjról, amelyet tavaly kapott meg a kassai Thália Színházban bemutatott Rükverc című darabban nyújtott alakításáért. Ez a szlovák színjátszás „Oscar-díja”, amit először ítéltek magyarnak. „A szakma kilépett bezártságából, és elismerték a magyar színészetet” – mondta Gál Tamás.

De nincs az a siker, nincs az az elismerés, nincs az a kőszínház, ami többet érne számára, mint a maga megálmodta és létrehozta Csavar Színház, amellyel járja a vidéket, viszi a művészetet iskolába, kultúrházba, fesztiválra. Õ a csallóközi vándor, s ebből a kötődésből született színházának csavar megnevezése is. Mert ma már hiszi és vallja, hogy a Csallóköz a világ legjobb helye. Innen nem kell elvágyakozni, itt kell maradni, ezt a közösséget kell erősíteni. Teszi is ezt erős meggyőződéssel. Pedig sok helyre hívják, a szakma Magyarországon is számon tartja, jelenleg 18 darabban játszik, csak a Csavar Színházzal 12 darabot tartanak műsoron.

A csallóközi vándor azonban legyen bárhol is, a Kárpát-medence bármely szegletében is, mindig hazavágyik falujába, Heténybe, ahol színész felesége, Kiss Szilvia és három gyermeke várja. Család és művészet jól megfér egymás mellett, sőt, egyik a másik nélkül mit sem érne – ez Gál Tamás hitvallása.

A meghatóan őszinte önvallomás után előkerült a gitár, és Gál Tamás Villon bőrébe bújt, hogy Faludy György átiratában adja elő a Balladákat a nőkről, ennek a francia csavargónak az izgalmas, néha érzelmes, gyakran elrettentő, máskor meghökkentő középkori világába repítve közönségét.

A főként nőkből álló közönségnek azonban több is jutott Villon vastag Margot-jának bájainál. Mert egy divatos délután fénypontja csakis a divat lehet. S a divat ezen a délutánon a Kékfestőmániáról szólt…

Szarka Zsuzsa egy letűnt világot, a vászon alapú kékfestőt élesztette újra csodaszép ruhakölteményeiben. A kék kelme több ezer éves, Indiában, Kínában voltak az első műhelyek, s innen indult el európai hódító útjára. A francia királyi udvarban azonban nem tudott meghonosodni a durva, vászon alapú anyagot igénylő kékfestő. Ám Közép-Európában annál inkább. Már a 15-16. században kékfestő műhelyek voltak Lőcsén, Iglón, Késmárkon, és az alföldön is.  Mára azonban a műhelyek bezártak, a szakma kihalóban, a kék kelme eltűnőben. Az egyik utolsó kékfestő műhelyt a 94 éves nagynyárádi Sárdi János működteti, akinek legnagyobb szomorúsága, hogy tudását nincs kinek átadni. Zsuzsa Kékfestőmánia kollekciójával János bácsi munkássága előtt is tisztelegni kívánt.

Vászon kékfestő, fehér kelme, finom csipke, selyemzsinór és szalag, horgolt virág… a kék-fehér megannyi ötvözete, szépség és elegancia, mértékletesség és egyediség, hagyomány és újszerűség – egy gyönyörű kollekció stílusjegyei. Zsuzsa kékfestőmániája ezúttal is megtalálta közönségét, nagy sikert aratva.

Szarka Zsuzsa legközelebb a fővárosi közönség meghódítására indul. December 4-én, Pozsonypüspökiben tekinthetik meg előadással egybekötött ruhakiállítását.