Dinoszauruszbébi csontvázára bukkantak Kanadában
ALBERTA. Egy rinocéroszszerű fiatal dinoszaurusz érintetlen csontvázát tárták fel Kanadában.
Az alig hároméves „apróság” 1,5 méteres volt, amikor 70 millió évvel ezelőtt belemerészkedett egy folyóba a mai Alberta közelében, és megfulladt. Olyan jó állapotban maradt fenn, hogy a kőzetekben bőrének bizonyos lenyomatai is megmaradtak.
A kövület a legkisebb érintetlen csontváz, amit valaha megtaláltak a szarvas, növényevő ceratopsidák csoportjából. (Ide tartozik az ikonikus Triceratops is.) Az épen maradt dinoszauruszbébi-kövületek igen ritkának számítanak. „A nagyobb egyedek jobb állapotban maradnak fenn: nem eszik meg őket, és tetemüket sem károsítják más állatok” – mondja Philip Currie, az Albertai Egyetem paleobiológusa és a vizsgálat társszerzője.
Paleontológusok már korábban is találtak kisebb ceratopsidáktól fennmaradt csontokat. Ám érintetlen fiatal egyedek csontváza nélkül az ilyen leletek nem igazán használhatóak, mivel nem tudják kideríteni, hogy az egyes csontok miként változtak az állatok egyes életszakaszaiban – magyarázza.
A csapat az albertai Dinoszaurusz Tartományi Parkban kutakodott, amikor Currie egy domboldalból kitüremkedő, teknőspáncélhoz hasonlatos alakzatot vett észre. A közelebbi vizsgálat során kiderült, hogy a lelet valójában egy fodor, a ceratopsidák tarkóját körbeölelő csontos és igen dekoratív fejdísz. Az ásatás során előkerült az apró dinoszaurusz megkövesedett csontváza. Az állatkát Chasmosaurus belliként azonosították; a faj igen elterjedt volt a régióban - számolt be a hirado.hu.
Meglepő módon majdnem az egész csontváz épen fennmaradt, bár valamikor a múltban egy víznyelő nyílt meg alatta, és elülső végtagjai elvesztek. A fosszília olyannyira jó állapotban van, hogy bőre apró, rozettaszerű mintázatának nyomata is látszik az alant lévő kőzetben.
Mérete alapján úgy becsülik, az állatka körülbelül hároméves lehetett – éppen csak kilépett a gyermekkorból - halála pillanatában. (Az emberhez hasonlóan eme dinoszauruszoknak is körülbelül 20 évbe tellett az ivarérettség elérése, amikorra koponyájuk 2 méteresre nőtt, testsúlyuk elérte a 3-4 tonnát.)
A kövületet vizes környezettel kapcsolatba hozható üledékekben találták meg, és nem mutattak ki rajta sérülést vagy harapásnyomot, így valószínűsíthető, hogy az állatka megfulladt. Halála után nem sokkal betemette az üledék, és több millió éven át érintetlenül pihent benne.
Az új fosszília segít feltérképezni eme növényevő dinoszauruszok növekedésének folyamatát. A paleontológusok ezek után azonosíthatják az évek során összegyűjtött, fiatal egyedektől származó rengeteg csontot és azok korát.
A csapat már ki is derítette, hogy a fiatal Chasmosaurus nyakfodra eltér a kifejlett egyedekétől, és végtagjainak aránya nem sokat változik a fejlődés során. A Tyrannosaurus rexhez hasonló húsevő dinoszauruszok fiatalkorukban aránytalanul hosszú végtagokkal rendelkeznek, valószínűleg azért, hogy lépést tudjanak tartani szüleikkel. Ezzel ellentétben a Chasmosaurusoknál az arányok gyakorlatilag ugyanolyanok, ami azt jelentheti, hogy a kifejlett egyedek soha nem mozogtak túl gyorsan – mondja Currie.
A kövület a legkisebb érintetlen csontváz, amit valaha megtaláltak a szarvas, növényevő ceratopsidák csoportjából. (Ide tartozik az ikonikus Triceratops is.) Az épen maradt dinoszauruszbébi-kövületek igen ritkának számítanak. „A nagyobb egyedek jobb állapotban maradnak fenn: nem eszik meg őket, és tetemüket sem károsítják más állatok” – mondja Philip Currie, az Albertai Egyetem paleobiológusa és a vizsgálat társszerzője.
Paleontológusok már korábban is találtak kisebb ceratopsidáktól fennmaradt csontokat. Ám érintetlen fiatal egyedek csontváza nélkül az ilyen leletek nem igazán használhatóak, mivel nem tudják kideríteni, hogy az egyes csontok miként változtak az állatok egyes életszakaszaiban – magyarázza.
A csapat az albertai Dinoszaurusz Tartományi Parkban kutakodott, amikor Currie egy domboldalból kitüremkedő, teknőspáncélhoz hasonlatos alakzatot vett észre. A közelebbi vizsgálat során kiderült, hogy a lelet valójában egy fodor, a ceratopsidák tarkóját körbeölelő csontos és igen dekoratív fejdísz. Az ásatás során előkerült az apró dinoszaurusz megkövesedett csontváza. Az állatkát Chasmosaurus belliként azonosították; a faj igen elterjedt volt a régióban - számolt be a hirado.hu.
Meglepő módon majdnem az egész csontváz épen fennmaradt, bár valamikor a múltban egy víznyelő nyílt meg alatta, és elülső végtagjai elvesztek. A fosszília olyannyira jó állapotban van, hogy bőre apró, rozettaszerű mintázatának nyomata is látszik az alant lévő kőzetben.
Mérete alapján úgy becsülik, az állatka körülbelül hároméves lehetett – éppen csak kilépett a gyermekkorból - halála pillanatában. (Az emberhez hasonlóan eme dinoszauruszoknak is körülbelül 20 évbe tellett az ivarérettség elérése, amikorra koponyájuk 2 méteresre nőtt, testsúlyuk elérte a 3-4 tonnát.)
A kövületet vizes környezettel kapcsolatba hozható üledékekben találták meg, és nem mutattak ki rajta sérülést vagy harapásnyomot, így valószínűsíthető, hogy az állatka megfulladt. Halála után nem sokkal betemette az üledék, és több millió éven át érintetlenül pihent benne.
Az új fosszília segít feltérképezni eme növényevő dinoszauruszok növekedésének folyamatát. A paleontológusok ezek után azonosíthatják az évek során összegyűjtött, fiatal egyedektől származó rengeteg csontot és azok korát.
A csapat már ki is derítette, hogy a fiatal Chasmosaurus nyakfodra eltér a kifejlett egyedekétől, és végtagjainak aránya nem sokat változik a fejlődés során. A Tyrannosaurus rexhez hasonló húsevő dinoszauruszok fiatalkorukban aránytalanul hosszú végtagokkal rendelkeznek, valószínűleg azért, hogy lépést tudjanak tartani szüleikkel. Ezzel ellentétben a Chasmosaurusoknál az arányok gyakorlatilag ugyanolyanok, ami azt jelentheti, hogy a kifejlett egyedek soha nem mozogtak túl gyorsan – mondja Currie.
Forrás
hirado.hu, livescience.com
