Digitalizáció és migráció

A környezetemben kevesen értik meg a Brüsszel iránti lelkesedésemet, hogy miért próbálom tompítani az Európai Parlamentet érő kritikák élét. Gyakran folytatok izgalmas vitákat arról, hogy miért fontos az európai identitás a nemzeti mellett. Érdekes jelenségnek tartom az EU-ellenességet, de veszélyesnek is.

Nem, nem én vagyok Európa Kapitány, az unió szuperhőse. Viszont szeretem az első kézből szerzett információt az EU aktuális törekvéseiről. Szeretem megtalálni azokat az embereket, akik érdemben tesznek azért, hogy Európa jól működjön. Szeretek velük elbeszélgetni, mert ezek a beszélgetések lelkesítik az átlagos, politikától távol élő embert, mint amilyen én is vagyok. Kibővítik a színskálát a fekete és a fehér között. Segítik látni az EU komplex felépítését és működését. Egyszóval kíváncsi vagyok.

Járóka Líviát, a Fidesz európai parlamenti képviselőjét novemberben választotta egyik alelnökének az Európai Parlament (EP). Az előző mandátumában is nagyon aktívnak és ismertnek mondható első roma származású EP-képviselőt arról kérdeztem, hogy visszatérésével milyen változásokat és előrehaladást lát az Európai Parlament háza táján a roma stratégia, a digitalizáció és a migráció témájában.

J.L. - Az elmúlt évtizedekben a parlamentnek csak javaslattevő szerepe volt, ritkán voltak olyan dokumentumok, amik eljutottak a nemzeti miniszterek tanácsáig. Viszont az elmúlt években az EP egyre proaktívabb, erősebb és határozottabb viselkedést tanúsít, ezáltal felgyorsultak az események. Nagyon sok olyan téma van, ami az EP-ben növi ki magát.

Visszatérését követően és alelnökké választása után milyen ügyeket tűzött a zászlajára?

A roma és a szegénység stratégia mellett újnak számít a fogyasztóvédelem, a migráció, a rákkutatás és az egészségügy. A szegények (most már 110 millió van Európában, minden 5. állampolgár) életében a nehézségek, a betegségek hatványozottan jelen vannak. A nem megfelelő táplálkozás, az idegállapot és bizonyos esetekben az alulképzettség hatással van az egészségre. Rákban és hormonális megbetegedésben is felülreprezentáltak a szegények. Ez összefügg a munkavállalással is. Két éve megmértük, hogy az európai szegénység egy harmada azért nem tud dolgozni, mert egészségügyileg nincs olyan állapotban. Nagyobb tudatosságra van szükség az egészséges táplálkozásban és a mozgásban.

Hogyan tudja ezt segíteni a digitalizáció és az Önök által kezdeményezett mobil applikáció?

2019-ig mindenhol elérhető lesz a szélessávú internet. Ez nagyon segíti és felgyorsítja az ügyünket. Elkezdtünk dolgozni egy mobil applikáción, hiszen manapság a szegénységben élőket is el lehet érni a mobiltelefonjukon. A Regionális Integrációs Társadalmi Applikáció (RITA) amellett, hogy környezettudatosságra, életvezetésre tanít, karrierfejlesztésben, munkahelyteremtésben, élethosszig tartó oktatásban segít, nagy szerepe lesz a családok kapcsolattartásban is. A főpróbája ennek az applikációnak a roma anyákat segíti gyermekük iskoláztatásának kérdéseiben. Ehhez megszólaltatjuk a tanárokat, a védőnőket, olyan szülőket, akiknek már iskolás a gyerekük. Ezen kívül az intézményeket is megmutatjuk belülről. Később ez a demo applikáció arra is jó lesz, hogy a szülők kapcsolódni tudnak az információkhoz, melyekkel a gyermekük tanulmányai során felmerülő problémákat könnyebben meg tudják majd oldani, például egy gombnyomással elérve a védőnőt és meghallgatva tanácsát. A próbaverzió tesztelése után bővítjük a projektet, amit az EU is támogat.

Milyen hatással van a migráció az európai szegénységre? A roma stratégia segítheti-e a migrációs kérdés megoldását? Milyenek a kilátások?

Meg kell egyezni egy migrációs időszakban (meddig maradnak itt a menekültek), és abban, hogy a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy mit tesznek ebben a kérdésben. Hiszen vannak nyugat-európai országok, akik be akarnak fogadni menekülteket. Viszont ehhez fel is kell mutatni egy rendes integrációs tervet.

A tanácsban is egy nagyobb megértés van mostanra azzal kapcsolatban, hogy a visegrádi országok miért gondolkodnak másként, és most látom először azt, hogy elmozdulunk az egyetértés irányába. Egyértelmű és ennek hangot is kell adni, hogy a migránsokkal kapcsolatos integrálási munkálatokhoz az európai szegénység köréből kell munkanélkülieket felvenni. Ilyenek a szociális munkások, gyárépítők, munkaszervezők. Nem szabad hagyni, hogy az európai szegények kárára menjen a menekült válság. Ha 2011-ben a 28 tagállam aláírta, hogy először az európaiakat, a legszegényebbeket kell integrálni, akkor tartsuk magunkat ehhez és aztán vegyük hozzá a migránsokat. Tulajdonképpen az igényeik ugyanazok, mint az európai szegényeknek. Oktatás, munkahely, lakhatás, és utána pedig egy perspektíva, hogy mit fognak 5 év múlva csinálni, hiszen a jövőjükkel kapcsolatos bizonytalanság számukra sokkal fájdalmasabb, mint az ide vezető út volt.

Közben vannak olyan európai kezdeményezéseink, amelyek pont ezt a helyzetet kezelik, ilyen a roma stratégia. Olyan emberekről szól, akik napi 1-2 euróból élnek. Fontos, hogy minél hamarabb cselekedjünk, hiszen ötször annyiba kerül valakit nem integrálni, mint integrálni.  Fel kell építeni azokat a gyárakat, ahol ezek az emberek dolgozhatnak.

Azoknak az országoknak a véleményét pedig, akik nem fogadnak be menekülteket, el kell fogadni. Az Európai Unió elég nagy ahhoz, hogy az országok meg tudják oldani a migrációs kérdést rövid időn belül. Felesleges azon vitatkozni, hogy 3-4 tagállamnak más a véleménye, hiszen ezek az országok is kiveszik a részüket nem csak az együtt gondolkodásból, hanem a cselekvésből is.

Monozlai Flóra