Delfingének segíthetik az állati intelligencia megfejtését
MICHIGAN. Egy kutatócsoport azt vette szemügyre, hogy a delfinek mely génváltozatai vezettek kiemelkedő intelligenciájukhoz.
Amerikai kutatók a palackorrú delfin génjeit vizsgálták és hasonlították össze nyolc másik állatfaj és az ember génjeivel, így keresve választ arra, hogy mely génváltozatok járulnak hozzá a tengeri emlős kivételes intelligenciájához. A delfinek ugyanis nagyon értelmes emlősök: képesek eszközt használni, felismerik egymást, és kommunikálnak társaikkal, sőt a trénereikkel is.
Michael McGowen, a michigani Wayne Állami Egyetem oktatójának irányítása mellett a palackorrú delfin mintegy 10 ezer génjét hasonlította össze az ember és nyolc állatfaj, többek között szarvasmarha, ló, kutya, elefánt és csirke génjeivel egy kutatócsoport. A genetikai szekvenálás azt mutatta, hogy az állatok közül a szarvasmarha a delfin legközelebbi rokona.
A génmutációkat elemezve az is kiderült, hogy mely gének fejlődtek egykor olyan irányban, hogy a most tapasztalt tulajdonságokat indokolhatják. Több mint kétszáz gént találtak, amelyek a delfin esetében drasztikus változáson estek át az idők során.
E gének 27 százaléka az idegrendszer, például az agy és az érzékszervek szerveződésében vesz részt. Sok változást tapasztaltak az anyagcserével összefüggő génekben is, hasonlóan a főemlősöknél tapasztalt génváltozásokhoz. Ez nagyon fontos, mert "az agyszövet jóval több energiát igényel, mint a többi szövet" - idézte McGowent a LiveScience című tudományos portál.
Bár az okosabb állatokban bizonyos gének eltérőek, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a génekben lévő különbség és az intelligencia foka között nem lehet közvetlen kapcsolatot megállapítani. A részletes tanulmányt a Proceedings of the Royal Society B című szakfolyóirat legfrissebb számában tették közzé.
Michael McGowen, a michigani Wayne Állami Egyetem oktatójának irányítása mellett a palackorrú delfin mintegy 10 ezer génjét hasonlította össze az ember és nyolc állatfaj, többek között szarvasmarha, ló, kutya, elefánt és csirke génjeivel egy kutatócsoport. A genetikai szekvenálás azt mutatta, hogy az állatok közül a szarvasmarha a delfin legközelebbi rokona.
A génmutációkat elemezve az is kiderült, hogy mely gének fejlődtek egykor olyan irányban, hogy a most tapasztalt tulajdonságokat indokolhatják. Több mint kétszáz gént találtak, amelyek a delfin esetében drasztikus változáson estek át az idők során.
E gének 27 százaléka az idegrendszer, például az agy és az érzékszervek szerveződésében vesz részt. Sok változást tapasztaltak az anyagcserével összefüggő génekben is, hasonlóan a főemlősöknél tapasztalt génváltozásokhoz. Ez nagyon fontos, mert "az agyszövet jóval több energiát igényel, mint a többi szövet" - idézte McGowent a LiveScience című tudományos portál.
Bár az okosabb állatokban bizonyos gének eltérőek, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a génekben lévő különbség és az intelligencia foka között nem lehet közvetlen kapcsolatot megállapítani. A részletes tanulmányt a Proceedings of the Royal Society B című szakfolyóirat legfrissebb számában tették közzé.
Forrás
MTI
