De Maiziere: Törökországot biztonságos származási országnak fogják nyilvánítani
"Teljességgel elfogadhatatlan, hogy mindenki Európába jöhet, aki akar. Ezért van szükség törvényes útvonalra a valódi menekültek számára" - hangsúlyozta Thomas de Maiziere, és védelmébe vette az uniós és török vezetők hétfői rendkívüli csúcstalálkozóján született elvi megállapodást. Szerinte az Európai Unió nagyon jó úton halad a migrációs válság kezelésében. Koordinált, uniós szintű válasz született a problémára, és ennek nyomán jelentősen csökkent a kontinensre érkezők száma, Németországba nagyjából tizedannyian érkeznek, mint tavaly ősszel - mondta.
A hétfői EU-török csúcsértekezlet jelentős szerepet játszott abban, hogy a nyugat-balkáni útvonal mostanra lezártnak tekinthető - jelentette ki a miniszter, aki azt szeretné, ha ez tartósan így is maradna. Hozzátette, hogy a migránsáradat csaknem véget ért ezen az útvonalon. De Maiziere kijelentette: a cél az, hogy csökkentsék az Európába érkezők számát, felszámolják az embercsempész-hálózatokat, együttműködjenek Törökországgal és segítséget nyújtsanak Görögországnak.
Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter élesen bírálta Törökországot, amiért hétfőn újabb követelésekkel állt elő a brüsszeli csúcstalálkozón. Véleménye szerint Európának következetesnek kell maradnia, és nem adhatja fel értékeit az EU-török cselekvési tervről folytatott tárgyalásain. Leszögezte, hogy már az unió keleti határain meg kell állítani a migránsáradatot, amiben Törökországnak kulcsszerepe van. Hozzátette: Ankarának meg kell mutatnia, hogy képes erre, és azt követően lehet továbblépni, tárgyalni a vízumliberalizációról vagy az ország uniós tagságáról. Törökország ugyanis a vízumkényszer eltörlését és újabb csatlakozási tárgyalások megnyitását kérte az uniós vezetőkkel hétfőn tartott brüsszeli csúcstalálkozóján.
Az osztrák miniszter elmondta, hogy országa nem változtat a véleményén, és kitart amellett, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonalnak továbbra is zárva kell maradnia. Szerinte erre azért van szükség, hogy az ellenőrizetlen illegális bevándorlásnak végérvényesen véget lehessen vetni. Mikl-Leitner úgy vélte, hogy nem szabad hiú reményt kelteni a migránsokban. Mint mondta, világos üzenetre van szükség: nem érdemes útnak indulni a Balkánon keresztül Európa felé.
Az uniós belügyminiszterek csütörtöki brüsszeli tanácskozásán főként a terrorizmus elleni harc és a migrációs válság kezelésének kérdése áll a középpontjában. Uniós diplomáciai források korábban arról tájékoztatták az MTI-t, hogy az ülésen részt vevő miniszterek várhatóan meghosszabbítják az ukrajnai válság miatt orosz és oroszbarát ukrán személyek ellen elrendelt szankciókat.
Brüsszel megemelte a krízishelyzetben lévő országoknak adható támogatás keretösszegét
Az Európai Bizottság 275,5 millió euróval megemelte csütörtökön a migrációs válság miatt krízishelyzetbe került európai uniós tagállamokat támogató pénzügyi segélyalapok keretét.
A brüsszeli testület az idei uniós költségvetésben rendelkezésre álló, de még le nem kötött pénzekkel növelte meg az úgynevezett menekültügyi, migrációs és integrációs alap, valamint a belbiztonsági alap keretösszegét.
A bizottság tudatta, hogy a keret kibővítése az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek februári döntéséhez illeszkedik, amely szerint minden lehetséges uniós és tagállami szintű eszközt fel kell használni a Görögországban és a Nyugat-Balkán országaiban kialakult kritikus humanitárius helyzet enyhítése érdekében.
A döntés értelmében a 2016-ra előirányzott 188,98 millió eurós költségvetési kereten felül a menekültügyi, migrációs és integrációs alap 193,5 millió, a belbiztonsági alap pedig 82 millió eurós többlettámogatáshoz jut a migrációs válság miatt szükséghelyzetbe jutott uniós tagállamok támogatására.
