D-vitaminnal érdemes küzdeni a depresszió ellen
BUDAPEST. Õsztől mindenképpen el kell kezdeni szedni a D-vitamint, különben hiányos állapotba kerül a szervezet. A legújabb vizsgálatok szerint tavaszra a lakosság 95 százaléka nem rendelkezik optimális értékekkel.
Korábban úgy becsülték a szakemberek, hogy a lakosság nagyjából 60 százalékát érinti a D-vitamin-hiány, egy nemrég elkészült felmérés azonban ennél is aggasztóbb eredményeket hozott. Eszerint a hideg hónapok végére az emberek 95 százalékának szervezetében lehet a kívánatosnál kevesebb a bőrt érő napsugárzás hatására képződő anyagból.
A Semmelweis Egyetem vizsgálatából az derült ki, hogy a lakosság tavaszi D-vitamin-szintje a normálérték fele. Az elmúlt három évben mintegy négyezer beteg gyermek D-vitamin-szintjét is megmérték a II. számú Gyermekgyógyászati Klinikán Budapesten, ám mindössze harmaduk rendelkezett optimális értékekkel. Ennél is riasztóbb adat, hogy országosan, becslések szerint, százezer gyermeknek van extrém D-vitamin-hiánya.
Orvosi szervezetek szerint ősszel és télen komoly szükség van a D-vitamin pótlására. Az elmúlt években nőtt azok száma, akik rendszeresen szedik ezt a vitamint, de ez is kevésnek tűnik – vélik a szakemberek.
Az, aki tavasztól őszig elegendő időt tartózkodik a napon, adott hónapokban elméletileg gondoskodni tud a megfelelő D-vitamin-szintről. Ehhez akár 10-30 perces napon tartózkodás is elég lehet, bár ezen az időtartamon még vitatkoznak a kutatók. Tévedés azonban azt hinni, hogy sokáig kitartanak a vitaminkészletek annál, aki sok időt tölt nyáron a napon. A D-vitamin-tartalékokat az ember pár hét alatt feléli, ezért szükség van az őszi pótlásra.
Szakértők szerint a napfénytől való túlzott félelem is hozzájárulhat ahhoz, hogy a D-vitamin-hiány sok embert érint. A magas faktorú napolajak, naptejek is gátolják ugyanis a vitamin képződését. Az alacsony D-vitamin-szint sok betegséghez hozzájárulhat, ezek közé tartozik a csontritkulás, a depresszió, a cukorbetegség és a meddőség is.
Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának professzora a Napközben pénteki adásában azt mondta, a D-vitamin szintje a szervezetben alapvetően az életmódtól függ. Az evolúció során az ember, mint biológiai szerkezet úgy alakult ki, hogy ideje nagy részét a szabadban töltötte, és rendszeresen érte a napfénnyel érkező ultraibolya (UV) sugárzás, ami a D-vitamin előállításának alapvető feltétele. Az utóbbi ötven évben azonban az emberek „bevonultak a házakba”, és még nyáron is zárt helyeken, például légkondicionált irodákban üldögélnek. Ha meg napfényre mennek, magas faktorszámú napvédőkkel kenik magukat – emelte ki az endokrinológus egyetemi tanár.
A professzor hozzátette, bár a napfénytől való félelem alapvetően helyes, de ez nincs ellentmondásban azzal, hogy bizonyos időre ki kell menni a szabadba. Ahhoz, hogy elegendő D-vitamin legyen a szervezetben, elegendő, ha valaki a három nyári hónap során rövid ujjú ingben, blúzban, illetve nadrágban, szoknyában naponta elmegy a sarki közértbe meg vissza. A napi 10-15 perces szabadban tartózkodás még nem okoz bőrrákot – tette hozzá. Ugyanakkor hangsúlyozta: az ekkor felhalmozódó készletek nem tartanak ki télig, nagyjából októbertől pótolni kell a D-vitamint.
Arra a kérdésre, hogy a szoláriumozás segítheti-e a D-vitamin képződését, Lakatos Péter azt mondta, az anyag szintéziséhez UV-B sugarak kellenek, amiből a mai korszerű berendezések keveset adnak le, inkább UV-A hullámhosszú sugarakat tartalmaz a szoláriumok fénye. Ez utóbbi a D-vitamin képződése szempontjából kevéssé érdekes, ráadásul ez a sugárzás a bőr mélyrétegéig, egészen az irháig hatol, és ott hegesedést okoz. Azoknak a fiataloknak, akik télen naponta kiteszik magukat a mesterséges barnító fénynek, öt-tíz év múlva visszafordíthatatlanul megráncosodhat a bőre. A túlzásba vitt szoláriumozás tehát valamennyire segíti a D-vitamin képződését, de ez a módszer a bőrnek nem fog jót tenni – hangsúlyozta a Kossuth Rádió műsorában Lakatos Péter endokrinológus professzor.
A Semmelweis Egyetem vizsgálatából az derült ki, hogy a lakosság tavaszi D-vitamin-szintje a normálérték fele. Az elmúlt három évben mintegy négyezer beteg gyermek D-vitamin-szintjét is megmérték a II. számú Gyermekgyógyászati Klinikán Budapesten, ám mindössze harmaduk rendelkezett optimális értékekkel. Ennél is riasztóbb adat, hogy országosan, becslések szerint, százezer gyermeknek van extrém D-vitamin-hiánya.
Orvosi szervezetek szerint ősszel és télen komoly szükség van a D-vitamin pótlására. Az elmúlt években nőtt azok száma, akik rendszeresen szedik ezt a vitamint, de ez is kevésnek tűnik – vélik a szakemberek.
Az, aki tavasztól őszig elegendő időt tartózkodik a napon, adott hónapokban elméletileg gondoskodni tud a megfelelő D-vitamin-szintről. Ehhez akár 10-30 perces napon tartózkodás is elég lehet, bár ezen az időtartamon még vitatkoznak a kutatók. Tévedés azonban azt hinni, hogy sokáig kitartanak a vitaminkészletek annál, aki sok időt tölt nyáron a napon. A D-vitamin-tartalékokat az ember pár hét alatt feléli, ezért szükség van az őszi pótlásra.
Szakértők szerint a napfénytől való túlzott félelem is hozzájárulhat ahhoz, hogy a D-vitamin-hiány sok embert érint. A magas faktorú napolajak, naptejek is gátolják ugyanis a vitamin képződését. Az alacsony D-vitamin-szint sok betegséghez hozzájárulhat, ezek közé tartozik a csontritkulás, a depresszió, a cukorbetegség és a meddőség is.
Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának professzora a Napközben pénteki adásában azt mondta, a D-vitamin szintje a szervezetben alapvetően az életmódtól függ. Az evolúció során az ember, mint biológiai szerkezet úgy alakult ki, hogy ideje nagy részét a szabadban töltötte, és rendszeresen érte a napfénnyel érkező ultraibolya (UV) sugárzás, ami a D-vitamin előállításának alapvető feltétele. Az utóbbi ötven évben azonban az emberek „bevonultak a házakba”, és még nyáron is zárt helyeken, például légkondicionált irodákban üldögélnek. Ha meg napfényre mennek, magas faktorszámú napvédőkkel kenik magukat – emelte ki az endokrinológus egyetemi tanár.
A professzor hozzátette, bár a napfénytől való félelem alapvetően helyes, de ez nincs ellentmondásban azzal, hogy bizonyos időre ki kell menni a szabadba. Ahhoz, hogy elegendő D-vitamin legyen a szervezetben, elegendő, ha valaki a három nyári hónap során rövid ujjú ingben, blúzban, illetve nadrágban, szoknyában naponta elmegy a sarki közértbe meg vissza. A napi 10-15 perces szabadban tartózkodás még nem okoz bőrrákot – tette hozzá. Ugyanakkor hangsúlyozta: az ekkor felhalmozódó készletek nem tartanak ki télig, nagyjából októbertől pótolni kell a D-vitamint.
Arra a kérdésre, hogy a szoláriumozás segítheti-e a D-vitamin képződését, Lakatos Péter azt mondta, az anyag szintéziséhez UV-B sugarak kellenek, amiből a mai korszerű berendezések keveset adnak le, inkább UV-A hullámhosszú sugarakat tartalmaz a szoláriumok fénye. Ez utóbbi a D-vitamin képződése szempontjából kevéssé érdekes, ráadásul ez a sugárzás a bőr mélyrétegéig, egészen az irháig hatol, és ott hegesedést okoz. Azoknak a fiataloknak, akik télen naponta kiteszik magukat a mesterséges barnító fénynek, öt-tíz év múlva visszafordíthatatlanul megráncosodhat a bőre. A túlzásba vitt szoláriumozás tehát valamennyire segíti a D-vitamin képződését, de ez a módszer a bőrnek nem fog jót tenni – hangsúlyozta a Kossuth Rádió műsorában Lakatos Péter endokrinológus professzor.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
