Csütörtökön szavaz Nagy-Britannia az EU-tagságról

David Cameron miniszterelnök február 20-án hirdette ki hivatalosan június 23-ára a brit EU-tagság jövőjéről döntő referendumot.

A szavazóhelyiségek csütörtökön helyi idő szerint 7 órakor nyitnak és 22 órakor zárnak - közép-európai idő szerint a 8 és 23 óra közötti időszakban lesznek nyitva -, 46 millió választópolgár jogosult a részvételre. A végeredményt az előzetes becslések szerint pénteken kora délelőtt jelentik be. Szakértői várakozások szerint azonban helyi idő szerint hajnali 3-4 óra között már viszonylag megbízható képet lehet alkotni a várható eredményről.

A referendumról szóló törvény 2017 végéig írta elő a brit EU-tagság jövőjéről szóló népszavazás megtartását, de a brit sajtó már Cameron februári bejelentése előtt gyakorlatilag tényként kezelte azt az értesülést, hogy a referendumot június 23-ára írja ki a kormányfő.

Az időpont nagyjából egyenlő távolságra van a május elején megtartott angliai helyhatósági és skóciai parlamenti választások, valamint a brit politika július végén kezdődő nyári vakációja között.

A népszavazási dátum ismertetésének közvetlen előzményeként, az Európai Unió állam- és kormányfőinek február 19-én befejeződött csúcstalálkozóján megállapodás született a London által igényelt EU-reformokról, köztük a külföldi EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának szigorításáról, és arról, hogy Nagy-Britanniának nem kell részt vennie az uniós integráció mind szorosabbra vonásának folyamatában.

A konzervatív párti brit kormány a referendum kampányában azt a hivatalos álláspontot képviselte, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált Európai Unió tagja, az egyes kabinettagok azonban Cameron engedélye alapján meggyőződésük szerint, szabadon dönthettek arról, hogy a kampányidőszakban személyesen milyen ajánlást fogalmaznak meg.

Erről a kompromisszumos megoldásról a kabinet EU-szkeptikus tagjainak nyomására született döntés.

A kormány erősen megosztott a kérdésben, az EU-szkeptikus szárny tagjai között olyan nehézsúlyú veteránok kampányoltak - saját kormányuk álláspontjával szemben - a Brexit, vagyis a kilépés mellett, mint Boris Johnson, London volt polgármestere és Michael Gove igazságügyi miniszter.

A bennmaradás mellett érvelő konzervatív párti Cameron egyik legfőbb szövetségese ugyanakkor Sadiq Khan, London májusban megválasztott új - egyben első muszlim - polgármestere, aki a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt színeiben indult és győzött a polgármester-választáson.

Cameronnak a brit EU-tagságot pártoló konzervatív táborban is van ellenzéke.

Kenneth Clarke, a Thatcher-éra utolsó máig aktív nagy tekintélyű veteránja, aki a korábbi konzervatív kormányokban számos miniszteri posztot is betöltött, és többször indult a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért, Londonban dolgozó külföldi újságíróknak tartott minapi háttérbeszélgetésén egyértelművé tette, hogy feleslegesnek, sőt felelőtlenségnek tartja a népszavazás kiírását. Érvelése szerint Nagy-Britanniában nagyon jól működő parlamentáris demokrácia van, és ha ezt valaki meg akarja kerülni egy olyan óriási horderejű kérdés népszavazásra bocsátásával, amely "a következő 30-40-50 évre" meghatározza Nagy-Britannia, sőt a világ sorsát, "az rendkívül meggondolatlan, felelőtlen lépést tesz". Clarke szerint ugyanis "nagyon kevés brit választónak van akár csak halovány fogalma arról, hogy az EU hogyan működik".

A kampány során a brit és a külföldi üzleti szféra legnagyobb vállalatai, valamint az EU-társállamok több vezetője is állásfoglalásokban, nyílt levelekben állt ki Nagy-Britannia EU-tagságáért.

A magyar kormány a Daily Mail című konzervatív brit napilap hétfői kiadásában közölt egész oldalas hirdetésben érvelt a brit EU-tagság megőrzése mellett.

"A döntés az Önöké, de szeretném, ha tudnák, hogy Magyarország büszkén áll Önök mellett az Európai Unió tagjaként" - állt a hirdetésben, amely alatt Orbán Viktor miniszterelnök aláírása volt látható.

A The Guardian című baloldali brit napilap online kiadásának véleményrovata szerdán Matteo Renzi olasz miniszterelnök cikkét közölte. Renzi szerint ha a brit választók a kilépésre szavaznak, az olyan hiba lenne, amelynek elsősorban ők fizetnék meg az árát. Az Európai Unió nem csupán a kontinens évszázados háborúskodásaira adott békés válasz, de olyan eszköz is, amely az egyéni gyengeségeket kollektív erővé alakítja, és nem az a probléma, hogy az EU túl sokat tesz ezért, hanem az, hogy túl keveset - fogalmaz az olasz kormányfő.

Renzi - utalva a Brexit-tábor érvrendszerének egyik visszatérő elemére - cikkében hangsúlyozva, hogy nem létezik "brüsszeli szuperállam", és a zöldségeseknek sem kell az uborkák méreteit méricskélniük.

Az elmúlt napok közvélemény-kutatásai arra vallanak, hogy a Brexit-tábor korábban mért jelentős előnye elenyészett; a jelenlegi felmérések zöme holtversenyt mutat, vagy a bennmaradást pártolók néhány pontos előnyét jelzi.