Csupán 7 magyar nemzetiségű képviselő jutott be a parlamentbe
Az MKP sikertelenségéhez némelyest az is hozzájárult, hogy az előzetesen mért eredményeknél magasabb volt a részvételi arány a választásokon, és az északi járásokban a szavazási kedv is, ha nem is jelentősen, de magasabbnak bizonyult, mint délen. A szavazatok számlálásának befejezése után kiderült: 59,81 százalékos volt Szlovákia lakosságának részvételi aránya a március 5-ei parlamenti választásokon.
Összesen nyolc párt került be a törvényhozásba. Azok közül az Irány-Szociáldemokrácia 28,3 százalékot szerzett, ami a 150 fős parlamentben 49 képviselői helyet jelent az eddigi kormánypártnak.
A Most-Híd 6,56 százalékot kapott, s 11 képviselője közül 7 magyar, 4 szlovák, míg a Magyar Közösség Pártját 4,04 százaléknyian támogatták, így nem lesz ott a törvényhozásban.
A többi bejutó párt eredménye a következőképpen alakult: Szabadság és Szolidaritás (SaS) - 12,10% - 21 képviselő, Egyszerű Emberek és Független Személyiségek - Új Többség (O¼aNO-NOVA) - 11,02% - 19 képviselő, Szlovák Nemzeti Párt (SNS) - 8,7% - 15 képviselő, Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárt (Kotleba–¼SNS) - 8,1% - 14 képviselő, Család vagyunk - Boris Kollár - 6,62% - 11 képviselő, Háló (#Sie) - 5,60% - 10 képviselő. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 4,94 százaléka sem volt elegendő ahhoz, hogy képviselői helyekhez jusson.
Míg négy évvel ezelőtt 13 képviselővel kezdte, majd 14-gyel fejezte be a választási ciklust a Most-Híd, ez alkalommal 11, közülük 7 magyar és 4 szlovák nemzetiségű képviselőjét ültetheti be a parlamentbe, ami elenyészően kevésnek bizonyul a magyar érdekek érvényesítéséhez. Lássuk, hogy a befutók esetében miként alakul a karikák száma és aránya az összes, vegyespártra leadott szavazathoz képest: Bugár Béla – 107 831 (64,2), Lucia Žitòanská – 58 569 (34,5), Simon Zsolt – 26 923 (16,1), Solymos László – 18 383 (11,0), František Šebej – 17 140 (9,9), Gál Gábor – 12 442 (7,5), Ivan Švejna - 12 509 (7,3), Bastrnák Tibor – 10 763 (6,5), Peter Kresák – 8866 (5,2), Érsek Árpád – 8662 (5,0) és Jakab Elemér – 6596 (4,0 százalék).
A preferenciaszavazatok némelyest átírták a sorrendet. Simon Zsolt a negyedik helyről jött fel a harmadikra, beelőzve Solymos Lászlót. František Šebej eredetileg a tizedik helyen volt, az ötödikre felkarikázták. Ivan Švejna a hetedik helyről egyet lépett előre, ezzel hátrább tolva Gál Gábort és Bastrnák Tibort. A nagy meglepetés Peter Kresák, alkotmányjogász, aki a huszadik helyről került be, immár a kilencedik helyen. Érsek Árpád is eggyel hátrább került, így a tizedik helyen van, Jakab Elemér viszont a nyolcadik helyről csúszott vissza a tizenegyedikre.
A Magyar Közösség Pártja listáján Berényi József, az MKP országos elnöke kapta a legtöbb karikát (50 673), utána Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke következik (32 174). A parlamenti választásokon most először indult Menyhárt József népszerűségét bizonyítja, hogy 20 131 voksával a 3. helyre került. Farkas Iván, a párt gazdaságpolitikai alelnökének (13 694) a 4. hely jutott. Sok (9264) preferenciaszavazatának köszönhetően az 5. helyre Orosz Örs, a Fiatal Függetlenek vezére, a 6. helyre pedig Cziprusz Zoltán (7241), a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke került. Mindennek olyan olvasata is van, hogy jó lépésnek bizonyult a párton belüli fiatalítási szándék, de a parlamenti bejutáshoz nem volt elegendő. Az MKP-n belül 5 ezernél több preferenciaszavazatot még az alábbi jelöltek kaptak: Köteles László (5730), Samu István (5569), Nagy Dávid (5533), Forró Krisztián (5412), Auxt Ferenc (5090) és Karaffa Attila (5022).
