Csontrákos lehetett a Neander-völgyi ősember
PHILADELPHIA. A csontdaganat valószínűleg már a Neander-völgyi ősembert sem kímélte, amerikai tudósok fedezték fel a nyomait egy 120 ezer éves bordatöredéken.
A csontdaganat valószínűleg már a Neander-völgyi ősembert sem kímélte, amerikai tudósok fedezték fel a nyomait egy 120 ezer éves bordatöredéken. Eddig 1000-4000 éves leleteken mutatták ki a betegség legrégibb jeleit - írták a kutatók a PLOS ONE tudományos folyóiratban. Igen ritkán diagnosztizálnak rákot ősemberi maradványokon, egyrészt mivel maga a megbetegedés is ritka volt, másrészt mert a rák sok fajtája csak idősebb korban jelentkezik, az emberek pedig akkoriban sokkal fiatalabb korukban haltak meg.
Janet Monge, a Philadelphiai Egyetem Archeológiai és Antropológiai Múzeumának munkatársa és kutatócsoportja egy alig három centiméteres Neander-völgyi bordatöredéken fedezte fel a csontrák egy jóindulatú fajtájának nyomait. A csontdarabot (egyéb leletek mellett) több mint száz évvel ezelőtt találták a mai Horvátország területén, Krapina környékén. Korát 120-130 ezer évre becsülik.
A kutatók röntgennel és CT-vel is alaposan megvizsgálták a csontot. Szövetének szerkezete és a tumor helyzete arra enged következtetni, hogy fibrózisos diszpláziáról lehetett szó - írták a szerzők. Ez a betegség a csontszövetet károsítja, és ma csak ritkán lép fel. Deformálhatja a csontokat, különösen az arckoponyát. Időnként becsípi az idegeket és az ereket, egyes páciensek csontfájdalomtól szenvednek.
A bordatöredék alapján a kutatók nem tudják megítélni, mekkora kínt okozhatott a Neander-völgyi ősembernek a daganat, a tanulmány szerint azonban a szennyezetlen környezetben élő ősembernél ugyanazok a daganatok alakultak ki, mint a mai embernél.
Janet Monge, a Philadelphiai Egyetem Archeológiai és Antropológiai Múzeumának munkatársa és kutatócsoportja egy alig három centiméteres Neander-völgyi bordatöredéken fedezte fel a csontrák egy jóindulatú fajtájának nyomait. A csontdarabot (egyéb leletek mellett) több mint száz évvel ezelőtt találták a mai Horvátország területén, Krapina környékén. Korát 120-130 ezer évre becsülik.
A kutatók röntgennel és CT-vel is alaposan megvizsgálták a csontot. Szövetének szerkezete és a tumor helyzete arra enged következtetni, hogy fibrózisos diszpláziáról lehetett szó - írták a szerzők. Ez a betegség a csontszövetet károsítja, és ma csak ritkán lép fel. Deformálhatja a csontokat, különösen az arckoponyát. Időnként becsípi az idegeket és az ereket, egyes páciensek csontfájdalomtól szenvednek.
A bordatöredék alapján a kutatók nem tudják megítélni, mekkora kínt okozhatott a Neander-völgyi ősembernek a daganat, a tanulmány szerint azonban a szennyezetlen környezetben élő ősembernél ugyanazok a daganatok alakultak ki, mint a mai embernél.
Forrás
MTI
