Csökkent a Németországba belépő menedékkérők száma

A naponta érkezők száma november 5-én haladta meg legutóbb a 10 ezres határt (akkor 10 485 illegális határátlépést jegyeztek fel), és november 8-án haladta meg legutóbb a 8 ezres határt (amikor 8381 illegális határátlépést regisztráltak), azután pedig két héten keresztül rendre 7-8 ezer fő lépett be az országba jogcím nélkül.

A szövetségi rendőrség szerint a hét eleje óta tapasztalható kismértékű csökkenésből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, korai lenne trendfordulóról beszélni.

A kimutatás alapján november eleje óta mintegy 207 ezren léptek be illegálisan Németországba. Õk nem mind helyben kívánnak menedékjogi kérelmet benyújtani, vannak köztük, akik csak átutaznak az országon, például Svédország felé.

A Németországban maradni szándékozó emberek számát a menedékkérők regisztrálását és tartományok közötti elosztását szolgáló EASY (Erstverteilung von Asylbegehrenden, azaz menedékkérők elsődleges elosztása) nevű nyilvántartási rendszer mutatja meg. Ebben a legutóbbi hivatalos adatok szerint novemberben a hónap 24. napjáig bezárólag 192 827 ember adatait rögzítették.

Németországban drámaian fölerősödött a menekülthullám a Magyarországról induló menedékkérők beengedéséről szeptember 5-ére virradóra hozott döntés óta, az időközben eltelt szűk negyedévben több mint 500 ezer menedékkérő érkezett az országba. Ekkora tömeg érkezésére még nem volt példa a modern menekültügy 1953-ban kezdődött németországi történetében.

A menekültügyi rendszer túlterheltségét jelzik pénteki sajtóbeszámolók, amelyek szerint az elbírálására váró menedékjogi kérelmek száma a szeptemberi 280 ezerről 328 ezerre emelkedett, holott a menekültügyi eljárásokat lefolytató szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) zajló létszámfejlesztés révén a lezárt ügyek száma az év eleje óta napi 1000-ről 1600-ra emelkedett.

A menedékjogi kérelmet személyesen kell benyújtani a BAMF-nál, ehhez időpontot kell kérni. A hivatalnál a következő három hónapra minden ügyfélfogadási időpont betelt, új időpontokat pedig egyelőre nem osztanak, így több százezren nem tudják benyújtani kérelmüket.

A közhangulat azonban az utóbbi hetekben nem változott jelentősen. A ZDF országos közszolgálati televízió pénteken ismertetett közvélemény-kutatási adatai szerint a németek 52 százaléka nem gondolja, hogy az ország megbirkózik a menekültek nagy számával. A bizakodók aránya 46 százalék. Október elején ez az arány 51:45 volt.

Ugyanakkor a reprezentatív felmérésben megkérdezettek csupán 10 százaléka számolt be arról, hogy lakóhelye környékén a menekültek, menedékkérők jelenléte nagy, vagy nagyon nagy gondot okoz. A megkérdezettek 47 százaléka azt mondta, hogy lakókörnyezetében semmilyen problémát nem okoznak a menekültek, menedékkérők.

A ZDF Politbarometer című felméréssorozatának aktuális eredményei szerint a kormánypártok választói támogatottsága sem változott lényegesen, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség 39 százalékon áll, éppen úgy, mint egy hónappal korábban, a szociáldemokraták (SPD) pedig egy százalékponttal gyengültek, támogatottságuk 25 százalékos.

A menekültválság mélyülésével egyre erősödő, jobboldali populistaként számon tartott parlamenten (Bundestag-) kívül Alternatíva Németországnak (AfD) viszont már 9 százalékon áll, míg a legutóbbi, 2013-as Bundestag-választáson még nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt.

"Nemzeti" menekültkontingensek kialakítását sürgetik az uniós tagállamoktól a német CDU/CSU belügyi szakpolitikusai

Az uniós tagállamoknak minden évben be kellene fogadniuk egy önállóan, saját hatáskörben meghatározott nagyságú csoport menekültet az európai migrációs válság kezelése céljából - sürgetik a CDU/CSU német jobbközép pártszövetség belügyekkel foglalkozó szakpolitikusai.

A szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó uniópártok szövetségi és tartományi szinten tevékenykedő belügyi szakpolitikusainak pénteki berlini konferenciáján elfogadott nyilatkozat szerint a menekültek rendezetlen beáramlását fel kell számolni, és helyette ki kell alakítani a "célzott humanitárius bevándorlást".

Ezt azonban a CDU elnöke, Angela Merkel kancellár nyilatkozataiból, beszédeiből kibontakozó, uniós szinten meghatározott kontingensre (létszámkeret) vonatkozó elképzelés helyett egy másik koncepció, a tagországi, nemzetállami hatáskörben meghatározott kontingensek révén kell megvalósítani az úgynevezett Berlini nyilatkozat alapján.

A dokumentum szerint valamennyi uniós tagállamának meg kellene jelölnie, hogy mennyi menekültet fogad be évente, és ezt a vállalást minden évben felül kellene vizsgálni, hozzá kellene igazítani a változó viszonyokhoz.

A nyilatkozat alapján a kontingensek ügyén kívül nem tapasztalható jelentős eltérés a szakpolitikusok és a kancellár válságkezelési elképzelései között, pedig korábban a CDU/CSU-nak ezen csoportjából rendkívül éles bírálatok fogalmazódtak meg a kormány menekültpolitikájával szemben, és többen a határok azonnali lezárását követelték.

"Senki nem akarja hermetikusan lezárni a határokat, kerítésről vagy falról nem is beszélve" - emelte ki a konferencia után tartott sajtótájékoztatón Stephan Mayer, a bajor CSU politikusa, a CDU/CSU parlamenti (Bundestag-) frakciójának vezető belügyi szakpolitikusa.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy hasznos lenne egyedül érkező férfi menedékkérőket visszafordítani a határon, de csak átmenetileg és korlátozott számban, az uniós partnereknek és az EU-n kívül tartózkodó menekülteknek küldendő "jelzésként".

A nyilatkozat szerint a legfontosabb lépések közé tartozik az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) megerősítése és az uniós külső határok biztosítása is a tagországok összefogásával. Kiemelték, hogy a külső határok védelméhez valamennyi tagállamnak rendelkezésre kellene bocsátania rendőröket.

A CDU/CSU szakpolitikusai egyebek között sürgetik egy "egységes európai menekültügyi eljárás" bevezetését, és azt is, hogy az eljárás lezárásáig tartó időszakban az EU-ban mindenütt a hasonló színvonalú ellátást nyújtsanak a menedékkérőknek. "Középtávon pedig ki kell egyenlíteni a menekültpolitikai keretfeltételeket", azaz az egységes menekültpolitika felé kell elmozdulni.

Mindez és a dokumentumban felsorolt többi javaslat, követelés is nagyjából egybevág az Angela Merkel nevével fémjelzett menekültpolitikai vonalvezetéssel. Megfigyelők szerint szintén beszédes, hogy a nyilatkozatban nem szerepel a befogadható menekültek száma felső határának, egy létszámkorlátnak a kijelölésére vonatkozó követelés, amelyet Angela Merkel elutasít.