Csökken a további orosz katonai beavatkozás valószínűsége
KIJEV. Az ukrán válság fő kérdése jelenleg az, várható-e, hogy Oroszország folytatja a Krímben elkezdett erőszakos területszerzést. Az elmúlt napok fejleményei alapján ennek a valószínűsége folyamatosan csökken - állapították meg szakértők egy az ukrajnai helyzetről tartott budapesti háttérbeszélgetésen.
Az Euro-atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány rendezvényén Rácz András, a szervezet kutatási igazgatója kiemelte: a válság legfőbb jellemzője, hogy nem előre jelezhető. A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, hogy Oroszország politikai céllal vonultatta fel haderejének jelentős részét az ukrán határon, és valószínűleg miután Moszkva a Krímet a magáénak tekinti, az Ukrajna keleti és déli része elleni támadás már nincs napirenden - vélekedett. Mint mondta, a májusi ukrajnai elnökválasztásig azonban várhatóan a helyükön maradnak az orosz csapatok, hogy Moszkva így gyakoroljon nyomást Ukrajnára. Vélhetően lassú, elhúzódó, de egyértelmű rendeződés lesz jellemző az orosz-ukrán kapcsolatokra - tette hozzá.
A szakértő hangsúlyozta: Oroszország alapvető célja Ukrajna kívül tartása a NATO-n. Paradox módon éppen a krími orosz támaszpont jelentett garanciát erre, de azzal, hogy a Krím kikerült Ukrajnából, ez a garancia megszűnt - magyarázta. Mint mondta, úgy tűnik, Ukrajna elfogadta ezt az orosz igényt, Kijevnek csak az EU-csatlakozás a célja, a belépés a NATO-ba nem. Megjegyezte: Oroszország korábban nem tekintette legitim partnernek az ukrán kormányt, de most már az látszik, hogy Moszkva kezdi elismerni az új kijevi vezetést, a korábbi nagyon kemény álláspontja felpuhul.
Rácz András kedvező fordulatként értékelte, hogy Kijev igyekszik visszaszorítani a szélsőséges nacionalistákat Ukrajnában, az ország nyugati és középső részein az állam fellép a milíciák ellen, hogy visszaálljon az állam erőszak-monopóliuma. A kutató szerint ami a Krímben történt, precedens nélküli, nem hasonlítható sem a Grúziában, sem a Koszovóban történtekhez, hiszen itt nem kiprovokált agresszió történt. Mindezért Oroszországnak katonai, politikai árat nem kell fizetnie, ugyanis aligha fog bárki háborút indítani ellene a Krím miatt, de a Moszkvát érintő gazdasági hatások kérdésesek - mondta. A szakértő arra is kitért, hogy korábban azért nem viseltek felségjelzést a Krímbe érkező orosz katonák, hogy ezzel jelezzék: nem azokhoz az orosz katonákhoz tartoztak, akik egyébként is legitim módon tartózkodhattak a Krímben.
Deák András Oroszország-szakértő az eseményen arról beszélt, hogy az ukrán gazdaság kilátásai nagyon rosszak, nem látszik, mitől indulhatna meg a növekedés. Az Oroszországgal szemben tervezett gazdasági szankciókkal kapcsolatban úgy vélekedett, nem úgy tűnik, hogy komoly szándék lenne a kiterjedt szankciós politikára, hiszen fontos, hogy ne rombolják le a fő gazdasági kapcsolatok egészét. Viszont érdemes minél tovább lebegtetni a szankciók lehetőségét, mert már ennek is komoly hatása van - mutatott rá.
Az energetikai helyzetet illetően a szakértő elmondta: a szankciók valószínűleg nem érintik az olaj- és a gázellátást, ebből a szempontból az igazi kockázatot inkább az Oroszország és Ukrajna közötti csapok elzárásának lehetősége jelentheti, a két ország közötti elhúzódó krízis adhat okot az aggodalomra. Deák András Magyarország ellátási biztonságáról úgy vélekedett, hogy az olaj miatt nincs miért aggódni, és az elmúlt években javult a gázellátás biztonsága is, aminek egyik oka a gázfogyasztás jelentős csökkenése.
Az orosz felsőház felmondta a flottamegállapodásokat
Felmondta az orosz fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeti állomásozatásáról Ukrajnával kötött szerződéseket keddi, rendkívüli ülésén az orosz parlament felsőháza. Az 1997-ben és 2010-ben kötött megállapodások felmondását egyhangúlag szavazta meg a 170 fős Szövetségi Tanács jelen lévő 134 tagja. Hétfőn az alsóházban is egyhangú döntés született arról, hogy semmisnek kell tekinteni az orosz Fekete-tengeri Flottával kapcsolatos négy szerződést. Az indoklás szerint a Krím félsziget és Szevasztopol város Oroszországhoz való csatlakozásáról március 18-án Moszkvában aláírt megállapodással tárgytalanná váltak az orosz-ukrán flottaegyezmények.
A Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett szétesését követően Oroszország és Ukrajna csak 1997-ben egyezett meg egymással az egykori szovjet Fekete-tengeri Flotta megosztásáról, az ezzel kapcsolatos kölcsönös elszámolásról, valamint az orosz hadiflotta krími státusáról és ott állomásoztatásának feltételeiről. Az erre vonatkozó három szerződést 1997. május 28-án Kijevben írták alá. 2010. április 20-án pedig a kelet-ukrajnai Harkivban Viktor Janukovics akkori ukrán elnök és az orosz államfői posztot akkor betöltő Dmitrij Medvegyev látta el kézjegyével az orosz flotta állomásozásának 2017 után még 25 évvel, azaz 2042-ig történő meghosszabbításáról kidolgozott szerződéscsomagot.
A harkivi megállapodásokban Oroszország azt vállalta, hogy tíz évre mintegy 30 százalékkal, 1000 köbméterenként 100 dollárral csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre meghatározott részének árát. A flottaszerződések felmondásáról tartott felsőházi vitában a Vlagyimir Putyin államfőt képviselő Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapodások (egyoldalú) megsemmisítése miatt Ukrajna még 10-11 milliárd dollárral tartozik Oroszországnak. Karaszin arra hivatkozott, hogy a lassan 17 éves eredeti megállapodás szerint Moszkvának évente 97,95 millió dolláros bérleti díjat kellett fizetnie a fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeti állomásoztatásáért. A bérleti díj összegét ugyanakkor Ukrajna Oroszországgal szembeni államadósságából vonták le, s az adósságot 2017-re írták volna le teljesen.
Az orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn, a dumában kijelentette, Moszkva készen áll arra, hogy megvitassa Kijevvel a megállapodások egyoldalú felmondása miatt keletkező jogi és pénzügyi kérdéseket. Az orosz nemzetbiztonsági tanács a múlt pénteki ülésén döntött arról, hogy Moszkva felmondja a fekete-tengeri hadiflottával kapcsolatos megállapodásokat, s ezt követően Vlagyimir Putyin elnök benyújtotta a törvényhozásnak az egyezmények megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatot.
A szakértő hangsúlyozta: Oroszország alapvető célja Ukrajna kívül tartása a NATO-n. Paradox módon éppen a krími orosz támaszpont jelentett garanciát erre, de azzal, hogy a Krím kikerült Ukrajnából, ez a garancia megszűnt - magyarázta. Mint mondta, úgy tűnik, Ukrajna elfogadta ezt az orosz igényt, Kijevnek csak az EU-csatlakozás a célja, a belépés a NATO-ba nem. Megjegyezte: Oroszország korábban nem tekintette legitim partnernek az ukrán kormányt, de most már az látszik, hogy Moszkva kezdi elismerni az új kijevi vezetést, a korábbi nagyon kemény álláspontja felpuhul.
Rácz András kedvező fordulatként értékelte, hogy Kijev igyekszik visszaszorítani a szélsőséges nacionalistákat Ukrajnában, az ország nyugati és középső részein az állam fellép a milíciák ellen, hogy visszaálljon az állam erőszak-monopóliuma. A kutató szerint ami a Krímben történt, precedens nélküli, nem hasonlítható sem a Grúziában, sem a Koszovóban történtekhez, hiszen itt nem kiprovokált agresszió történt. Mindezért Oroszországnak katonai, politikai árat nem kell fizetnie, ugyanis aligha fog bárki háborút indítani ellene a Krím miatt, de a Moszkvát érintő gazdasági hatások kérdésesek - mondta. A szakértő arra is kitért, hogy korábban azért nem viseltek felségjelzést a Krímbe érkező orosz katonák, hogy ezzel jelezzék: nem azokhoz az orosz katonákhoz tartoztak, akik egyébként is legitim módon tartózkodhattak a Krímben.
Deák András Oroszország-szakértő az eseményen arról beszélt, hogy az ukrán gazdaság kilátásai nagyon rosszak, nem látszik, mitől indulhatna meg a növekedés. Az Oroszországgal szemben tervezett gazdasági szankciókkal kapcsolatban úgy vélekedett, nem úgy tűnik, hogy komoly szándék lenne a kiterjedt szankciós politikára, hiszen fontos, hogy ne rombolják le a fő gazdasági kapcsolatok egészét. Viszont érdemes minél tovább lebegtetni a szankciók lehetőségét, mert már ennek is komoly hatása van - mutatott rá.
Az energetikai helyzetet illetően a szakértő elmondta: a szankciók valószínűleg nem érintik az olaj- és a gázellátást, ebből a szempontból az igazi kockázatot inkább az Oroszország és Ukrajna közötti csapok elzárásának lehetősége jelentheti, a két ország közötti elhúzódó krízis adhat okot az aggodalomra. Deák András Magyarország ellátási biztonságáról úgy vélekedett, hogy az olaj miatt nincs miért aggódni, és az elmúlt években javult a gázellátás biztonsága is, aminek egyik oka a gázfogyasztás jelentős csökkenése.
Az orosz felsőház felmondta a flottamegállapodásokat
Felmondta az orosz fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeti állomásozatásáról Ukrajnával kötött szerződéseket keddi, rendkívüli ülésén az orosz parlament felsőháza. Az 1997-ben és 2010-ben kötött megállapodások felmondását egyhangúlag szavazta meg a 170 fős Szövetségi Tanács jelen lévő 134 tagja. Hétfőn az alsóházban is egyhangú döntés született arról, hogy semmisnek kell tekinteni az orosz Fekete-tengeri Flottával kapcsolatos négy szerződést. Az indoklás szerint a Krím félsziget és Szevasztopol város Oroszországhoz való csatlakozásáról március 18-án Moszkvában aláírt megállapodással tárgytalanná váltak az orosz-ukrán flottaegyezmények.
A Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett szétesését követően Oroszország és Ukrajna csak 1997-ben egyezett meg egymással az egykori szovjet Fekete-tengeri Flotta megosztásáról, az ezzel kapcsolatos kölcsönös elszámolásról, valamint az orosz hadiflotta krími státusáról és ott állomásoztatásának feltételeiről. Az erre vonatkozó három szerződést 1997. május 28-án Kijevben írták alá. 2010. április 20-án pedig a kelet-ukrajnai Harkivban Viktor Janukovics akkori ukrán elnök és az orosz államfői posztot akkor betöltő Dmitrij Medvegyev látta el kézjegyével az orosz flotta állomásozásának 2017 után még 25 évvel, azaz 2042-ig történő meghosszabbításáról kidolgozott szerződéscsomagot.
A harkivi megállapodásokban Oroszország azt vállalta, hogy tíz évre mintegy 30 százalékkal, 1000 köbméterenként 100 dollárral csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre meghatározott részének árát. A flottaszerződések felmondásáról tartott felsőházi vitában a Vlagyimir Putyin államfőt képviselő Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapodások (egyoldalú) megsemmisítése miatt Ukrajna még 10-11 milliárd dollárral tartozik Oroszországnak. Karaszin arra hivatkozott, hogy a lassan 17 éves eredeti megállapodás szerint Moszkvának évente 97,95 millió dolláros bérleti díjat kellett fizetnie a fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeti állomásoztatásáért. A bérleti díj összegét ugyanakkor Ukrajna Oroszországgal szembeni államadósságából vonták le, s az adósságot 2017-re írták volna le teljesen.
Az orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn, a dumában kijelentette, Moszkva készen áll arra, hogy megvitassa Kijevvel a megállapodások egyoldalú felmondása miatt keletkező jogi és pénzügyi kérdéseket. Az orosz nemzetbiztonsági tanács a múlt pénteki ülésén döntött arról, hogy Moszkva felmondja a fekete-tengeri hadiflottával kapcsolatos megállapodásokat, s ezt követően Vlagyimir Putyin elnök benyújtotta a törvényhozásnak az egyezmények megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatot.
Forrás
MTI
