Csökken a tanítók tekintélye
Az iskolai agresszió előfordulását az alapiskolák pedagógusainak 92 százaléka megerősítette. A szerzők – a Páneurópai Főiskola három munkatársa, Linda Caková, Igor Bittner és Henrieta Rolková – a második SPAY (Social Pathology Among Youth) nemzetközi konferencián mutatták be „Agresszió, a tanulók agresszív viselkedése és a tanítók zaklatása az iskolákban" címmel készített munkájukat. Az anyag fő témája az ifjúság szociális patológiája volt, de foglalkozott a válófélben lévő szülők iskolaköteles gyermekeivel, a család szerepével, illetőleg a tanulók erkölcsi adottságaival és az egymás közötti zaklatással, megfélemlítéssel.
A tanulmány szerzőinek állítása szerint a tanítók zaklatására irányuló viselkedésforma célja a pedagógusok fenyegetése, megfélemlítése. A tanulók gyakran sértegetik, kinevetik a tanítókat, a tanítási órákon ordítoznak, nem hallgatnak rájuk, sőt vannak esetek, amikor testileg is bántalmazzák őket.
A felmérés keretében a mintavétel során két pozsonyi alapiskola és egy középiskola 57 pedagógusával készítették interjút. Az tanulóknál előforduló iskolai agressziót az alapiskolai pedagógusok 92 százaléka, a középiskola tanárok esetében pedig 74 százalékuk visszaigazolta.
Mint ahogy azt Caková is elmondta, a tanulók agresszív viselkedésének egyik formája, hogy ignorálja, nem vesz tudomást a dolgokról. A nevezett viselkedésforma előfordulását az alapiskolák tanítóinak 26, a középiskolai tanároknak pedig a 39 százaléka megerősítette. A felmérés során beigazolódott, hogy a zaklatás főként az osztályon belül történik.
A tanulók gyakorlatilag semmibe veszik a tanítókat, akik ezt sok esetben szakmai felkészültségük csődjeként élik meg, a zaklatás végül kétségbeesésbe kergeti őket, olyannyira, hogy hivatásukról is lemondanak.
A szerzők szerint az agresszív tanulók leggyakoribb személyiségjegyei az alacsony intelligenciaszint, a magas fokú impulzivitás, hiperaktivitás, szétszórtság, érzelmi labilitás, beszédzavar, csökkent önkontroll és önuralom, a társadalmi beilleszkedés és kommunikáció csökkent képessége, mások iránti toleranciaképesség csökkenése, a tetteikért és viselkedésükért vállalt felelősség képességének csökkenése, illetőleg. nem képesek teljes mértékben felismerni a jó és a rossz közötti különbséget.
Az agresszió hátterében gyakran a tanuló családi, illetve szociális környezete áll, amit az alapiskola tanítók 46 százaléka, a középiskolai tanároknak pedig a 31 százaléka visszaigazolt. Az okok egyike lehet a szülők hiányzó odafigyelése is. A további indokok között szerepel a tanítók alacsony szintű társadalmi megbecsülése, amit az alapiskolai tanítók 26, a középiskolai tanároknak pedig a 20 százaléka megerősített. A média gyermekekre gyakorolt hatását az alapiskolai tanítók 23, a középiskola tanároknak pedig a 18 százaléka tartotta fontosnak megjelölni.
„A tanítók tekintélye csökken. A múltban a társadalom megbecsült tagja volt, ma minden igyekezete ellenére a tanulók gyakorlatilag semmibe veszik” – összegezte Caková.
