Csökken a mester- és mérnökképzés Szlovákiában?
„Az oktatás minősége - számos tanulmányi program esetében - a bevezetett kétlépcsős képzés során sem javult. A valóság inkább annak az ellenkezője” – olvasható az Akkreditációs Bizottság jelentésében. Véleményük szerint a színvonal emelésének szempontjából megoldást jelentenének azok a bakkalaureátusi programok, melyek a hangsúlyt a gyakorlati képzésre helyezik.
Az ilyen zárt bakkalaureátusi képzésben részesült végzős hallgatók másodfokon nem folytathatnák tanulmányaikat. Elméleti képzésük is egyszerűbb lenne, mint a tanulmányaikat mester- vagy mérnökképzésen folytató diákoké. A bizottság szerint a javaslatot jogi formába kellene önteni, amely szerint a végzősök gyakorlati bakkalaureátusi oklevéllel zárnák tanulmányaikat.
„Véleményünk szerint a szakmai irányultságú programok támogatása az elkövetkező tervidőszakban is rendkívül fontos lesz, és az egyetemek támogatási rendszerének módosítása terén is figyelembe vesszük majd” – reagált az oktatási minisztérium. A tárca az Akkreditációs Bizottságtól a gyakorlati képzés pontos kritériumainak meghatározását várja. Azt azonban mérlegelni kell, törvénnyel kell-e szabályozni a felsőbb képzési szintre való továbbjutást – figyelmeztetett Michal Kaliòák, az oktatási tárca szóvivője.
„Jelen pillanatban úgy vélekedünk, hogy ezt a szabályozást a felvételi eljárásnak kellene biztosítania, s hogy egy jól felépített gyakorlati képzés mellett a felsőbb szintű tanulmányokra nem lesz szükség“ – egészítette ki. A tárca ugyanis azt várja, hogy a gyakorlati képzés végzősei a továbbtanulás helyett inkább munkába állnak majd.
Az Akkreditációs Bizottság jelentésében figyelmeztet arra is, hogy Szlovákiának sok főiskolája van, s közülük számos igen alacsony színvonalú tudományos-kutatói bázissal rendelkezik. A minőség javításának érdekében meg kellene szüntetni a diákok létszáma alapján folyósított támogatást, vagy növelni a GDP-nek a tudomány és kutatás támogatására fordított százalékarányát.
„Az EU országaival összehasonlítva Szlovákia a tudomány és a kutatás támogatása terén jelentősen lemaradt, mint ahogy az EU országok is lemaradnak Japán vagy az USA mögött“ – olvasható a jelentésben.
Szlovákia kormánya az elmúlt év novemberében hagyta jóvá 2020-ig terjedő kutatási és innovációs stratégiáját, melynek értelmében a kutatási célokra szánt összegnek a GDP 1,2 százalékára kellene emelkednie – reagált az oktatási tárca hozzáfűzve, hogy a minisztériumban már készül az egyetemek állami támogatásának új rendszere is.
