Csernobil - Évfordulós megemlékezések
A két államfő elhelyezte annak az emlékműnek az alapkövét, amely az atomerőműben bekövetkezett robbanás után a mentésben, illetve a katasztrofális következmények felszámolásban részt vevő "likvidátoroknak" a tiszteletére emelnek. Az emlékművet december 14-én leplezik le, azon a napon amikor - 1986-ban - az akkori szovjet kormány bejelentette, hogy "felszámolták" a nukleáris baleset következményeit.
A csernobili atomerőműben 25 éve történt katasztrófa következményeit tekintve az egyik legsúlyosabb műszaki katasztrófa volt, és tanulsággá vált az egész emberiség számára - állapította meg az orosz kormányfő az Orosz Csernobil Szövetség elnevezésű társadalmi szervezetnek az évforduló napján, kedden küldött táviratában.
Vlagyimir Putyin rámutatott, hogy a történtek rákényszerítették a világot az atomenergiával kapcsolatos biztonsági követelmények komoly felülvizsgálatára.
"Kötelességünk örökre emlékezni azokra az emberekre, akik tisztességgel teljesítették kötelességüket, és akik közül sokan életüket áldozták mások életéért. Ma fejet hajtunk emlékük, valamint a nukleáris balesetekben és katasztrófákban elhunyt minden áldozat emléke előtt" - írta a miniszterelnök.
Az orosz emberek Csernobilban máig a XX. század legsúlyosabb katasztrófáját látják. A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a csernobili atomerőműben történt baleset a lakosság 79 százaléka szerint az eddigi legsúlyosabb műszaki katasztrófa volt. 74 százalék látja úgy, hogy a legsúlyosabb következmény a halálozási arány radioaktív szennyezés miatti növekedése, míg 54 százalék a környezetszennyezést nevezte annak.
Orosz tudósok újra felajánlottak Japánnak több változatot a fukusimai erőmű nukleáris hulladékainak semlegesítésére. Vlagyivosztokba kedden tért vissza az Orosz Tudományos Akadémia távol-keleti részlegének csoportja, s tagjai elmondták: a hulladékok semlegesítése terén jelenleg Japánban amerikai szakértők dolgoznak, és jártak már ott francia szakemberek is. Közülük azonban senki nem bírt tapasztalatokkal a sós tengervízben oldott nukleáris hulladékok semlegesítése terén, noha ez különleges eset - mondta el kedden újságíróknak Valentyin Szergijenko, az akadémiai részleg elnöke.
Közlése szerint Japánban az oldatot jelenleg kondenzálják, és a maradékot kockákba préselik, így azonban a felszámolás évtizedekig tarthat.
Beszámolt arról, hogy megismertetették a japán kollégákat a sós vízben oldott nukleáris hulladékok semlegesítésére kidolgozott és a 90-es évek közepén szabadalmazott eljárásokkal, tárgyaltak a megfelelő berendezések Japánban való felépítéséről, felhívták a figyelmet a Primorje területen lévő úszó berendezésre, és most várják a japán fél válaszát.
A tudós rámutatott: a fukusimai erőműben nem történt nagy mértékű nukleáris szennyezés, de a következmények mérhetők Csernobilhoz, főleg mert az erőmű területén tárolták a fennállása óta, 30 év alatt felgyülemlett nukleáris hulladékot. "Ha egy plutóniumbombához mintegy 6 kilogramm plutónium szükséges, akkor ott mintegy 40 bombára való plutónium van. A hulladékot medencékben tárolták, amelyekből a földrengés nyomán elfolyt a víz, a hűtéshez használt tengervízzel pedig a szennyezés a tengerbe került, és a tengerfenékbe cézium, stroncium, urán és plutónium szivárgott" - mondta Szergijenko. Hozzátette: a japán szakértők minden igyekezete ellenére mindeddig nem sikerült teljesen lokalizálni a szivárgásokat.
