Cselekvőképes kormány kell Görögországnak
ATHÉN. A vasárnapi választások eredményének ismeretében Görögország ugyanott tart, mint a május 6-i voksolás után.
Változatlanul nem lehet tudni, hogy lesz-e Athénban napokon belül stabil kormány, illetve hogy a balkáni ország tagja marad-e az euróövezetnek. A hat héten belül rendezett második parlamenti választáson a szavazópolgárok jóval több mint egyharmada egyértelműen kifejezte akaratát: legyen vége a megszorításoknak és a reformoknak. Egyúttal azt is várják, hogy a politikusok összefogjanak és stabil kormányt hozzanak létre.
Ennek azonban vasárnap este még nem sok jele volt. A voksolás nem eredményezett egyértelmű többséget egyik tábor számára sem. Úgy tűnik, Athénban ismét idegőrlő koalíciós tárgyalások várhatók. Nem dőlt el, vajon Görögország bent marad-e az euróövezetben, vagy pedig visszatér a drachmához, annak minden következményével együtt.
A voksolásra két érzelem nyomta rá a bélyegét. Egyrészt a választók dühösek voltak a politikusokra, akik csaknem katasztrófába vezették az országot. Másrészt rettegtek attól, hogy még nagyobb részét elveszíthetik azoknak a jóléti vívmányoknak, amelyekre az utóbbi 30 évben tettek szert.
A politikai frontokon a voksolás semmit nem változtatott. A konzervatív Új Demokrácia a reformokkal és a mélyreható változtatásokkal új fejezetet akar nyitni Görögország életében. Ugyanakkor a párt korifeusai - Antonisz Szamarasz pártelnökkel az élen - arra panaszkodnak, hogy a szigorú takarékossági program megfojtja a görög gazdaságot. A munkanélküliség 23 százalékos, a 30 év alatti fiatalok közül minden másodiknak nincs állása. A társadalmi robbanás csak idő kérdésének tűnik.
A konzervatívok ezért azt akarják, hogy a hitelezőkkel folytatandó tárgyalásokon a majdani kormány egyik célja legyen a megszorítások enyhítése. Várható koalíciós partnerük, a szocialista Paszok pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányba vonják be a radikális Szirizát is. Mint az ARD televízió athéni tudósítója beszámolt róla, Evangelosz Venizelosz pártelnök alapos megfontolásból ragaszkodik a Sziriza kormányzati szerepéhez. Ellenzékben ugyanis a radikális baloldali szövetség - összefogva a kommunistákkal és más kisebb szélsőséges pártokkal - folyamatos sztrájkokkal és utcai demonstrációkkal béníthatná meg az ország életét. Görögországnak pedig erre van ma a legkevésbé szüksége.
Kétségtelen, hogy a választások nagy nyertese a Sziriza, amely májushoz képest bő 10 százalékkal tudta növelni szavazótáborát. A párt elnöke, Alexisz Ciprasz valóságos politikai sztárrá nőtte ki magát. A Sziriza sok szavazót csábított el a Paszok hívei közül, aminek az is az oka, hogy a görög fiatalok inkább a radikális baloldalban bíznak, semmint a szocialistákban, vagy pláne a konzervatívokban. Ezt a két pártot okolják a válságért és azért, hogy hazájuk a szakadék szélére sodródott. Ciprasz változatlanul "jégre" akarja tenni a takarékossági programot, és fölemelné az előző kormány által lefaragott béreket, fizetéseket. Arról, hogy miként valósítaná ezt meg, ha a külföldi hitelezők elzárják a pénzcsapokat, mélyen hallgat.
Egy dologban egyetértés van a görögök között: az országnak sürgősen cselekvőképes, stabil kormányra van szüksége, amely kivezeti az országot a válságból. "Cselekedjetek úgy, mint a válogatott: nemzeti egységben" - fogalmazott egy rádiókommentátor. A görög labdarúgó válogatott szombaton este óriási meglepetésre 1:0-ra legyőzte a nagy favorit oroszokat, akik ezzel kiestek az Európa-bajnokság küzdelmeiből, a görög csapat viszont bejutott a legjobb nyolc közé.
Mint Karagunisz csapatkapitány a tv-ben fogalmazott: a nemzeti tizenegy egész Görögországért küzdött, azért, hogy vigaszt és támaszt nyújtson a válságtól meggyötört lakosságnak. A negyeddöntőben azonban az oroszoknál is keményebb ellenfél vár Karaguniszékra: a német válogatott. Ha a görög rádió "varsói csodát" emlegetett szombaton este, akkor pénteken Gdanskban a németek ellen még nagyobb csodát kellene művelniük a kékmezeseknek. Bár kétségtelenül az ellenfél a favorit, megfigyelők emlékeztetnek a 2004. évi portugáliai Európa-bajnokságra. A görögök azon kifejezetten esélytelennek számítottak, ám rendre 1:0 arányú győzelmeket arattak minden ellenfelük fölött, s végül Európa-bajnokok lettek...
Ennek azonban vasárnap este még nem sok jele volt. A voksolás nem eredményezett egyértelmű többséget egyik tábor számára sem. Úgy tűnik, Athénban ismét idegőrlő koalíciós tárgyalások várhatók. Nem dőlt el, vajon Görögország bent marad-e az euróövezetben, vagy pedig visszatér a drachmához, annak minden következményével együtt.
A voksolásra két érzelem nyomta rá a bélyegét. Egyrészt a választók dühösek voltak a politikusokra, akik csaknem katasztrófába vezették az országot. Másrészt rettegtek attól, hogy még nagyobb részét elveszíthetik azoknak a jóléti vívmányoknak, amelyekre az utóbbi 30 évben tettek szert.
A politikai frontokon a voksolás semmit nem változtatott. A konzervatív Új Demokrácia a reformokkal és a mélyreható változtatásokkal új fejezetet akar nyitni Görögország életében. Ugyanakkor a párt korifeusai - Antonisz Szamarasz pártelnökkel az élen - arra panaszkodnak, hogy a szigorú takarékossági program megfojtja a görög gazdaságot. A munkanélküliség 23 százalékos, a 30 év alatti fiatalok közül minden másodiknak nincs állása. A társadalmi robbanás csak idő kérdésének tűnik.
A konzervatívok ezért azt akarják, hogy a hitelezőkkel folytatandó tárgyalásokon a majdani kormány egyik célja legyen a megszorítások enyhítése. Várható koalíciós partnerük, a szocialista Paszok pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányba vonják be a radikális Szirizát is. Mint az ARD televízió athéni tudósítója beszámolt róla, Evangelosz Venizelosz pártelnök alapos megfontolásból ragaszkodik a Sziriza kormányzati szerepéhez. Ellenzékben ugyanis a radikális baloldali szövetség - összefogva a kommunistákkal és más kisebb szélsőséges pártokkal - folyamatos sztrájkokkal és utcai demonstrációkkal béníthatná meg az ország életét. Görögországnak pedig erre van ma a legkevésbé szüksége.
Kétségtelen, hogy a választások nagy nyertese a Sziriza, amely májushoz képest bő 10 százalékkal tudta növelni szavazótáborát. A párt elnöke, Alexisz Ciprasz valóságos politikai sztárrá nőtte ki magát. A Sziriza sok szavazót csábított el a Paszok hívei közül, aminek az is az oka, hogy a görög fiatalok inkább a radikális baloldalban bíznak, semmint a szocialistákban, vagy pláne a konzervatívokban. Ezt a két pártot okolják a válságért és azért, hogy hazájuk a szakadék szélére sodródott. Ciprasz változatlanul "jégre" akarja tenni a takarékossági programot, és fölemelné az előző kormány által lefaragott béreket, fizetéseket. Arról, hogy miként valósítaná ezt meg, ha a külföldi hitelezők elzárják a pénzcsapokat, mélyen hallgat.
Egy dologban egyetértés van a görögök között: az országnak sürgősen cselekvőképes, stabil kormányra van szüksége, amely kivezeti az országot a válságból. "Cselekedjetek úgy, mint a válogatott: nemzeti egységben" - fogalmazott egy rádiókommentátor. A görög labdarúgó válogatott szombaton este óriási meglepetésre 1:0-ra legyőzte a nagy favorit oroszokat, akik ezzel kiestek az Európa-bajnokság küzdelmeiből, a görög csapat viszont bejutott a legjobb nyolc közé.
Mint Karagunisz csapatkapitány a tv-ben fogalmazott: a nemzeti tizenegy egész Görögországért küzdött, azért, hogy vigaszt és támaszt nyújtson a válságtól meggyötört lakosságnak. A negyeddöntőben azonban az oroszoknál is keményebb ellenfél vár Karaguniszékra: a német válogatott. Ha a görög rádió "varsói csodát" emlegetett szombaton este, akkor pénteken Gdanskban a németek ellen még nagyobb csodát kellene művelniük a kékmezeseknek. Bár kétségtelenül az ellenfél a favorit, megfigyelők emlékeztetnek a 2004. évi portugáliai Európa-bajnokságra. A görögök azon kifejezetten esélytelennek számítottak, ám rendre 1:0 arányú győzelmeket arattak minden ellenfelük fölött, s végül Európa-bajnokok lettek...
Forrás
MTI
