Csehországban is csökkent a magyarok száma
PRÁGA. Jelentősen csökkent a csehországi magyarok száma az elmúlt évtizedben – jelentette be Josef Skrabal, a Cseh Statisztikai Hivatal (ÈŠÚ) lakossági statisztikai osztályának igazgatója.
"A tavalyi, 2011. májusi népszámláláskor országosan 9049 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, míg 2001-ben még 14 672 személy" - tájékoztatta Skrabal az Magyar Távirati Irodát.
Tíz év alatt a csehországi magyarok száma tehát 5623-al csökkent. Az előző évtizedben - 1991 és 2001 között - 19 932-ről 14 672-re esett vissza a magyarok száma, ami 5260 fős veszteség volt.
"A népszámlálási adatok előzetesek, még nem véglegesek. Pontosításuk ugyan később megtörténik, de a számok nagyobb módosulására nem reális számítani" - mondta az igazgató.
Kifejtette: a Csehországban élő nemzeti kisebbségek tekintetében részletesebb demográfiai adatok - így a nemek közti arány, az életkori, az anyanyelvi, a vallási, állampolgársági és más statisztikai megoszlás kérdéseire vonatkozóan - még nem állnak a hivatal rendelkezésére.
"Az adatok összesítése és feldolgozása minden területen folyamatban van. Számításaim szerint idén ősszel már végleges adatokat tudunk közölni" - vélekedett Skrabal. Hozzátette, hogy településekre lebontva ugyan még nem állnak rendelkezésére a magyarok adatai, de régiónként már kezében vannak az előzetes adatok.
"Csehország 15 régiója közül a népszámlálás előzetes eredménye szerint Prágában él a legtöbb magyar: 1434 fő. A fővárost a Morvasziléziai megye követi 1391 magyar lakossal" - mutatott rá az statisztikai hivatal igazgatója.
A legkevesebb magyart, akárcsak 2001-ben, most is a két morvaországi, a Zlíni, illetve a Vysocina régiókban mutatta ki a népszámlálás. Az előbbiben 171, míg az utóbbiban 167 magyart találtak a számlálóbiztosok.
"Számítottunk a csehországi magyarok számának csökkenésére, de nem ilyen arányban – mondta Kocsis László, az Együttélés politikai mozgalom magyar tagozatának elnöke. - Amint kezünkben lesznek a részletes adatok, elemezni fogjuk azokat, s megnézzük, mit tudnának tenni a csehországi magyar szervezetek a helyzet javítása érdekében. A lehetőségeink azonban korlátozottak" - tette hozzá.
A Cseh Köztársaság területén nem őslakosok a magyarok; nagyobb számban Csehszlovákia megalakulása után érkeztek az egykori közös cseh-szlovák állam fejlettebb, nyugati felébe. A II. világháború után, amikor a szlovákiai magyarokat kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánították és megfosztották állampolgárságukról, nagyszámú, mintegy 40 ezer magyart kényszermunkára küldtek elsősorban a cseh határvidékre, ahonnan kitelepítették a szudétanémeteket. Ezen magyarok többsége az 1948-as kommunista hatalomátvétel után azonban rövidesen visszatért felvidéki szülőföldjére.
A mai csehországi magyarok így nem a kitelepítettek leszármazottai, hanem a szocialista rendszer éveiben és döntően munkalehetőség után kutatva vagy cseh élettársat találva telepedtek le Csehországban.
Tíz év alatt a csehországi magyarok száma tehát 5623-al csökkent. Az előző évtizedben - 1991 és 2001 között - 19 932-ről 14 672-re esett vissza a magyarok száma, ami 5260 fős veszteség volt.
"A népszámlálási adatok előzetesek, még nem véglegesek. Pontosításuk ugyan később megtörténik, de a számok nagyobb módosulására nem reális számítani" - mondta az igazgató.
Kifejtette: a Csehországban élő nemzeti kisebbségek tekintetében részletesebb demográfiai adatok - így a nemek közti arány, az életkori, az anyanyelvi, a vallási, állampolgársági és más statisztikai megoszlás kérdéseire vonatkozóan - még nem állnak a hivatal rendelkezésére.
"Az adatok összesítése és feldolgozása minden területen folyamatban van. Számításaim szerint idén ősszel már végleges adatokat tudunk közölni" - vélekedett Skrabal. Hozzátette, hogy településekre lebontva ugyan még nem állnak rendelkezésére a magyarok adatai, de régiónként már kezében vannak az előzetes adatok.
"Csehország 15 régiója közül a népszámlálás előzetes eredménye szerint Prágában él a legtöbb magyar: 1434 fő. A fővárost a Morvasziléziai megye követi 1391 magyar lakossal" - mutatott rá az statisztikai hivatal igazgatója.
A legkevesebb magyart, akárcsak 2001-ben, most is a két morvaországi, a Zlíni, illetve a Vysocina régiókban mutatta ki a népszámlálás. Az előbbiben 171, míg az utóbbiban 167 magyart találtak a számlálóbiztosok.
"Számítottunk a csehországi magyarok számának csökkenésére, de nem ilyen arányban – mondta Kocsis László, az Együttélés politikai mozgalom magyar tagozatának elnöke. - Amint kezünkben lesznek a részletes adatok, elemezni fogjuk azokat, s megnézzük, mit tudnának tenni a csehországi magyar szervezetek a helyzet javítása érdekében. A lehetőségeink azonban korlátozottak" - tette hozzá.
A Cseh Köztársaság területén nem őslakosok a magyarok; nagyobb számban Csehszlovákia megalakulása után érkeztek az egykori közös cseh-szlovák állam fejlettebb, nyugati felébe. A II. világháború után, amikor a szlovákiai magyarokat kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánították és megfosztották állampolgárságukról, nagyszámú, mintegy 40 ezer magyart kényszermunkára küldtek elsősorban a cseh határvidékre, ahonnan kitelepítették a szudétanémeteket. Ezen magyarok többsége az 1948-as kommunista hatalomátvétel után azonban rövidesen visszatért felvidéki szülőföldjére.
A mai csehországi magyarok így nem a kitelepítettek leszármazottai, hanem a szocialista rendszer éveiben és döntően munkalehetőség után kutatva vagy cseh élettársat találva telepedtek le Csehországban.
Forrás
MTI
