Csehország sem akar többsebességes Európát

A cseh kormányfőnek meggyőződése, hogy az Európai Unió jövőjéről nem az Európai Bizottságnak kell döntenie. Sobotka szerint ugyanakkor Prágának néhány hónapon belül tisztáznia kell, hogy mi lesz az álláspontja az EU-val kapcsolatban Nagy-Britannia távozása után a szervezetből.   

"A Cseh Köztársaság pozíciója pillanatnyilag az, hogy nem támogatjuk a többsebességes Európát" - szögezte le Bohuslav Sobotka a szenátus európai bizottságának tagjaival találkozva. Hasonló álláspontot foglal el a visegrádi csoport további három országa, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia is - tette hozzá. A többsebességű Európai Unió koncepcióját a szervezet régebbi tagállamai, elsősorban Németország és Franciaország szorgalmazzák.   

A cseh kormányfő szerint az Európai Bizottság által ismertetett öt jövőkoncepció csak vitaalap, de a döntést a tagállamok képviselőinek kell meghozniuk az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben. Sobotka kifejtette: a jövőben meg kellene erősíteni az Európai Tanács jogköreit és a döntéseket csak egyhangúlag, nem pedig többségi szavazattal szabadna elfogadni.    

Václav Hampl, a szenátus európai bizottságának elnöke szerint Csehországnak az az érdeke, hogy ne veszítse el kapcsolatát az Európai Unióban zajló meghatározó folyamatokkal. Nagy-Britannia kiválásával az Európai Unióból csökken azon országok súlya, amelyek nem tagjai az euróövezetnek. Csehországban ezért haladéktalanul fel kellene újítani a vitát az euró bevezetéséről - szögezte le Hampl. Csehországban jelenleg nincs hivatalosan kitűzött dátuma az euró bevezetésére.  

Lengyel kormányszóvivő: a római nyilatkozat nem oldja meg az EU jövőjét, de új nyitásra ad esélyt

A Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából szervezett EU-csúcstalálkozón elfogadandó nyilatkozat nem oldja meg az unió jövőjét érintő problémákat, de új nyitásra ad esélyt - jelentette ki Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő szerdán, leszögezve: a dokumentumra vonatkozó lengyel álláspontot a V4-ek közös tervezete tartalmazza.

Szombaton az Európai Parlament elnöke, a frakciók vezetői és az uniós tagállamok vezetői az olasz fővárosban a Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából megvitatják, merre haladjon tovább az európai integráció Nagy-Britannia uniós kilépését (Brexit) követően. Közös állásfoglalásukat a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában rögzítik majd.

"Az Európai Unió (EU) jövőjét (érintő problémákat) a római csúcson nem oldják meg" - értékelte a szóvivő a lengyel közszolgálati rádió első csatornájának (Polskie Radio 1) nyilatkozva. Hozzáfűzte: Varsó reméli, hogy a tagállamok által "jelenleg is egyeztetett nyilatkozatot mégis elfogadják, és ez esélyt ad új nyitásra".

A lengyel politikai vezetők az utóbbi napokban többször aláhúzták: elutasítják az EU alapító országai által szorgalmazott koncepciót, a két-, illetve többsebességes Európát.

A dokumentum remélhetőleg arról is szól majd, hogy az EU változni fog, lakosai felé fordul, és nem zárkózik be "kizárólag a brüsszeli intézmények falai közé" - fogalmazott a szóvivő. Elmondta: a nyilatkozatra vonatkozó lengyel álláspontot a V4 kormányfőinek március eleji varsói csúcstalálkozóján közzétett tervezet tartalmazza. "A lengyel kormány - amint az egész V4 is - szorgalmazza, hogy az EU-ban kevesebb legyen a bürokrácia, több a demokrácia" - mondta.   

A közös visegrádi állásfoglalásból kiemelte a nemzeti parlamentek megerősített szerepét, valamint azt, hogy az Európai Bizottság "teljesítse végre az alapszerződésekben rögzített funkcióit, a végrehajtó funkciót (...) és ne folytassa saját, gyakran a tagállamok kormányfői által javasoltaktól elrugaszkodó politikáját".   

Mindenekelőtt arról van szó, hogy a tagállamok "visszaszerezzék az EU-ban zajló folyamatokért viselt felelősséget" - húzta alá. Az uniós alapszerződések esetleges módosításáról Bochenek elmondta: ez "a legmesszemenőbb cél lenne", bizonyos változásokat "talán módosítások nélkül sikerül bevezetni". Megjegyezte: az Egyesült Királyság kiválása az EU-ból amúgy is "biztosan megköveteli a módosításokat".   

A római csúcstalálkozó alkalmából szerdán Lengyelország volt elnökei - Lech Walesa, Aleksander Kwasniewski és Bronislaw Komorowski - közös felhívást adtak ki, melyben aggodalmaiknak adtak hangot a lengyel kormány "konfrontatív és euroszkeptikus politikája" miatt. "Ennek következménye Lengyelország nemzetközi marginalizációja lehet, valamint az, hogy önmagát zárja ki az európai integráció jövőjéről döntő államok köréből" - áll az Instytut Europa nevű civil szervezet Facebook közösségi honlapján közzétett levélben.   

A legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) alelnöke, volt nemzetvédelmi miniszter, Tomasz Siemoniak szerdán a Polskie Radio 1-nek nyilatkozva reményének adott hangot, hogy Beata Szydlo Rómában "nagyon világosan megfogalmazza: Lengyelország az integráció mellett áll ki".  Elmondta: a PO is ellenzi a többsebességes Európa koncepcióját, viszont a kormánypolitikusok egyes kijelentései azt mutathatják, hogy ők "Lengyelország kissé lassabb sebességét szeretnék".