Cseh elnökválasztás: egyre több a jelölt
Václav Klaus köztársasági elnök második ötéves megbízatása 2013. március 7-én jár le, így a választásra a legnagyobb valószínűséggel január második vagy február első felében kerülhet sor.
Az idén februárban - két évtizedes éles vita után - elfogadott alkotmánymódosítás szerint a köztársasági elnököt már nem a parlament két háza, hanem a polgárok választják meg közvetlenül. Az államfőjelölt állításához minden cseh állampolgárnak joga van. Ennek feltétele egy petíció legalább 50 ezer támogatóval. Ugyanakkor saját jelöltet állíthat legalább 20 képviselő vagy legalább tíz szenátor is. A jelöltek hivatalos bejegyzése ősszel lesz.
Ezeket a feltételeket eddig egyedül Miloš Zeman volt szociáldemokrata kormányfő (1998-2002) teljesítette. Zeman független jelöltként indulna, és csapata már összegyűjtötte a bejegyzéshez szükséges 50 ezer aláírást. Megvan az a húsz képviselő is, aki szükség esetén szintén hajlandó támogatni Miloš Zeman jelölését.
A közismert politikus, aki 2006 után "nyugdíjba" vonult, újabban ismét nagyon aktív, gyakran szerepel a médiában, és járja az országot. Zemannak a baloldalon, különösen a szociáldemokraták körében nagy a támogatottsága és népszerűsége. Fontos fejlemény, hogy Václav Klaus is nyilvánosan jelezte: támogatni tudja a politikus megválasztását. Ez azért is figyelemre méltó, mert a jelenlegi elnök a jobboldal legmarkánsabb politikusa, bár tény, hogy az általa alapított Polgári Demokratikus Pártot (ODS) néhány éve már elhagyta.
Miloš Zeman aktivitása zavart keltett a Cseh Szociáldemokrata Pártban (ÈSSD), és részben meg is osztotta azt. A párt Jiøí Dienstbier fiatal alelnököt, a jelenleg legnépszerűbb cseh politikust kívánja indítani a választáson. A párt egyik szárnya - Zdenìk Škromach volt alelnökkel és népjóléti miniszterrel az élen - viszont azt szeretné, ha a ÈSSD megegyezne Zemannal, és az egykori pártelnök jelöltségét támogatná. A párton belüli vitákat jól mutatja, hogy Škromachot a napokban kizárták a párt árnyékkabinetjéből. Miloš Zemant a ÈSSD egyszer már jelölte elnöknek, majd a rivális szárny megfúrta; azóta a viszony kiélezett.
A jobboldalon észrevehetően nagy a bizonytalanság, és egyelőre nincs olyan személyiség, aki komoly vonzerőt gyakorolna a választókra. A legerősebb kormánypártban, az ODS-ben már zajlik az előválasztás, amelynek győztese a párt hivatalos elnökjelöltjévé válik. Eredetileg két politikus jött szóba: Pøemysl Sobotka, a szenátus volt elnöke és Miroslava Nìmcová, a képviselőház jelenlegi elnöke. Nìmcová még a választás megkezdése előtt visszalépett, viszont jelentkezett Evžen Tošenovský, a párt EP-képviselője. A jelenlegi állás szerint Pøemysl Sobotka a favorit. Országos népszerűsége azonban nem jelentős.
A kormánykoalícióhoz tartozó TOP 09 párt közölte, hogy Karel Schwarzenberg pártelnök-külügyminisztert indítja a választáson. Schwarzenberg támogatottsága azonban alacsony.
A nem hivatalos elnökjelöltek közül az országos felmérések szerint a szintén független Jan Fischer volt miniszterelnök a legnépszerűbb. Fischer a Mirek Topolánek vezette jobboldali kormány 2009 áprilisi bukása után egy évig volt az úgynevezett hivatalnokkormány elnöke. Jelenleg egy nagy európai bank alelnöke Londonban. Jan Fischer láthatóan komolyan gondolja indulását, mert irodát nyitott Prágában, és bejelentette, ősszel feladja banki posztját, hazatér, és a kampánnyal fog foglalkozni. Fischer már most igen aktív, jelen van a médiában, és rendszeresen találkozik a választókkal.
Nem mondható el ilyen aktivitás Schwarzenbergről és Jan Švejnarról, az Egyesült Államokban élő cseh közgazdászról. Utóbbi eredetileg a ÈSSD jelöltje lett volna. Miután a közgazdász a párt támogatását elfogadva, de hivatalosan független jelöltként akart indulni, útjaik elváltak. Švejnar, aki a legutóbbi elnökválasztáson majdnem legyőzte Klaust, így politikai háttér nélkül maradt, és népszerűsége is csökken.
Új emberként jelentkezett be a héten a versenybe Vladimír Dlouhý, a kilencvenes évek egyik legnépszerűbb cseh politikusa, korábbi ipari miniszter. Vladimír Dlouhý pénzügyi szakember, minisztersége után a Goldman-Sachs bankcsoport vezető elemzője volt. Tevékenységéről erősen megoszlanak a vélemények. Felróják neki azt is, hogy kijelentette: vállalja, hogy a kommunista párt tagja volt, mert a régi szocialista rendszerben ebben nem volt semmi különös. Emiatt nem is kíván bocsánatot kérni, mert az szerinte hamis lenne. Jan Fischer, aki a rendszerváltás előtt szintén tagja volt a kommunista pártnak, korábban nyilvánosan elnézést kért ezért a "hibáért". Dlouhý támogatottságáról egyelőre nincsenek felmérések.
A cseh elnökválasztás kétfordulós lesz. Az a jelölt, aki már az első körben megszerzi a szavazatok több mint ötven százalékát, államfővé válik. Ha nincs ilyen jelölt, akkor a második körbe jutott két jelölt közül az nyer, aki egyszerű többséget szerez.
A most folyó előcsatározásból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, néhány politikai jelzést azonban igen. Az egyik legfőbb az, hogy a független jelöltek pillanatnyilag verik még a legnépszerűbb politikusokat is. A másik pedig az, hogy a legnépszerűbb jelöltek mind a baloldalhoz köthetők, markáns jobboldali jelölt egyelőre nincs a láthatáron. A harmadik jelenség, hogy a kommunista múlt már nem számít olyan tehernek, amelyet nem lehetne vállalni, vagy legalábbis bevallani.
