Csáky Pál: összetartozásunk és önbecsülésünk növelése június 4-e üzenete
A Csemadok székházának kiállítótermében ünnepélyesen nyitották meg az "Érintkezések" címet viselő, magyar utazók és felfedezők - köztük Kőrösi Csoma Sándor, Magyar László, Vámbéry Ármin, Teleki Sámuel, Almásy László, Széchenyi Béla és mások - életművét bemutató dokumentumkiállítást.
Mindig voltak a nemzetnek olyan tagjai, akik nehéz időkben is egyetemes értékeket tudtak teremteni - mutatott rá az erdélyi Sógor Csaba, a kiállítás ötletgazdája a tárlatmegnyitón mondott beszédében. Kiemelte: ez a tény azt az üzenetet is magában hordozza, hogy a külhoni magyarságnak megmaradása és sikeressége érdekében meg kell mutatnia környezetének, miért érdemes szeretni és védeni ezt a közösséget.
Az ünnepi megemlékezés második részében Csáky Pál (MKP) és Sógor Csaba (RMDSZ) európai parlamenti képviselők a külhoni magyarság aktuális helyzetét és problémáit, illetve boldogulási lehetőségeit elemezték.
Az eszmecsere során a két képviselő olyan kérdéseket érintett, hogy miképpen élik meg az erdélyi és a felvidéki magyarok az anyaországon kívüli létet, ezeknek a közösségeknek az utóbbi évtizedekben kimutatott létszámfogyatkozását, politikai és egyéb megosztottságukat, valamint viszonyukat a többségi nemzettel abban az országban ahol élnek.
A Trianon után létrehozott nemzetállamok nem a kisebbségeik megóvása, hanem azok felszámolása érdekében jöttek létre és ez a viszonyulás mindmáig érezhető - értett egyet az utóbbi témát elemezve Csáky Pál és Sógor Csaba. Rámutattak: ma, amikor ezekre a nemzetállamokra - konkrétan Romániára és Szlovákiára - európai uniós és NATO csatlakozásuk után már nem nehezedik megfeleltetési kényszer, a korábbinál is kevesebb motivációjuk van arra, hogy tegyenek valamit kisebbségeik megóvása érdekében.
Az erdélyi, illetve a felvidéki magyarság létszámfogyatkozásának jelenségével kapcsolatban Sógor Csaba egyértelműen a szórvány és szigetmagyarság minden eszközzel való megtartása mellett foglalt állást. A létszámfogyatkozás megállításának célja kapcsán pedig úgy vélekedett: "sajnos még a múltat siratjuk és nem találtuk meg a megoldást."
"Azt hiszem, hogy Mohács, Trianon és sok-sok egyéb nemzeti tragédiánk – volt elég, most is akad – részben elkerülhető lett volna, hogyha mi magyarok gyakrabban leülünk egymással, és megbeszéljük a dolgainkat - mondta az erdélyi politikus, hozzátéve, "a felelősség, a gyász, az öröm és együtt megbeszélni a múltat, s jelent, s jövendőt: ez a közös feladatunk."
Csáky Pál a külhoni magyarság megosztottságával összefüggésben azt hangsúlyozta: a magyar közösségek Erdélyben és a Felvidéken tapasztalható - politikai pártokhoz való hovatartozás mentén megjelenő - megosztottsága egymástól teljesen eltérő helyzetet mutat. Míg Erdélyben magyar érdekeket képviselő pártok közti versenyről van szó, addig a Felvidéken a vegyespárt megjelenésével olyan veszélyes precedens jött létre, aminek negatívumai a jövőben akár Erdélyben is megmutatkozhatnak.
Az MKP politikusa szerint Európa jelenleg nagyon szétzilált. Ezért most mindennél fontosabb az, hogy becsüljük meg egymást. "Senki nem fog bennünket megbecsülni akkor, ha mi önmagunkat feladjuk. Tehát úgy gondolom, hogy a nemzeti összetartozás napján ezt az önbecsülést kell a világ elé tárnunk. Önmagunkban kell hinnünk, és egymást kell segíteni megtartani és felemelni" - mondta Csáky Pál, aki szerint június 4-e üzenete épp ezért az összetartozásunk és önbecsülésünk növelése.
