Corlatean: sértik az alapszerződést a magyar fél autonómiapárti nyilatkozatai
MAROSFÕ. Titus Corlatean román külügyminiszter a magyar-román alapszerződés megsértésének minősítette a magyarországi döntéshozóknak az etnikai autonómiát támogató nyilatkozatait - közölte pénteken a Mediafax hírügynökség.
A román diplomácia vezetője egy előző napi székelyföldi rendezvényen, a külhoni románságnak szervezett Marosfői Nyári Egyetemen fejtette ki álláspontját a székely autonómiaigényről.
"A magyarországi döntéshozóknak a kollektív jogokat, vagy az etnikai alapú területi autonómiát szorgalmazó nyilatkozatai, amelyeket nem egyszer román területen fogalmaznak meg, gyakorlatilag megkérdőjelezik a Románia és Magyarország közötti alapszerződés érvényességét, ami nagyon súlyos, vagy éppenséggel a szerződés megsértését jelenthetik" - jelentette ki a román diplomácia vezetője.
Corlatean szerint politikailag, jogilag és közigazgatásilag is elfogadhatatlan az "úgynevezett Székelyföldi autonómia mesterséges témájának" felvetése a magyarországi döntéshozók részéről. "A mindkét fél által elfogadott alapszerződés 15. cikkelye és melléklete azt szögezi le összefoglalva, hogy kétoldalú kapcsolatokban nem fogadjuk el a kollektív jogokat és az etnikai alapú autonómiákat" - érvelt a román külügyminiszter.
Corlatean utalt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tett kijelentésére is, miszerint az elmúlt években nem volt olyan magyar kormányfői nyilatkozat, amely ne adta volna meg a tiszteletet a román népnek és vezetőinek, de román oldalról hosszú az ilyen nyilatkozatok listája. A román külügyminiszter azt mondta: a tisztelet elsősorban az 1996-ban aláírt magyar-román alapszerződés tiszteletben tartását jelenti.
A székelyföldi román civil szervezetek rendezvényén a bukaresti kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székelyföldi autonómiatervezetéről is kérdezték a külügyminisztert. Bár a jogszabály szövegét az RMDSZ még nem hozta nyilvánosságra, a fórum résztvevői tudni vélték, hogy abban olyan rendelkezés szerepel, miszerint azok, akiknek nem felel meg autonómia, a statútum elfogadásától számított fél éven belül kérhetik átköltöztetésüket.
"Nem láttam egy végleges, írott formáját az etnikai alapú területi autonómiáról szóló (RMDSZ) tervezetnek, és nagy érdeklődéssel várom, hogy pontosabban megismerhessem ezeket az elképzeléseket. De hogy román etnikumú román állampolgárokat arra kötelezzenek, hogy elköltözzenek, az teljességgel elfogadhatatlan. Ilyesmiről beszélni sem érdemes, ez olyan szélsőséges elképzelés, aminek nincs mit keresnie egy demokratikus társadalomban" - hangsúlyozta Titus Corlatean.
"Az úgynevezett Székelyföld etnikai alapú területi autonómiája - az egykori sztálinista kísérlet, a Magyar Autonóm Tartomány aktualizált formája" című marosfői fórum résztvevői felhívást intéztek a román államfőhöz, kormányhoz és parlamenthez, amelyben határozott állásfoglalást sürgetnek a székelyföldi autonómiatörekvések ügyében.
KKM: nem sérti az autonómia kérdése a magyar-román alapszerződést
Az autonómia kérdése nem sérti a magyar-román alapszerződést, hiszen éppen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé - mondta Nagy Anna külügyi szóvivő pénteken az MTI érdeklődésére. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szóvivője arra reagált, hogy Titus Corlatean román külügyminiszter a magyar-román alapszerződés megsértésének minősítette csütörtökön a magyarországi döntéshozóknak az etnikai autonómiát támogató nyilatkozatait.
Nagy Anna kiemelte: Magyarország már többször is világossá tette Románia előtt, hogy a kétoldalú alapszerződés értelmében a romániai magyarság ügyeit nem tekinti román belügynek. Martonyi János korábbi külügyminiszter például tavaly márciusi bukaresti látogatása alkalmával is kifejtette ezt az álláspontot - emlékeztetett. Hangsúlyozta: az autonómia kérdésében "a román kormány nem Magyarországgal vitatkozik, hanem a saját állampolgáraival". Ugyanakkor történelmi példák is azt mutatják, hogy az autonómia kivívásához szükség van az anyaország támogatására - közölte a szóvivő. Hozzátette: a magyar kezdeményezések nem az etnikai alapú területi autonómiáról szólnak, de "a román reakciók gyakran félreértelmezik ezt".
Titus Corlatean a Mediafax hírügynökség pénteki közlése szerint egy előző napi székelyföldi rendezvényen, a külhoni románságnak szervezett Marosfői Nyári Egyetemen fejtette ki álláspontját a székely autonómiaigényről.
"A magyarországi döntéshozóknak a kollektív jogokat, vagy az etnikai alapú területi autonómiát szorgalmazó nyilatkozatai, amelyeket nem egyszer román területen fogalmaznak meg, gyakorlatilag megkérdőjelezik a Románia és Magyarország közötti alapszerződés érvényességét, ami nagyon súlyos, vagy éppenséggel a szerződés megsértését jelenthetik" - jelentette ki a román diplomácia vezetője.
Corlatean szerint politikailag, jogilag és közigazgatásilag is elfogadhatatlan az "úgynevezett Székelyföldi autonómia mesterséges témájának" felvetése a magyarországi döntéshozók részéről. "A mindkét fél által elfogadott alapszerződés 15. cikkelye és melléklete azt szögezi le összefoglalva, hogy kétoldalú kapcsolatokban nem fogadjuk el a kollektív jogokat és az etnikai alapú autonómiákat" - érvelt a román külügyminiszter.
"A magyarországi döntéshozóknak a kollektív jogokat, vagy az etnikai alapú területi autonómiát szorgalmazó nyilatkozatai, amelyeket nem egyszer román területen fogalmaznak meg, gyakorlatilag megkérdőjelezik a Románia és Magyarország közötti alapszerződés érvényességét, ami nagyon súlyos, vagy éppenséggel a szerződés megsértését jelenthetik" - jelentette ki a román diplomácia vezetője.
Corlatean szerint politikailag, jogilag és közigazgatásilag is elfogadhatatlan az "úgynevezett Székelyföldi autonómia mesterséges témájának" felvetése a magyarországi döntéshozók részéről. "A mindkét fél által elfogadott alapszerződés 15. cikkelye és melléklete azt szögezi le összefoglalva, hogy kétoldalú kapcsolatokban nem fogadjuk el a kollektív jogokat és az etnikai alapú autonómiákat" - érvelt a román külügyminiszter.
Corlatean utalt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tett kijelentésére is, miszerint az elmúlt években nem volt olyan magyar kormányfői nyilatkozat, amely ne adta volna meg a tiszteletet a román népnek és vezetőinek, de román oldalról hosszú az ilyen nyilatkozatok listája. A román külügyminiszter azt mondta: a tisztelet elsősorban az 1996-ban aláírt magyar-román alapszerződés tiszteletben tartását jelenti.
A székelyföldi román civil szervezetek rendezvényén a bukaresti kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székelyföldi autonómiatervezetéről is kérdezték a külügyminisztert. Bár a jogszabály szövegét az RMDSZ még nem hozta nyilvánosságra, a fórum résztvevői tudni vélték, hogy abban olyan rendelkezés szerepel, miszerint azok, akiknek nem felel meg autonómia, a statútum elfogadásától számított fél éven belül kérhetik átköltöztetésüket.
"Nem láttam egy végleges, írott formáját az etnikai alapú területi autonómiáról szóló (RMDSZ) tervezetnek, és nagy érdeklődéssel várom, hogy pontosabban megismerhessem ezeket az elképzeléseket. De hogy román etnikumú román állampolgárokat arra kötelezzenek, hogy elköltözzenek, az teljességgel elfogadhatatlan. Ilyesmiről beszélni sem érdemes, ez olyan szélsőséges elképzelés, aminek nincs mit keresnie egy demokratikus társadalomban" - hangsúlyozta Titus Corlatean.
"Az úgynevezett Székelyföld etnikai alapú területi autonómiája - az egykori sztálinista kísérlet, a Magyar Autonóm Tartomány aktualizált formája" című marosfői fórum résztvevői felhívást intéztek a román államfőhöz, kormányhoz és parlamenthez, amelyben határozott állásfoglalást sürgetnek a székelyföldi autonómiatörekvések ügyében.
KKM: nem sérti az autonómia kérdése a magyar-román alapszerződést
Az autonómia kérdése nem sérti a magyar-román alapszerződést, hiszen éppen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé - mondta Nagy Anna külügyi szóvivő pénteken az MTI érdeklődésére. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szóvivője arra reagált, hogy Titus Corlatean román külügyminiszter a magyar-román alapszerződés megsértésének minősítette csütörtökön a magyarországi döntéshozóknak az etnikai autonómiát támogató nyilatkozatait.
Nagy Anna kiemelte: Magyarország már többször is világossá tette Románia előtt, hogy a kétoldalú alapszerződés értelmében a romániai magyarság ügyeit nem tekinti román belügynek. Martonyi János korábbi külügyminiszter például tavaly márciusi bukaresti látogatása alkalmával is kifejtette ezt az álláspontot - emlékeztetett. Hangsúlyozta: az autonómia kérdésében "a román kormány nem Magyarországgal vitatkozik, hanem a saját állampolgáraival". Ugyanakkor történelmi példák is azt mutatják, hogy az autonómia kivívásához szükség van az anyaország támogatására - közölte a szóvivő. Hozzátette: a magyar kezdeményezések nem az etnikai alapú területi autonómiáról szólnak, de "a román reakciók gyakran félreértelmezik ezt".
Titus Corlatean a Mediafax hírügynökség pénteki közlése szerint egy előző napi székelyföldi rendezvényen, a külhoni románságnak szervezett Marosfői Nyári Egyetemen fejtette ki álláspontját a székely autonómiaigényről.
"A magyarországi döntéshozóknak a kollektív jogokat, vagy az etnikai alapú területi autonómiát szorgalmazó nyilatkozatai, amelyeket nem egyszer román területen fogalmaznak meg, gyakorlatilag megkérdőjelezik a Románia és Magyarország közötti alapszerződés érvényességét, ami nagyon súlyos, vagy éppenséggel a szerződés megsértését jelenthetik" - jelentette ki a román diplomácia vezetője.
Corlatean szerint politikailag, jogilag és közigazgatásilag is elfogadhatatlan az "úgynevezett Székelyföldi autonómia mesterséges témájának" felvetése a magyarországi döntéshozók részéről. "A mindkét fél által elfogadott alapszerződés 15. cikkelye és melléklete azt szögezi le összefoglalva, hogy kétoldalú kapcsolatokban nem fogadjuk el a kollektív jogokat és az etnikai alapú autonómiákat" - érvelt a román külügyminiszter.
Forrás
MTI
