Cölöpkerítésről tárgyalnak

Hírek.sk 2019. február 13., 16:03

Elvi megállapodás körvonalazódott keddre azzal kapcsolatban, hogy – három hét átmeneti működés után – szombattól ismét részlegesen leálljon az amerikai államigazgatás, újra dollármilliárdos veszteségeket okozva és veszélyeztetve 800 ezer közalkalmazott megélhetését, akik ilyen esetben nem kapnak fizetést.

Illusztráció Fotó: archívum
A republikánus és demokrata párti politikusok – akik a kongresszus mindkét házát képviselték – abban állapodtak meg, hogy 1,375 milliárd dollárt elkülönítenek a költségvetésből a mexikói határon esedékes biztonsági fejlesztésekre, egy cölöpkerítés finanszírozására is lehetőséget adva – számolt be róla a tegnapi amerikai sajtó.

Noha ez jellegében és nyomvonalában is jelentősen, költségét tekintve pedig több milliárd dollárral elmarad attól a határfaltól, amit Donald Trump elnök szorgalmazott, elképzelhető, hogy a megállapodás közös nevezőre hozza a két politikai oldalt. Így mindkét fél kisebb tekintélyvesztéssel kiszállhatna a falról folytatott, az amerikai gazdaságot és társadalmat is megterhelő vitából, amelynek nyomán decemberben és januárban öt hétre részlegesen leállt az államigazgatás.

A The New York Times kedden azt írta, a cölöpkerítés mindössze 55 mérföldet (88 kilométert) fedne le a több mint háromezer kilométeres amerikai–mexikói határon. Egy ilyen tervet a kongresszus mindkét házának meg kell szavaznia, majd az elnöknek is alá kell írnia a következő napokban ahhoz, hogy péntek éjféltől ne lépjen életbe a leállás. Trump tegnap azt közölte, nem állíthatja, hogy boldog az elvi egyez­ségtől. A terv szerint egyébként a határbiztonság kérdésében a demokraták engedtek, cserébe viszont azt kapták, hogy mintegy 17 százalékkal, 40 ezerre csökkentenék a vizsgálati fogságba helyezhető tiltott határátlépő bevándorlók számát, mégpedig az ágyak számának lefaragásával az elhelyezésükre szolgáló létesítményekben.

Elvileg elképzelhető, hogy Trump – mint korábban kilátásba helyezte – rendkívüli állapotot hirdet, és ezzel olyan jogköröket kap, amelyekkel megkerülheti a kongresszust. – Mindenképpen megépítjük a falat! – jelentette ki tegnap ismételten, ezúttal egy texasi nagygyűlésen; ennek fő témája az illegális bevándorlás volt. Arról is volt már szó, hogy a hadsereg mérnökhadtestének tervei alapján, katonákkal vagy szerződéses külső cégekkel építtetik meg a falat.

Mint idén már minden, ez a kérdés is a jövő évi elnökválasztásról szól Amerikában. A 2016-os választási ígéreteinek következetes betartására törekvő Trump elnökségének védjegyévé vált a fal. Mintegy 11 millió törvénytelen bevándorló él az Egyesült Államokban, és időről időre napvilágra kerülnek olyan bűncselekmények, köztük gyilkosságok is, amelyeket illegális migránsok követtek el. Ez a kérdés alkalmas a Trump-tábor felrázására is.

A friss felmérések nem adnak egyértelmű választ arra, legyőzné-e Trump a legtöbb, a demokrata oldalon már bejelentkezett elnökjelölt-aspiránst. De azt megerősítették közvélemény-kutatások, hogy Joe Biden volt alelnökkel, illetve Michael Bloomberg korábbi New ­York-i polgármesterrel szemben lemaradásban van. Más kérdés, hogy huszonegy hónappal a választások előtt mekkora az ilyen felmérések jelentősége; különösen úgy, hogy a demokrata jelöltek 2020 nyarára egy kivétellel mind kiesnek a rostán.

Trump számára egyébként az lenne a legkedvezőbb, ha – mint fontolgatja – független jelöltként versenybe szállna Howard Schultz üzletember, aki évtizedekig állt a Starbucks kávézólánc élén. Egy érdemi harmadik jelölt – amilyenre csaknem harminc éve nincs példa az amerikai elnökválasztásokon – megoszthatná a Trump-ellenesek szavazatait, és kikaparhatná a gesztenyét az elnöknek.

Forrás: Magyar Nemzet
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS