Cameron: Nagy-Britannia kész több ezer szíriai menekült befogadására

David Cameron, aki a portugál fővárosban tárgyalt a menekültválságról, megbeszélései után bejelentette: a menekülteket a Szíria körül létesített ENSZ-menekülttáborokból szállítják Nagy-Britanniába.

Cameron szerint ennek az a célja, hogy a befogadott menekülők közvetlen, biztonságos úton jussanak el Nagy-Britanniába, és ne kelljen segítség nélkül vállalkozniuk az Európába vezető veszélyes utazásra, amely már eddig is rengeteg emberéletet követelt.   

A brit kormányfő nem tért ki arra, hogy pontosan hány menekült érkezhet e kezdeményezés alapján Nagy-Britanniába, sem arra, hogy a brit hatóságok miként szállítják el őket a menekülttáborokból. Arra sem tett utalást, hogy a már Európában tartózkodó szíriai menekültekre kiterjed-e a kezdeményezés. Cameron közölte: a részletekről a jövő héten ad tájékoztatást a londoni alsóházban.   

Az ENSZ menekültügyi szakosított szervezete ugyanakkor a BBC-vel pénteken - Cameron bejelentése után - közölte, hogy tudomása szerint a brit kormány négyezer szíriai menekült áttelepítését tervezi Nagy-Britanniába a szír határok körüli menekülttáborokból.   

Cameron a kezdeményezést azzal indokolta, hogy Nagy-Britanniának "morális felelőssége" a menekültek megsegítése. Hangsúlyozta: a brit kormány már eddig is 900 millió font értékű segélyt nyújtott a szíriai és a környékbeli konfliktusövezetek szenvedő lakosságának. Egyetlen európai ország sem nyújtott több segítséget a térségbeli menekülteknek, mint Nagy-Britannia - tette hozzá.   

A brit miniszterelnök pénteki bejelentése jelentős fordulatnak tekinthető. David Cameron alig két nappal korábban, a BBC televíziónak nyilatkozva még azt mondta: nem hiszi, hogy a migrációs válságra "egyszerűen az újabb és újabb menekültek befogadása lenne a megfelelő válasz". Londont azonban a héten hazulról és az EU-társállamok, mindenekelőtt Németország részéről is komoly bírálatok érték.

Stephan Mayer, a Bundestag tagja, a bajor CSU belügyi kérdésekért felelős szakpolitikusa a The Times című tekintélyes konzervatív brit lapnak nyilatkozva gyakorlatilag megfenyegette a brit kormányt, hogy ha Nagy-Britannia nem vállal "méltányos" részt az Európai Unióba érkező menekültek befogadásából, akkor Berlin nem fogja támogatni Londont az általa igényelt EU-reformokról szóló tárgyalásokon.   

Egyelőre nem egyértelmű, hogy Cameron pénteken bejelentett kezdeményezését Berlin és a többi EU-társállam elégségesnek tartja-e. A brit kormányfő szavaiból ugyanis az tűnik ki, hogy London továbbra sem a már Európában tartózkodó menekültek közös elosztását célzó EU-tervekhez kíván csatlakozni, hanem önállóan, közvetlenül a szíriai határok mentén létesült táborokból készül elszállítani menekülteket.

Párizs: a menekültek befogadása előtt fel kell állítani a hot spotokat

A tényleges menekültek és a többi migráns szétválasztására szolgáló hot spotok felállítása Európa határain "előfeltétele" az ENSZ által kért legalább 200 ezer menekült méltányos elosztásának az uniós tagállamok között - mondta pénteken Manuel Valls francia miniszterelnök.

 "Annak, hogy a kötelező elosztás elfogadhatóvá és lehetővé váljon, természetesen van egy előfeltétele: ez pedig a hot spotok felállítása, vagy hogy beszéljünk világosabban, a befogadó központoké" - fogalmazott Valls. Ezeket a központokat, ahol regisztrálni és azonosítani lehetne azokat az embereket, akik ténylegesen menedékre jogosultak Európában, a francia miniszterelnök szerint Olaszországban, Görögországban és Magyarországon kellene létrehozni.   

"Meg tudnánk különböztetni, hogy kit kell megvédeni, kinek van joga védelemre és kik azok a gazdasági migránsok, akiket vissza kell kísérni a határra, hogy visszamenjenek abba az országba, ahonnan jöttek" - hangsúlyozta Valls.     

António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa arra szólította fel pénteken az Európai Unió tagországait, hogy legalább 200 ezer menekültet fogadjanak be minden tagország számára kötelező érvényű áttelepítési (relokációs) program keretében.   

A miniszterelnök azokra a vádakra reagálva, miszerint Franciaország sokkal kevesebbet tesz a menekültek befogadásáért, mint Németország, úgy vélte, "elég nagyvonalúságot" lehet Franciaországban tapasztalni.   

Az elmúlt napokban egyre több kezdeményezés indult a menekültek befogadására. A Singa nevű egyesület Mint otthon elnevezésű programja például magánszemélyeknél kínál elhelyezést olyan külföldieknek, akiknek a menedékkérelmét elfogadták a hatóságok. Az egyesület internetes oldalán olyan családok jelentkezhetnek, akik legalább egy hónapra be tudnak fogadni szír családokat. Az elmúlt két napban eddig ötszázan jelentkeznek, az első menekültek tíz nap múlva érkeznek hozzájuk.   

A La Croix című katolikus napilap szerint a Menekültek jezsuita szolgálata nevű civil szervezet már évek óta működtet Welcome néven hasonló hálózatot. Rajtuk keresztül egyedülálló fiatal menekülteket fogadhatnak be családok.       

A "Be akarunk fogadni menekülteket" elnevezéssel három nappal ezelőtt civilek által kezdeményezett petíciót péntekig 14 ezren írták alá. "Ez emberi, állampolgári kötelességünk" - írták a dél-franciaországi kezdeményezők.

Nathalie Goulet centrista szenátor nyílt levélben kérte a francia önkormányzatok szövetségét, hogy "méltósággal, nagyvonalúsággal és emberiességgel" fogadjanak be az általuk vezetett településeken nagy számban menekülteket.   

A szenátor arra kéri Francois Hollande államfőt és Manuel Valls miniszterelnököt, hogy hívja össze a 35 ezer település vezetőjét annak érdekében, hogy összesítsék, hány iraki és szíriai menekült befogására van lehetőség, illetve azt, hogy milyen kezdeményezéseket tettek eddig a települések, az egyesületek és az önkéntesek.   

Egy szerdán közzétett felmérés szerint ugyanakkor a franciák 56 százaléka ellenzi, hogy Franciaország befogadja a Szíriából most érkező menekültek egy részét.   

Pierre Henry, a menekültekkel foglalkozó egyik legjelentősebb civil szervezet, a France Terre d,asile vezérigazgatója a Le Monde című napilapnak azt mondta, nem meglepő, hogy a lakosság egy jelentős része megkérdőjelezi a befogadás megalapozottságát. Szerinte ez politikai felelősség, és a kérdésről Franciaországban a vitát évek óta a szélsőjobboldali Nemzeti Front tematizálja, a többi párt pedig "csak fut utána".   

Franciaországban a korábbi évekhez képest eddig nem növekedett a menedékkérők száma, és a tavaly benyújtott 64 ezer menedékkérelemnek csak 28 százalékát fogadták el a hatóságok, amely az európai átlag alatt van. Az első fél évben 32 ezren, elsősorban szudáni, eritreai és iraki keleti keresztény kért menekültstátust Franciaországban, és a kormány becslései szerint a kérelmek száma idén sem haladja meg a tavaly regisztrált 64 ezret. Ugyanakkor az Európai Uniót sújtó menekülthullám enyhítésére a kormány két év alatt befogadna mintegy 9300 menekültet.