Búcsúztatják Habsburg Ottót
A két koporsót ötszáz fős gyászoló gyülekezet fogadta a híres ausztriai zarándokhelyen: családtagok, osztrák és külföldi egyházi személyiségek, köztük Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát. A koporsókat körbehordozták a bazilika körüli zarándokútvonalon, majd felravatalozták a bazilikában. Ezután halottvirrasztást, majd szerdán ismét gyászmisét tartanak.
A koporsókat a belvároson át gyászmenetben kísérik majd a Szent István székesegyháztól (Stephansdom) a Kapucinusok templomába, ahol a Habsburg család kriptája található. A menet miatt több órára lezárják Bécs belvárosának egy részét, és négyszáz rendőrt vezényelnek ki.
A kormány és a hadsereg szerint a költségek nem lesznek jelentősek, viszont indokoltak egy olyan történelmi jelentőségű személyiség esetében, mint Habsburg Ottó. A másik négy parlamenti párt szintén az elhunyt történelmi jelentőségét hangsúlyozta és indokoltnak látja a tiszteletadást.
Habsburg Ottó nem volt állami vezető, és nem viselt közhivatalt sem, ezért temetése nem minősül állami temetésnek. Ugyanakkor a bécsi gyászmisén képviselteti magát az osztrák kormány, jelen lesz az államfő és a pártok vezetői. A temetésre külföldi állami vezetőket, számos püspököt, apátot és más egyházi személyiséget várnak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területéről, hogy ezzel is jelezzék, a közép- és kelet-európai országok integrációja az egységes Európával nagyon fontos volt Habsburg Ottó számára. Osztrák egyházi vezetők mellett jelen lesz Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát, Schönberger Jenő szatmári megyés püspök, Böcskei László nagyváradi püspök és Jan Graubner olmützi érsek (Csehország) is.
A mariazelli kegytemplomot I. (Nagy) Lajos magyar király alapította 1360 körül. A bazilika a magyar, az osztrák és a szláv népek katolikus hívői számára egyaránt fontos zarándokhely. A Habsburg-család a XIV. század óta adományozott kegytárgyakat a zarándokhelynek. Ezek egyike az a XVIII. századi aranyozott ezüst misekehely, amelyet a szerdai gyászmisén használnak majd. A kelyhet Mária Terézia anyja, Erzsébet Krisztina császárné, magyar királyné egy zarándoklat alkalmával ajándékozta a bazilikának 1725-ben.
A misén használt szentségtartó az 1912-es bécsi Eucharisztikus Világkongresszusra készült. Ugyanezt használták közel száz évvel később, a 2004-es mariazelli közép-európai katolikus találkozó, a "Népek Zarándoklata" alkalmával is. Az 1912-es kongresszus volt egészen a rendszerváltás utáni időszakig az utolsó alkalom a találkozásra kelet- és dél-európai katolikus hívők számára. 2004-ben mintegy százezer zarándok vett részt a közép-európai katolikus találkozón, köztük magyarok, lengyelek, horvátok és bosznia-hercegovinaiak, valamint az akkor 91 éves Habsburg Ottó és felesége is.
A házaspárt személyesen is szoros szálak fűzték a zarándokhelyhez. A bazilikában őrzött kegyszobron az a korona látható majd a rekviem alatt, amely Regina Habsburgnak a házasságkötésükkor viselt ékszereiből készült. 1951-ben, házasságkötésük idején még nem tudtak beutazni Ausztriába. Hogy Mariazellhez való kötődésüket mégis kifejezésre juttassák, a franciaországi Nancyban tartott esküvői szertartáson a mariazelli szobor másolatát helyezték el az oltáron. (Az 1919-es osztrák Habsburg-törvény értelmében a Habsburg-család tagjai csak azzal a feltétellel utazhattak be újra az országba, hogy lemondanak trónöröklési jogukról. Habsburg Ottó 1961-ben írta alá a nyilatkozatot, első visszatérésére 1966-ban került sor.)
A házaspár később többször is felkereste Mariazellt, többek között 1976-ban ezüst-, majd 2001-ben aranylakodalmuk alkalmával. 1993-ban itt kötött házasságot legidősebb fiuk Karl, 2000-ben pedig "családi zarándoklatra" gyűlt össze a család több mint 120 tagja. Az utóbbi évek során 2004-ben és 2007-ben járt Habsburg Ottó a stájerországi kegyhelyen. 2004-ben a Népek Zarándoklatán vett részt, 2007-ben pedig azon a misén, amelyet XVI. Benedek pápa celebrált apostoli látogatása alkalmával.
