Brüsszeli robbantások - a világ politikusai elítélik a terrortámadásokat

Tusk és Mogherini elítélte a terrortámadásokat

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke élesen elítélte a kedd reggeli brüsszeli terrortámadásokat és őszinte részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak.

Az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő tanács elnöke közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy megrendítették a számos ártatlan ember életét követelő robbantások. Donald Tusk hangsúlyozta, az unió elkötelezett a terrorfenyegetettség elleni küzdelem iránt.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajtótájékoztatóján kijelentette: ez egy rendkívül szomorú nap Európa számára.

Európa Tanács: a terroristák az európai értékeket vették célba

A terroristák az európai értékeket vették célba - jelentette ki Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára a Brüsszelben elkövetett merényleteket követően tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a terrorizmus ellen folytatott küzdelemben egységesnek kell maradnia az emberi jogokon és a jogállamiságon nyugvó Európának.

Daniel Mitov bolgár külügyminiszter, az Európa Tanács miniszteri bizottságának elnöke nyilatkozatában együttérzését fejezte ki a belga néppel és az ország vezetőivel. Kijelentette: a brüsszeli merényletek a demokrácia ellen elkövetett támadások voltak, hasonlóan azokhoz, amelyek a közelmúltban az Európa Tanács más tagországait sújtották. Továbbra is határozott elszántságra van szükség a terrorizmus minden formája elleni küzdelemben a kontinenst egyesítő értékek és elvek teljes tiszteletben tartása mellett - tette hozzá az emberi jogok érvényesülését és a demokratikus intézményrendszer működését felügyelő, strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet nevében.

NATO-főtikár: a terrorizmus nem győzheti le a demokráciát és a szabadságot

A terrorizmus nem győzheti le a demokráciát és a szabadságot - közölte Brüsszelben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a brüsszeli robbantásokat követően kiadott nyilatkozatában kedden.

A főtitkár gyáva, "közös értékeink és nyitott társadalmuk" elleni támadásként értékelte a kedd reggel elkövetett merényleteket. Hozzátette: együtt érez az áldozatok hozzátartozóival, és kiáll a nehézségekkel küzdő Belgium mellett.

Merkel: Németország minden lehetséges támogatást megad Belgiumnak

A kancellár sajtónyilatkozatában kifejezte részvétét az áldozatok hozzátartozóinak és a támadások sérültjeinek, és elmondta, hogy telefonon beszélt Charles Michel belga miniszterelnökkel, akit biztosított Németország szolidaritásáról és támogatásáról. Hozzátette, hogy a szerdai kormányülésen részletesen megtárgyalják a brüsszeli támadások "lehetséges következményeit". Hangsúlyozta: a német állam "valamennyi szintjén teljes erővel dolgoznak" azért, hogy a "tagadhatatlan veszély ellenére" gondoskodjanak az ország biztonságáért.

A hatóságok megerősítették a pályaudvarok, a repülőterek és a határok védelmét - mondta. Angela Merkel kiemelte: a brüsszeli merényletek elkövetői "gyilkos terroristák", és "ellenségei mindazon értékeknek, amelyekért Európa kiáll".

Putyin is elítélte a "barbár támadásokat"

Részvétét és az oroszok szolidaritását fejezte ki Belgium uralkodójának és népének kedden Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök, és egyúttal elítélte a "barbár" brüsszeli merényleteket.

A Kreml sajtószóvivője szerint Putyin rámutatott, hogy a terrorizmus elleni harc "megköveteli a legaktívabb nemzetközi együttműködést". Az orosz elnök kifejezte meggyőződését, hogy az elkövetők elnyerik büntetésüket. Hasonlóképpen fejezte ki az orosz kormány együttérzését Dmitrij Medvegyev miniszterelnök Charles Michel belga kormányfőnek küldött üzenetében.   

Ferenc pápa "vak erőszaknak" nevezte a brüsszeli támadást

Elítélte "az oly sok szenvedést okozó vad erőszakot" Ferenc pápa a keddi brüsszeli robbantásokat követően a Jozef De Keselnek, Malines-Brüsszel érsekének küldött részvétüzenetében.

A Vatikán honlapján közölt francia nyelvű üzenetet Ferenc pápa nevében Pietro Parolin bíboros szentszéki államtitkár küldte a belga főváros érsekének. A katolikus egyházfő imájával megemlékezett a terrorista támadások áldozatairól, és együttérzését fejezte ki a halottak családtagjainak.   

Giacinto Berloco brüsszeli apostoli nuncius a TV2000 olasz katolikus televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott, a támadók "tragédiát teremtő" helyszíneket választottak, hogy minél több áldozatot szedjenek.   

A terrorista támadások elkövetőiről szólva hozzátette: "Nehéz ezeknek az embereknek a fejével gondolkodni. Gyakran magukat kiközösítettnek érző személyekről van szó, vagy olyanokról, akiknek az együttélésről nagyon más az elképzelése mint nekünk".

Német belügyminiszter: az egész EU-nak szólt a támadás

A keddi brüsszeli merényletek helyszínei arra utalnak, hogy nemcsak Belgium, hanem az egész Európai Unió ellen intéztek támadást - mondta a német belügyminiszter Berlinben. Thomas de Maiziere hangsúlyozta, hogy a terrortámadás "a szabadságunk" ellen irányult és "mindenki ellen, aki az EU része". Ezt jelzi, hogy a célpont a nemzetközi repülőtér és egy olyan metróállomás volt, amely az uniós intézmények közelében fekszik.

A miniszter elmondta, hogy a német hatóságok szoros kapcsolatban állnak a belga hatóságokkal és az uniós intézményekkel, a biztonsági szervek pedig felkészültek arra, hogy a "helyzettől függően látható, robosztus jelenléttel" őrködjenek a "kritikus infrastruktúra" - például pályaudvarok, repülőterek - biztonsága felett.

Kiemelte: semmi nem utal arra, hogy az elkövetőknek bármi közük lenne Németországhoz, de a korábbi támadásokhoz hasonlóan szükség esetén ezúttal is megerősítik a határellenőrzést. Az erre vonatkozó előkészületeket már meg is tették a belga, a francia és a holland határ térségében - mondta a miniszter.

Olasz kormányfő: közös európai biztonsági szövetséget kell létrehozni

Egységes európai "paktumot" sürgetett a biztonság és a védelem érdekében Matteo Renzi olasz miniszterelnök keddi római sajtótájékoztatóján, amelyet az olasz nemzetbiztonsági tanács ülése után tartott.

Az olasz kormányfő hangsúlyozta, hogy a terrorizmus "fenyegetése globális, a gyilkosok azonban helyiek", vagyis az európai városok peremein nőttek fel és itt bújnak meg. Matteo Renzi úgy fogalmazott, Európának többet kell tennie, de hirtelen és haragos reakciók helyett hosszú távú biztonsági és védelmi "struktúrát" kell létrehozni.
 

Áder János részvétét fejezte ki

Áder János köztársasági elnök részvétét fejezte ki Fülöp belga királynak a halálos áldozatokat követelő kedd reggeli brüsszeli robbantások miatt.

Az államfő részvéttáviratában - amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal juttatott el az MTI-hez - azt írta: mély megrendüléssel értesült a keddi brüsszeli robbantásokról, amelyek számos ártatlan ember életét követelték. "Magyarország népe és a magam nevében ezúton fejezem ki őszinte részvétemet az áldozatok hozzátartozóinak, és mielőbbi felgyógyulást kívánok a brutális merényletek sebesültjeinek" - közölte.

A köztársasági elnök hangsúlyozta: a kedd reggel elkövetett "kegyetlen gaztettek" ismételten felhívják a figyelmet a terrorizmus elleni következetes fellépés és az ezt célzó nemzetközi összefogás szükségességére. Áder János arról biztosította a belga királyt, hogy az értelmetlen és embertelen pusztítás ellen, az emberi értékek védelmében fellépő erők a továbbiakban is számíthatnak Magyarország elkötelezett támogatására.

Orbán: a terror minden formája ellen küzdeni kell

A terror minden formáját vissza kell utasítani, küzdeni kell ellene, a terroristákkal szemben fel kell lépni - jelentette ki a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor szerint a történtek tanulsága, hogy erősíteni kell az európai együttműködést a belbiztonsági szervek között.

A kormányfő megerősítette, hogy eddig két magyar sérültről tudni. Egyikükről tudható, hogy a sérülései nem súlyosak, de kórházba került.

A miniszterelnök az áldozatok hozzátartozóinak az egész ország nevében részvétét nyilvánította. Azt is megismételte - mint azt Pintér Sándor belügyminiszter délelőtt bejelentette -, hogy a Brüsszelben történtek miatt ideiglenesen elrendelte a terrorkészültség kettes, magas fokozatát. A Terrorelhárítási Központ teljes állománya is készültségben van. "Ezek elővigyázatosságból meghozott intézkedések, amikor helyreáll a kommunikáció Brüsszellel, és minden információ megbízhatóvá válik, akkor tudunk dönteni arról, hogy fenn kell-e tartani az ideiglenes kettes fokozatú terrorkészültséget" - fogalmazott Orbán Viktor.

Andrzej Duda: a terrortámadásokra közös európai választ kell adni

A kedd reggeli brüsszeli támadások ártatlan embereket és Európa alapértékeit vették célba - írta Andrzej Duda lengyel államfő a Fülöp belga királynak címzett gyásztáviratban, hangsúlyozva, hogy a terrorizmusra közös európai választ kell adni.

Duda a lengyelek részvétéről és imáiról biztosította a belga királyt. "A teljességgel indokolatlan erőszak láttán szolidárisan kell megvédenünk civilizációnkat" - írta a lengyel elnök.

Marek Kuchcinski, a szejm elnöke részvéttáviratában leszögezte: a terror tetteit nem szabad eltűrni. Részvétet nyilvánított a lengyel külügyminisztérium is, a tárca honlapján közzétett közlemény szerint a lengyel konzuli szolgálat jelenleg vizsgálja, nem voltak-e az áldozatok között lengyelek. "A brüsszeli támadások megerősítették a közös európai biztonság fontosságát" - hangsúlyozta a sajtónak kedd délben nyilatkozva Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök-helyettes. "Mindenekelőtt a migránsok tíz- és százezreinek Európába való beáramlását kell stabilizálni és rendszerezni" - állapította meg.

Kairó a leghatározottabban elítélte a merényleteket

A gyakori terrortámadások célkeresztjében álló észak-afrikai ország külügyminisztériuma a tárca honlapján nyilvánosságra hozott közleményében arra emlékeztetett, hogy a "brutális terror nem tesz különbséget sem vallások, sem etnikumok között, és nem ismer államhatárokat".

Ahmed Abu Zeid külügyi szóvivő a tárca nevében fontosnak nevezte, hogy a nemzetközi közösség összefogva száll szembe "ezzel az utálatos jelenséggel". Abu Zeid a nemzetközi terrorizmus eszmei terjedése és finanszírozása elleni gyors és hatékony fellépésre szólított fel."

Kairó állandó harcban áll az országban fokozottan teret nyerő terrorcsoportokkal, főként a Sínai-félsziget északi részén, ahol az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet egyiptomi ága tevékenykedik. Tavaly októberben egy orosz utasszállító repülőt robbantottak fel röviddel azután, hogy felszállt a sarm-es-sejki repülőtérről. A 224 halálos áldozatot követelő merénylet elkövetőjeként az IÁ jelentkezett.

Netanjahu: a brüsszeli és a izraeli terror ugyanannak a támadásnak a részei
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a párizsi, az isztambuli, a San bernardinó-i, a keddi brüsszeli merényletek és az Izrael ellen naponta ismétlődő támadások egyazon támadásnak a részei, "amely mindannyiunk elpusztítását célozza, s ami ellen közösen kell küzdenünk" - jelentette a jeruzsálemi közszolgálati rádió kedden.

Szavaival az izraeli kormányfő kapcsolatot teremtett a brüsszeli merényletsorozat és az Izrael ellen fél éve tartó legújabb palesztin erőszakhullám között. Netanjahu beszédében elítélte a terrorakciót, részvétét fejezte ki a brüsszeli áldozatok családtagjainak, és kijelentette, hogy a terroristáknak nem voltak orvosolatlan sérelmeik, hanem "teljes pusztulásunkat akarják". "Legalapvetőbb követelésük, hogy eltűnjünk"- közölte Netanjahu - "de ez nem fog megtörténni" - tette hozzá. "A terrorizmus elleni harchoz politikai egységre és erkölcsi tisztaságra van szükség" - hangsúlyozta az izraeli miniszterelnök.

Ankara elítélte a merényleteket

Törökország elítéli a Brüsszelben történt robbantásos merényleteket - mondta Ahmet Davutoglu török miniszterelnök kedden Ankarában, és részvétét fejezte ki Belgium kormánynak és az áldozatok családjainak. Hangsúlyozta: a terrorizmus globális problémává vált.

Törökországban nagy a feszültség, miután az elmúlt hónapokban több robbantásos merényletet is elkövettek az ország nagyvárosaiban. Múlt szombaton egy öngyilkos merénylő támadást hajtott végre Isztambul egyik legforgalmasabb sétálóutcájában. A tettes négy ember életét oltotta ki, köztük három izraeli állampolgárét. A robbantásban 36-an sebesültek meg. Az elkövető a belügyminisztérium szerint az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezettel állt kapcsolatban.

Az incidenst megelőző hetekben Ankarában is követtek el merényleteket. Mindkettőért az illegális Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) egyik fiókszervezete vállalta a felelősséget. Február közepén katonákat szállító autóbuszok mellett robbantottak a merénylők, 29 ember halálát okozva. Múlt vasárnap egy zsúfolt autóbusz ellen követtek el robbantást a török főváros legforgalmasabb utcájában, akkor a két támadóval együtt 38 ember vesztette életét.