Brüsszeli merényletkísérlet - Négy embert őrizetbe vettek
A Le Soir című belga lap értesülései szerint a szerda éjjeli őrizetbe vételek három brüsszeli negyedben történtek: Koekelbergben, Anderlechtben és Molenbeekben.
A belga szövetségi ügyészség arról számolt be, hogy az érintettek előzetes letartóztatásáról csütörtökön fog dönteni a bíróság.
A marokkói állampolgárságú Uszáma Zárjúh kedd este megpróbálta felrobbantani a táskájában lévő robbanószerkezetet a belga főváros központi pályaudvarán, de a félresikerült detonációban senki nem sebesült meg. A férfit percekkel később agyonlőtték a közelben járőröző katonák. A támadás elkövetőjeként egyetlen csoport sem jelentkezett, a nyomozók szerint azonban a tettes bizonyos jelek szerint szimpatizált az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel.
Tavaly március 22-én a belga fővárosban a Zaventem repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson is terrortámadást hajtottak végre, harminckét ember halálát okozva. A robbantásos merényletek elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett. Belgiumban azóta is hármas, azaz "súlyos" fokozaton tartják a terrorkészültségi szintet. Ez azt jelenti, hogy a veszély jelentős, "lehetséges és valószínű" terrortámadás.
Molenbeek lehet a terroristák egyik európai logisztikai bázisa
Három merénylet történt két nap alatt Európában: Londonban, Párizsban és Brüsszelben. Hétfőn Londonban furgonnal hajtott muszlimok közé egy férfi, bosszúból. Ugyanezen a napon Párizsban dzsihadista hajtott a rendőrök közé, ugyancsak furgonnal, kedden pedig a brüsszeli főpályaudvaron robbantott egy marokkói férfi. Az elkövetők közül többen már a hatóság látókörében voltak – hogyan lehetséges, hogy azok mégsem léptek? Horváth József biztonságpolitikai szakértő beszélt a problémáról az M1-en.
Figyelik őket, de mégsem lépnek?
Fegyverviselési engedélye volt, lőgyakorlatokra járt, ráadásul a megfigyeltek listáján is szerepelt az a férfi, aki hétfőn rendőrök közé hajtott Párizsban.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint ez nem egyedülálló eset: a titkos- és egyéb szolgálatok számára az ilyesmi mindig komoly dilemmát jelent, hiszen ha – például – intézkednek ellene, visszavonják a fegyverviselési engedélyét, akkor joggal tarthatnak attól, hogy egyúttal fel is hívják a figyelmet arra, hogy az illető már a hatóság látókörébe került.
Ezért dönthettek úgy a franciák, hogy nem tesznek lépéseket – véli a szakértő, aki az M1 csütörtöki műsorában abbéli véleményének is hangot adott, hogy szakmailag nem feltétlenül született jó döntés.
Molenbeek mint logisztikai központ
A brüsszeli robbantó a város Molenbeek negyedében élt és drogdílerként szerepelt a hatóság nyilvántartásában. Ha a gyanúra mindez nem is ok a szolgálatok szempontjából – elemezte az esetet a szakértő – , azt fontos szem előtt tartani, hogy gyakran radikalizálódtak eddig is viszonylag gyorsan olyan köztörvényes bűncselekményeket elkövető személyek, akik már ez utóbbi miatt a hatóság látókörében voltak.
Hozzátette: Molenbeek mint „lakókörnyezet” ráadásul már többszörösen visszatérő problémaként jelentkezik biztonsági szempontból Európában, a korábbi párizsi merényletek, a brüsszeli robbantások elkövetői közül többen is onnan érkeztek. „Ez a negyed mint logisztikai bázis működik Európában” – szögezte le Horváth József.
A városrész olyan mélyen beágyazódott zárványként működik Brüsszelen belül, hogy még a törvények sem adnak lehetőséget teljes lezárására, alapos átfésülésére. A belga kormány ráadásul – fűzte hozzá a szakértő – a jelek szerint nem is vállalja fel mindennek az ódiumát.
Horváth József arra is kitért, hogy az Iszlám Állam szisztematikusan építi ki azokat a sejteket, amelyek adott esetben hajlandóak és képesek is egy-egy merénylet elkövetésére – és ez világméretű probléma, ami ellen egyik földrész sem védett. A szakértő úgy véli, a problémán csakis az egységes fellépés segíthetne igazán, illetve az adott országokon belüli, ugyancsak összehangolt fellépés.
