Brüsszelben is megemlékeztek a felvidéki kitelepítettekről
BRÜSSZEL. A mai Szlovákia területéről kitelepített magyarokról emlékezett meg Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselő a Felvidékről kitelepítettek és deportáltak emléknapja alkalmából.
Méltósággal és tisztelettel kell emlékeznünk minden honfitársunkra, akit 66 éve a Beneš-dekrétumok nyomán magyarsága miatt fosztottak meg alapvető jogaitól, vagyontárgyaitól és a szülőföldön maradás lehetőségétől - idézi közleményében a Fidesz EP-delegációjának hivatala Bagót, aki azt is hangsúlyozta: nem csak emlékezni kell, hanem fel is kell lépni "a mai napig hatályban lévő jogfosztó benesi rendelkezések ellen".
A képviselő közleményében ismerteti, hogy 1947-ben ezen a napon indult el az első transzport az akkori Csehszlovákiából a prágai vezetés által megbízhatatlannak tartott felvidéki magyarokkal Magyarországra. Bagó őket a beneši határozatok első áldozatainak nevezi.
A Beneš-dekrétumok végrehajtásának következménye, hogy a kollektív bűnösségre hivatkozva a szudétanémetek mellett közel százezer magyart is megfosztottak állampolgárságától, vagyonától, kultúrájától, elűzték őket szülőföldjükről, kényszermunkára deportálták őket, anyanyelvük használatát megtiltották - hangoztatta a képviselő, aki szerint az emlékezést a nemzet egysége, az önrendelkezés szabadsága és a jogfosztás tilalmának követelménye teszi fontossá.
"Határozottan fel kell lépnünk azon benesi határozatok ellen, amelyek még mind a mai napig hatályban vannak Szlovákiában" - hívta fel a figyelmet Bagó Zoltán, aki aktív szerepet játszik az EP petíciós bizottságának abban az eljárásában, amelynek célja, hogy a Beneš-dekrétumok jelenleg is hatályban lévő passzusa kikerüljön a szlovák jogrendből. A képviselő emlékeztet, hogy április 12-ét tavaly decemberben nyilvánította a magyar Országgyűlés a felvidéki magyarok kitelepítésének emléknapjává.
A képviselő közleményében ismerteti, hogy 1947-ben ezen a napon indult el az első transzport az akkori Csehszlovákiából a prágai vezetés által megbízhatatlannak tartott felvidéki magyarokkal Magyarországra. Bagó őket a beneši határozatok első áldozatainak nevezi.
A Beneš-dekrétumok végrehajtásának következménye, hogy a kollektív bűnösségre hivatkozva a szudétanémetek mellett közel százezer magyart is megfosztottak állampolgárságától, vagyonától, kultúrájától, elűzték őket szülőföldjükről, kényszermunkára deportálták őket, anyanyelvük használatát megtiltották - hangoztatta a képviselő, aki szerint az emlékezést a nemzet egysége, az önrendelkezés szabadsága és a jogfosztás tilalmának követelménye teszi fontossá.
"Határozottan fel kell lépnünk azon benesi határozatok ellen, amelyek még mind a mai napig hatályban vannak Szlovákiában" - hívta fel a figyelmet Bagó Zoltán, aki aktív szerepet játszik az EP petíciós bizottságának abban az eljárásában, amelynek célja, hogy a Beneš-dekrétumok jelenleg is hatályban lévő passzusa kikerüljön a szlovák jogrendből. A képviselő emlékeztet, hogy április 12-ét tavaly decemberben nyilvánította a magyar Országgyűlés a felvidéki magyarok kitelepítésének emléknapjává.
Forrás
MTI
