Brüsszel megszabta a menekültek árát - 250 ezer euró egy elutasított migráns

A brüsszeli testület az uniós menekültügyi eljárási szabályokat lefektető, úgynevezett dublini szabályok átalakítására tett javaslatot.   

A bizottság javaslata alapján továbbra is megmaradna az a szabály, hogy a menedékkérőknek ott kell menekültstátusért folyamodniuk, ahol elsőként az Európai Unió területére lépnek, de a tervezet bevezetne egy új "méltányossági mechanizmust". Ez alapján lefektetnék, mikor tekinthető egy tagállam menekültügyi rendszere túlterheltnek, s az adott országokból, ha kérelmük elfogadható, automatikusan másik tagállamba helyeznék át a menedékkérőket előre meghatározott képlet szerint.   

A pénzügyi hozzájárulás azoknak a tagállamoknak segít megérteni a szolidaritás jelentőségét, a kihívások közös megoldásainak fontosságát, amelyek nem kívánnak részt venni a menekültek elosztásának rendszerében - mondta el Frans Timmermans, a brüsszeli testület alelnöke.   

"Ha itt nincs, más területen sem lesz szolidaritás. Márpedig az óriási csapás lenne a közös európai program, és az unió egésze számára" - hangsúlyozta.   

Az elosztási képletben figyelembe vennék az adott ország gazdasági teljesítményét, népességét és azt is, hogy hány menekültet fogadott már be. Ha valamelyik tagállamban a meghatározott referenciaérték másfélszeresét meghaladó menedékkérelmet adnak be, a rendszer a többi, még szabad kapacitással rendelkező országba irányítja azokat a menedékkérőket, akiknek kérelme elfogadható.   

Az új rendszer Brüsszel szerint rövidebb idő alatt lesz képes feldolgozni a menedékkérelmeket, emellett teljesen kizárja, hogy valaki több országban is menedéket kérjen. A bizottság úgy véli: ezáltal védettebbé válnak azok, akik valóban menedéket keresnek.   

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos szerint a dublini szabályozás reformja jelentős lépés a szolidaritásra és a felelősség megosztására épülő, tisztességes uniós menekültügyi rendszer kialakítása felé. Elmondta, hogy a bizottság javaslatot tesz az ujjlenyomatokat tároló Eurodac rendszer kiterjesztésére is. Ennek segítségével a tagállamok például közös állományban tudják majd tárolni és meg tudják majd osztani az összes menedékkérő adatait és menedékkérelemmel kapcsolatos ügyeit, ami megkönnyítheti esetleges visszaküldésüket.

Timmermans: az EU tagállamai fogadják be a migránsokat vagy fizessenek

Aki elutasítja a migránsokat, annak fizetnie kell - nyilatkozta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a La Repubblica olasz napilapnak szerdán, hangsúlyozva, hogy az osztrák-olasz határon levő Brenner-hágó lezárását a jelenlegi migrációs helyzet nem igazolja.

Frans Timmermans kijelentette, az Európai Bizottság elképzelése egy olyan "mechanizmus" kidolgozása, amellyel, ha egy országba menekültáradat érkezik, "automatikus szolidaritás lép életbe és a menekültkérőket elosztjuk az egész EU-ban, előre megszabott kvóták szerint".

Arra a kérdésre, hogy az EU valóban szankcionálni kívánja-e a kvótákat elutasító országokat - kiszivárgott értesülések szerint minden elutasított ember után fejenként 250 ezer euróval -, az Európai Bizottság alelnöke úgy válaszolt, a befogadásra nemet mondó országokra kivethető összegről még nem született döntés. "A mi javaslatunk az, hogy aki nem akar, vagy nem képes szolidaritásra a migránsok rá eső részének a befogadásával, segítse azokat az országokat, amelyeknek el kell szállásolnia őket a befogadást segítő pénzügyi csomaggal" - tette hozzá Timmermans.

A politikus hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság júniusban ad választ az Olaszország által kidolgozott Migration Compact nevű migrációs javaslatcsomagra. Ez többek között megállapodásokat szorgalmaz a kiinduló országokkal az Európába érkező, de itt menekültkérelemre nem jogosult emberek visszatoloncolására.

Ami az osztrák-olasz határon található Brenner-hágót illeti, ahol Ausztria június elsejétől többek között forgalomlassítással tervezi szigorítani az ellenőrzést, Frans Timmermans kijelentette, jelenleg semmi nem utal arra, hogy a Brenner-hágónál a migránsáradat problémát okozna.

"Célunk a schengeni övezet helyreállítása az év végére" - nyilatkozta hozzátéve, hogy ehhez azonban a balkáni határokon való ellenőrzés szükséges, mivel Görögország külső határainak ellenőrzése továbbra is "hiányos". Úgy fogalmazott, a Brenner-hágó és a balkáni migráció összehasonlíthatatlan egymással, az osztrák határzár hátterében "nem tények, hanem érzelmek" állnak. "Nem látok jelenleg semmilyen elemet amely az Ausztria és Olaszország közötti határ lezárását igazolná" - fogalmazott Frans Timmermans.

A Corriere della Sera értesülései szerint az Európai Bizottság az olasz Migration Compact finanszírozására "belépési adó", vagy vízumdíj bevezetését tanulmányozza. A schengeni övezetbe belépő nem EU-állampolgárok fejenként 50 eurót fizetnének. Egy másik javaslat szerint az EU-ba harmadik országból repülővel érkezők a repülőjegy megvásárlásakor fejenként tíz euró belépési adót fizetnének.

Szijjártó: a magyar kormány nem zsarolható, csak a magyarok dönthetnek arról, kit fogadnak be az országba

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar kormány nem zsarolható kvótaügyben sem. Szijjártó Péter szerdán Prágában egy sajtótájékoztatón az Európai Bizottság azon javaslatára reagált, miszerint az uniós tagállamok fejenként negyedmillió euróért megtagadhatnák a migránsok befogadását.

"Ez egy olyan zsarolás, amely sehová sem vezet" - jelentette ki a magyar diplomácia vezetője a visegrádi négyek és a Keleti Partnerség országai külügyminisztereinek találkozója utáni sajtótájékoztatón. "Timmermans elismerte, hogy Brüsszel kényszerbetelepítést akar. A kényszerbetelepítés elfogadhatatlan, Brüsszel nem, csak a magyarok dönthetnek arról, kit fogadunk be az országunkba" - válaszolta az MTI kérdésére Szijjártó Péter, az Európai Bizottság alelnökére utalva.   

Az Európai Bizottság (EB) szerdai javaslatát a cseh és a lengyel külügyminiszter, valamint Lukáš Parízek szlovák külügyi államtitkár is bírálta és elutasította.   

Az EB javaslata "kellemetlen meglepetés számomra" - jelentette ki Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter. Kifejtette: a menekültek befogadását érintő uniós politika lényegi kérdésének módosításáról van szó, amelyet csak akkor lenne szabad előterjeszteni, ha abban egyetértés lenne. Ez azonban nem létezik. "Nem értem, miért kell visszatérnünk a régi vitákhoz. Ez szerencsétlen" - szögezte le Zaorálek.   

"Nem vagyok biztos abban, hogy Brüsszel komolyan gondolja a javaslatot" - jegyezte meg Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter.  

Szlovákiának egyértelműen az az álláspontja, hogy a menekültek befogadása kizárólag önkéntes alapon történhet. "Bármiféle kvótarendszert elutasítunk" - mondta a szlovák külügyi államtitkár.

Lengyel belügyminiszter: elfogadhatatlan a menekültelosztási mechanizmus

Az Európai Bizottság által szerdán javasolt automatikus menekültelosztási mechanizmus elfogadhatatlan, sérti az uniós tagállamok jogait - jelentette ki Mariusz Blaszczak lengyel belügyminiszter.

Blaszczak egy szerdai varsói sajtóértekezletén "rossznak" és "értelmetlennek" minősítette a javasolt rendszert, mely szerint az Európai Unióba érkező menekültek automatikusan átirányíthatóak lennének egy túlterheltnek minősített tagállamból egy másik tagországba. "Ez sérti a tagállamok jogait" - szögezte le.

Arra vonatkozóan, hogy az uniós tagállamok - menekültenként 250 ezer euró "szolidaritási hozzájárulás" fejében - ideiglenesen megtagadhatnák az átvállalást, Blaszczak feltette a kérdést: "Miféle elv ez, mely szerint egy adott államnak ki kell váltania azt, hogy nem fogad be menekülteket?" "Ennek semmi értelme" - tette hozzá.

Blaszczak hangsúlyozta: a Jog és Igazságosság (PiS) kormánya - elődjétől eltérően - következetes lesz a menekültelosztási kvóták kérdésében. Ezzel arra célzott, hogy a Polgári Platform vezette kormány tavaly szeptemberben beleegyezett a 120 ezer menekült elosztását előirányzó egyszeri kvótába, melynek értelmében Lengyelországnak mintegy 7 ezer migránst kellene befogadnia 2017 végéig.

Blaszczakéhoz hasonló álláspontra helyezkedett Rafal Bochenek kormányszóvivő is, aki szerdán elmondta: az Európai Bizottság szerdai javaslata "bizonyos feszültségeket teremt", a kötelező kvóták "megalapozatlanok", és sértik a tagállamok szuverenitását.